Legfrissebb híreink
- 18+Kegyetlenül meggyilkolta saját gyermekeit egy nő, életfogytiglanra ítélték
- Soha nem látott veszélyekről beszélt Trump tanácsadója: Putyin nem akar tárgyalni, egész Ukrajnát akarja
- Kihalás felé menetel az orosz társadalom, a megoldás sokakat meglep majd
- Ezeknek az iparágaknak verne oda az illegális bevándorlók tömeges deportálása az USA-ból
- 18+Ismét akciózott az olasz maffia, lófejet és tehéntetemet küldtek egy vállalkozónak
- Durva üzenetet küldött Brüsszel: Magyarország imázsa forog kockán
- 2,4 milliárd forintért kelt el egy falra ragasztott banán
- Mindenki egyszerre mindenhol: digitális nomádok Délkelet-Ázsiában
- Csak túrázni indultak egy hátizsákkal, ittak egy felest, és soha nem tértek haza
- Süllyedni kezdett egy hajó a Dunán, rendőrök és tűzoltók lepték el a környéket
Az európai járvány négy forgatókönyvét ismertették
Rendkívüli ülésen kapott tájékoztatást az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága a koronavírus ügyében. Az Európai Bizottság képviselője arról beszélt, hogy a vírus jelenleg 70 országot érint, Európában Olaszország van a legnehezebb helyzetben. A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy ha még nem tették meg, akkor aktiválják a pandémia-tervüket.
Minden uniós ország hatóságaival arról egyeztetnek, hogy – és ez számít a legrosszabb forgatókönyvnek – mi történik akkor, ha nagy számban érkeznek a betegek az egészségügyi intézményekbe. Ezzel párhuzamosan, a helyzet alakulásának fényében meg kell fontolni az iskolák bezárását, a tömegrendezvények betiltását, a kórházakban jelentkező munkaerőhiány enyhítése érdekében pedig a nyugdíjas dolgozók és az egészségügyi hallgatók mozgósítását. Az is elhangzott, hogy ezzel elsősorban a járvány terjedésének lassulását lehet elérni. Kérik valamennyi tagállam hatóságait, hogy kommunikáljanak rendszeresen a lakossággal, tényszerű, tudományos információkat felhasználva, annak érdekében, hogy megelőzzék az álhírek terjedését.
Koronavírus: nem tartják meg Strasbourgban az EP ülését
A koronavírus miatt nem Strasbourgban tartja meg az Európai Parlament a plenáris ülését a jövő héten, hanem Brüsszelben – derült ki abból a levélből, amelyet David Sassoli, az EP elnöke küldött körbe az intézmény dolgozóinak csütörtök este.
Az EP elnöke hétfőn már elrendelt egy sor óvintézkedést a járvány megfékezése érdekében: a következő három hétre tervezett konferenciákat és meghallgatásokat lefújták, a látogatók és külső szakértők belépését is megtiltották. Egyedül Greta Thunberg klímavédelmi aktivistát engedték be, ami ellen néhány képviselő tiltakozott is.
Csütörtök délben még úgy nézett ki, hogy a koronavírus dacára a jövő héten is Strasbourgba utaznak az EP dolgozói. Sassoli azonban egy friss egészségügyi jelentésre hivatkozva úgy döntött: Brüsszelben tartják meg az ülést. „Új járványgócok alakultak nő, nőtt a fertőzöttek száma Európa számos régiójában” – írja a levélben.
Brexit utáni tárgyalások: az EU és Nagy-Britannia lényegében semmiben nem ért egyet
Lényegében semmiben nem értett egyet az EU és Nagy-Britannia a brexit utáni kapcsolatot rendező tárgyalások első fordulójában. Noha Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója csütörtökön hangsúlyozta, ez még csak az első alkalom, és sok idő van hátra, a héten zajló egyeztetésekről adott beszámolójából egyértelmű: a partnerek szögesen ellentétes véleményen vannak minden fontos kérdésben. Vagy ahogy Barnier fogalmazott, „nagyon komoly ellentétek” vannak köztük.
Azzal ugyanis, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, a brexit politikai része lezajlott. De a neheze még csak most jön: a feleknek meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban. A tárgyalások első felvonását a héten tartották Brüsszelben.
A brit tárgyalófelek rengeteg időt töltöttek azzal, hogy a saját függetlenségüket bizonygassák. Senki nem vonja kétségbe ezt, de nekik is tiszteletben kell tartani a mi függetlenségünket. Az EU saját feltételeket szabhat
– magyarázta Barnier.
Ahogy várható volt, az egyik legnagyobb ellentétet az okozza, hogy az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az „azonos versenyfeltételek” kitételt írásba fektessék. Vagyis csak akkor hajlandó vámok és kvóták nélkül szabadon kereskedni a britekkel, ha azok szerződésben is vállalják, hogy a termékeiknek meg kell felelniük az uniós szabványoknak, nehogy az alacsonyabb sztenderdek versenyhátrányt okozzanak az európai termékek számára. Ebbe a britek egyelőre nem hajlandóak belemenni.
Az EU másik fontos feltételéről is vita van, ugyanis a britek nem szeretnék, hogy ha a kereskedelmi megállapodásokhoz kötnék a halászatról szóló egyezséget, ami az EU szándékai szerint kölcsönös hozzáférést biztosítana egymás tengereihez és piacához, és kvótákkal küzdene a túlhalászás ellen.
Uniós jogszabállyal tenné kötelezővé az Isztambuli Egyezményt a Bizottság
A nőkkel szembeni erőszak ellen javasol kötelező jogi lépéseket az Európai Bizottság a csütörtökön nyilvánosságra hozott Nemi Egyenlőségi Stratégiájában. Ezzel gyakorlatilag megkerülné azoknak a tagállamoknak – közöttük Magyarországnak is – az ellenkezését, amelyek nem hajlandóak ratifikálni az Európa Tanács egyezményét a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról.
Még mindig az a legfőbb célunk, hogy az összes uniós tagállam ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. De a most javasolt uniós jogi szabályozás a nemzetközi egyezménnyel azonos védelmet biztosítana az erőszak áldozataivá vált nők számára
– nyilatkozta Helena Dailli egyenlőségért felelős uniós biztos az EUrologus kérdésére a javaslatcsomagot bemutató sajtótájékoztatón.
A 2020–25-ös időszakra meghirdetett terv három területen igyekszik javítani az európai nők helyzetét:
az erőszak elleni küzdelemben, a fizetések és nyugdíjak közti különbség eltörlésével, valamint a munkahelyi pozíciók kiegyenlítésével.
Főtanácsnok: A lex CEU sérti az uniós jogot
A 2017-es magyar törvénymódosításnak az volt a lényege, hogy csak úgy működhet unión kívüli államból származó felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha van erről államközi szerződés. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést. Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-európai Egyetem tartozott ebbe a kategóriába.
Visszaküldte az iskolába Thunberget egy olasz EP-képviselő
Greta Thunberg felszólalását az EP Környezetvédelmi Bizottságában egy vita követte. Az Európai Néppárt szónoka, Peter Liese a tagállamokra panaszkodott, amikor azt mondta, hogy a költségvetési vitában az első tétel, amin az állam- és kormányfők spórolni akartak, az az innováció volt. Sylvia Sardone, az Identitás és Demokrácia politikusa azt mondta, hogy egyre világosabbá válik, hogy Greta Thunberget kihasználják, szerinte az állítólagos környezetvédők csatája képmutató, téves és félrevezető. Sardone szerint azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon hány fiatal mondana le az okostelefonokról, a gyorséttermekről, az 5G-ről, az olcsó repülőjegyről, vagy a klímaberendezés használatáról. Kínában és Indiában kellene ilyen tüntetéseket tartani, nem Nyugat-Európában – tette hozzá. Aztán amikor már lényegesen túllépte az idejét, akkor a hallgatóság „kitapsolta” a felszólalót, aki viszont botrányosnak nevezte az esetet.
Gigantikus gyorssegélyt kapnak a görögök a menekültáradat megfékezésére
350 millió euró azonnali segítséget ígért migrációkezelésre a görög kormánynak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden. Von der Leyen az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökével a görög-török szárazföldi határra látogatott, hogy kifejezzék a szolidaritásukat a görög kormány felé, és a helyszínen mérjék fel, milyen segítségre van szüksége a görög hatóságoknak ahhoz, hogy a menekültáradattal megbirkózzanak.
A török kormány pénteken jelentette be, hogy „megnyitja a kapukat Európa felé” és felfüggeszti a közúti és határellenőrzéseket, amelyek azt a célt szolgálták, hogy az országban élő mintegy 5 millió menekült ne távozhasson nyugatra. Az elmúlt napokban több tízezren vonultak a görög-török szárazföldi határra, és egyre többen próbálkoznak azzal is, hogy a tengeren jussanak át valamelyik görög szigetre.
A görög hatóságok 24 ezer szárazföldi és tengeri illegális határátkelést akadályoztak meg péntek óta
- mondta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök az uniós intézmények elnökeinek az evroszi határátkelőnél tett látogatását követő sajtótájékoztatón.
A kormányfő azzal vádolta Törökországot, hogy migránsok hivatalos csempészévé vált és a saját geopolitikai célja érdekében játszik az emberéletekkel. "Európát nem lehet megzsarolni" - üzente Reçep Tayyip Erdogan török elnöknek. A migránsokat pedig arra figyelmeztette, hogy "ne próbáljanak meg illegális belépni Görögország területére, mert nem fognak sikerrel járni."
Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden Bécsben egyébként kísértetiesen hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Az MTI beszámolója szerint Erdogan politikáját "az EU és Görögország elleni támadásnak" nevezte, és arról is beszélt, hogy a török hatóságok hamis ígéretekkel szállították a migránsokat a határra. "Ha engedünk a török nyomásnak, ha Erdogan kerül ki győztesen a helyzetből - aki arról dönt, hogy tízezrek özönlenek-e az Európai Unióba - akkor százezrek követik őket, és a belső határok nélküli Európa hamarosan már csak történelem lesz" - mondta.
Az Európai Bíróság szerint jogszerű a Tescót is sújtó magyar különadó
Hosszú évek óta folyik a jogi vita, hogy a magyarországi ágazati különadók EU-konformok-e, a nagy cégek szerint ugyanis olyan progresszív adóelőírásokat hozott a magyar országgyűlés, amely őket aránytalanul sújtja, míg - elsősorban magyar tulajdonú – kis- és középvállalkozások számára jelentős előnyöket nyújt.
A távközlési vállalati különadók ügyében a Vodafone, a kiskereskedelemmel összefüggésben pedig a Tesco indított pert egy magyar bíróság előtt, amely az Európai Bíróság véleményét kérte. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett különadó vonatkozásában az Európai Bíróság az úgynevezett Hervis-ügyben 2014. február 5-én meghozott ítéletében kimondta, hogy valamely, a vállalatcsoportba tartozó, más tagállamokban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolt vállalkozásokat hátrányosan érintő adó a társaságok székhelyén alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
Most azonban a pert a Tesco kezdeményezte, nekik annyiban más a helyzetük, mint a Hervis-ügyben érintetteké, hogy nem vállalatcsoportba tartozó, kapcsolt vállalkozások formájában működnek, hanem egy belföldi székhelyű cég telephelyei révén, ezért rájuk nem terjed ki a korábbi ítélet hatálya. (Hasonló helyzetben volt a vizsgált időszakban, 2010-2012 között a Lidl és a Penny Market is.)
Koronavírus: sürgősségi munkacsoporttal küzd az Európai Bizottság
Ursula von der Leyen Brüsszelben bejelentette, hogy öt uniós biztos részvételével az EU válságkezelő központjában egy munkacsoport fog folyamatosan működni, az európaiak számára hasznos és fontos információkat pedig egy új honlapon összegzik.
Az Európai Bizottság elnöke elmondta azt is, hogy a koronavírus európai terjedése miatt az eddigi közepes riasztási szintet magas szintűre emelik. A legfrissebb fejleményeket az Európai Bizottság által működtetett honlap segítségével lehet nyomon követni. A brüsszeli munkacsoport tevékenységét három pillérre osztották: az orvosi, a mobilitási és a gazdasági területek tudnivalóit összegzik. Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelő biztos azt mondta, hogy globális kihívásról van szó, ennek megfelelően kell válaszolni. Ugyanakkor minden tagállamnak éreznie kell, hogy nem maradhat egyedül, ha nehézségekkel kerül szembe – tette hozzá.
Babiš ügyeit vizsgálta az EP Prágában
A bizottság hat fős tényfeltáró delegációt küldött a cseh fővárosba azért, hogy Andrej Babiš miniszterelnök esetleges gazdasági érdekösszeütközéseit vizsgálják. Babiš 2017 decembere óta irányítja a cseh kormányt, az ország egyik leggazdagabb embere és éppen azt vetik szemére, hogy – elsősorban mezőgazdasági – vállalkozásai uniós forrásokból gazdagodnak, és ehhez kihasználja a pozícióját.
Babišnak Magyarországon is komoly érdekeltségei vannak, például az egykori Győri Sütőből lett Ceres Zrt-ben, az Agrotec Magyarország Kft-ben, a bábolnai IKR Agrár Kft-ben, vagy a Devecseri Agrokémiai Kft-ben.
Egy 86 éves gyógyszer lehet a koronavírus ellenszere?
Elképzelhető, hogy már 1934-ben felfedezték a koronavírus ellenszerét, értesült az Euronews, miután a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem egyik professzorával készítettek interjút. Marc van Ranst virológus 2004-ben tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely az 1934 óta ismert klorokin (chloroquine) nevű, rendkívül olcsó gyógyszert tesztelték eredményesen a SARS vírusa ellen. Mivel azonban akkor a SARS-járvány már lefutott, embereken nem tudták kipróbálni, ezért tudományos szaklapokban publikálták kutatásaikat. Van Ranst professzor azt mondja, hogy a SARS és a mostani járványt okozó COVID-19 is egyfajta koronavírus, ezért könnyen lehet, hogy alkalmas a klorokin a gyógyítására. Arra is felhívja a figyelmet, hogy mielőtt méregdrága ellenanyagot fejlesztenének ki, mindenképpen érdemes tesztelni a klorokint, sőt, tudomása szerint a kínai tudósok már neki is láttak ennek a 2004-ben publikált eredmények alapján.
A magyarországi korrupciót taglalja a brüsszeli országjelentés
„Magyarország erőteljes gazdasági növekedése értékes lehetőséget kínál fontos strukturális és intézményi reformok elindítására annak érdekében, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a növekedés” – így kezdődik a magyar országjelentés. Az Európai Bizottság elemzői rámutatnak, hogy Magyarország az egyik legmagasabb GDP-növekedési rátával rendelkezik, és gyorsan nőtt a foglalkoztatás is. Az ország jövőbeni fejlődése a gazdaság termelékenység-növelési képességétől függ, amihez viszont az kellene, hogy az olcsó foglakoztatási modelltől elmozduljon a munkaerő-szerkezet a tudásalapú, fenntartható, fejlett termékeket előállító gazdaság felé. Arra is rámutatnak, hogy a jelenlegi jó gazdasági eredmények lehetőséget adnak a kihívások kezelésére. Ezzel párhuzamos számos hiányosságot állapítottak meg. Többek között a következőket:
Hetes cikk: a Fidesz egyetért az EP-vel, hogy fel kell gyorsítani az eljárást
A Fidesz is egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy fel kellene gyorsítani a 7. cikk szerinti eljárást, annak mielőbbi lezárásához – nyilatkozta Hidvéghi Balázs EP-képviselő kedden az MTI beszámolója szerint. A fideszes politikus azért állt Budapesten az újságírók elé, mert az EP öt frakciójának elnökei közös levélben sürgették az Európai Tanács elnökét, Charles Michelt és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó horvát kormányt, hogy tegyen végre érdemi lépéseket a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében indított eljárásokban.
A szociáldemokrata, liberális-centrista, zöld és szélsőbaloldali politikai csoportok vezetői mellett az Európai Néppárt EP-frakciójának elnöke, Manfred Weber is aláírta a dokumentumot, amely állítja
a Tanács kudarcot vallott abban, hogy hatékonyan alkalmazza a 7. cikk szerinti eljárást, és ez aláássa az európai értékek feddhetetlenségét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat és az Unió egészének hitelességét.
A frakcióvezetők elismerik, hogy a 2021-27-es keretköltségvetés elfogadása nagyon fontos az EU számára, de ettől még nem lenne szabad a Tanácsnak szemet hunynia afelett, hogy az EU alapértékeit folyamatosan jelentős veszély fenyegeti. Ahogy az elmúlt három hónapban az Európai Parlamentben zajló vitákról sem lenne szabad megfeledkezniük, és arról sem, hogy az Európai Parlament januárban egy állásfoglalásban kérte fel a Tanácsot arra, hogy tegyen érdemi lépéseket a hetes cikk szerint eljárásban, és az EP szakértőit is hívják meg a tanácsban tartott meghallgatásokra.
Az EU megkezdheti a kereskedelmi tárgyalásokat Nagy-Britanniával
Az EU most már hivatalosan is megkezdheti a kereskedelmi tárgyalásokat Nagy-Britanniával, miután az uniós miniszterek kedden felhatalmazást adtak erre az Európai Bizottságnak, és az unió tárgyalási pozíciójáról is megállapodtak. Az Európai Unió Tanácsa apróbb változtatásokkal azt a tervezet fogadta el, amelyet Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója ismertetett február elején.
A most elfogadott dokumentumcsomag egyik
kulcsszava az „azonos versenyfeltételek”.
Ez arra utal, hogy az EU hajlandó mindenféle kereskedelmi korlátozás – vám vagy kvóta – nélkül termékeket importálni Nagy-Britanniából, de azoknak teljes mértékben meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak annak érdekében, hogy az alacsonyabb sztenderdek nehogy versenyhátrányt okozzanak az európai termékek számára.
„De nem akarunk mindenáron alkut kötni” – figyelmeztetett Barnier a tanácsülést követő sajtótájékoztatón. A főtárgyaló ezzel arra utalt, hogy nem fognak engedni a brit kormánynak, ha az továbbra is makacsul ragaszkodik az álláspontjához, miszerint nem kér az uniós szabályozásokból.
Az EU a halászatról is szeretne megállapodni az Egyesült Királysággal: a reményeik szerint kölcsönös hozzáférést biztosítanának egymás tengereihez és piacához, és kvótákkal küzdenek a túlhalászás ellen.
A tárgyalási mandátumnak van a kereskedelmen kívül egy kül- és biztonságpolitikára és egy kölcsönös vitarendezési mechanizmusra vonatkozó fejezete is.
Rendkívüli támogatást ad az EU a koronavírus-járvány megfékezéséhez
A koronavírussal szembeni küzdelemre egy új, 232 millió eurós (körülbelül 76 milliárd forint) segélycsomagot jelentett be az Európai Bizottság. Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős biztos, aki egyben az európai vészhelyzeti reagálási koordinátor is azt mondta, hogy
mivel már világszerte több mint 2600 ember vesztette életét, nincs más lehetőség, mint minden szinten felkészülni.
Az új támogatási csomag támogatja az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), illetve célzott támogatásokat biztosít azoknak a tagállamoknak, amelyeknek gyengébb az egészségügyi rendszere.
Célunk, hogy globális szinten visszaszorítsuk a járványt
– jelentette ki Lenarčič.
Stella Kyriakides, az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős biztos hozzátette: „A gyorsan változó helyzetre való tekintettel készen állunk arra, hogy növeljük segítségünket. Ennek érdekében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Egészségügyi Világszervezet közös szakértői missziója ezen a héten Olaszországba indul, hogy támogassa az olasz hatóságokat.”
Nem tudtak megállapodni az uniós vezetők a költségvetésről
Nem tudtak megállapodni a 2021-27-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről az európai állam- és kormányfők. "Megpróbáltuk megbékíteni a különböző érdekeket és véleményeket összeegyeztetni, de több időre van szükségünk" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón péntek este.
Charles Michel emberfeletti erőfeszítéséket tett azért, hogy megállapodásra bírja az uniós vezetőket. Az elmúlt hetekben mindegyik európai állam- és kormányfővel találkozott, majd kompromisszumos megoldásként egy új költségvetési javaslattal állt elő múlt pénteken. A vezetők ellenkezését látva csütörtök éjjel újra minden egyes állam- és kormányfővel leült tárgyalni, péntek reggel 7-kor állt fel az asztaltól, de ez sem vezetett eredményre.
"Technikai szinten minden ott volt az asztalon, csak politikai döntés nem született" - magyarázta Michel, aki ennek ellenére is megértő a tagállamok különbőző álláspontjai, érdeke iránt.
Hogy ez fog történni, azt Orbán Viktor miniszterelnök is megjósolta péntek délután adott nyilatkozatában. "Nem láttam az EU történetében olyat, hogy egy 0,3 százalékpontos különbséget egy délután el lehetne tüntetni, pedig régóta nyomom az ipart” – mondta.
A kormányfő arra utalt, hogy a takarékos négyekként emlegetett Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia mereven ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós költségvetés ne haladhassa meg az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát. Ezzel szemben 17 államot - így Magyarországot is magában foglaló - Kohézió Barátai csoport az Európai Parlament javaslatát támogatva a GNI 1,3 százalékával egyenlő büdzsét szeretne.
Orbán: Túl távoliak az álláspontok, nem lesz megegyezés a költségvetésről
„Ha valóban akarunk valamit csinálni Európában, mint a digitalizáció, határvédelem, mezőgazdaság, kohézió, infrastruktúra-fejlesztés, akkor nem állhatunk meg 1 százalékos költségvetésnél” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóján pénteken.
Az uniós állam- és kormányfők csütörtök óta tárgyalnak az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, az álláspontok azonban jottányit sem közeledtek. A legnagyobb törésvonal az északnyugat-európai, illetve a dél- és kelet-európai tagállamok között feszül, akiknek „merőben más elképzelései vannak” a költségvetés nagyságáról és annak összetételéről is.
EU-csúcs: ez lesz a történelem legnehezebb költségvetési tárgyalása
Elkezdődött az európai állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója kedd délután, amelyen az Európai Unió 2021-27-es időszakra vonatkozó keretköltségvetését vitatják meg. Az uniós vezetők előtt álló tárgyalás Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint a „történelem legnehezebbje” lesz. Morawiecki ezzel arra utalt, hogy a tagállamok között mély ellentétek húzódnak.
A legnagyobb törésvonal az északnyugat-európai, illetve a dél- és kelet-európai tagállamok között feszül, akiknek merőben más elképzelései vannak” a költségvetés nagyságáról és annak összetételéről is. A helyzetet nehezíti, hogy Nagy-Britannia távozása 75 milliárd eurós rést hagy a költségvetésben, miközben az Európai Bizottságnak olyan ambiciózus tervei vannak, mint a klímavédelem, digitális stratégia és geopolitikai szerepvállalás.
A csúcstalálkozóra igyekvő állam- és kormányfők rövid beszédei pontosan ezt a megosztottságot támasztották alá.
Mindenki igazságot akar, ennél nagyobb baj nem is lehet
A következő hétéves uniós költségvetésről vitáznak az európai állam- és kormányfők a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukon Brüsszelben. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel egy új tervezettel is előállt múlt pénteken, miután az elmúlt hetekben mind a 27 uniós vezetővel tárgyalt annak érdekében, hogy enyhítse a különböző érdekcsoportok közti ellentétet.
Az Európai Bizottság 2018-ban ismertetett első tervezetében nagy figyelmet kapott, hogy a 2021-27-es költségvetésben jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós kifizetéseket. A tervek szerint ha az Európai Bizottság alapos vizsgálat után megállapítja, hogy egy tagállamban a jogállamisággal kapcsolatban sérülnek az EU pénzügyi érdekei, akkor a jogsértéssel arányos intézkedéseket – például a támogatások felfüggesztését – javasolhatná a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának.
Ez a hetes cikk szerinti eljárás alatt álló Magyarország és Lengyelország, és még egy sor másik tagállam számára is elfogadhatatlan volt. Ahogy megírtuk, Charles Michel új tervezete egy jogi nüansznak tűnő változtatással felpuhította ezt a kitételt, és politikailag gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy szankcionáljanak egy országot. A változtatásokkal az EU azt kockáztatja, hogy az új mechanizmus is a hetes cikk szerinti eljárás sorsára jusson, és – ahogy Věra Jourová az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos fogalmazott a Politico uniós ügyekkel foglalkozó lapnak –
„leértékelt, fogaitól megfosztott papírsárkánnyá” váljon.
De ennek ellenére is kevés esély van arra, hogy a mostani ülésen egyezség születik, mivel az uniós vezetők borzasztóan széttartó érdekek mentén ülnek tárgyalóasztalhoz. A legnagyobb törésvonal az északnyugat-európai, illetve a dél- és kelet-európai tagállamok között feszül, akiknek merőben más elképzelése van a költségvetés nagyságáról és annak összetételéről is. A helyzetet nehezíti, hogy Nagy-Britannia távozása a hét év alatt 75 milliárd euróval csökkenti a bevételi oldalt.
Eközben az Európai Bizottság olyan ambiciózus programokat hirdet, mint az Európai Zöld Megállapodás és a digitális stratégia, és geopolitikai törekvései is vannak – a szavak szintjén jól hangzó projekteket azonban csak akkor lehet tartalommal megtölteni, ha van mögötte anyagi támogatás is.
Könnyebb lesz dönteni az EU-ban a britek nélkül
„Az Egyesült Királyság nélkül az Európai Unió simább jogalkotási eljárásokra számíthat”
az EU erősebbik döntéshozó testületében, állapította meg két magyar elemző szerdán teljes egészében megjelent vizsgálata. Kovács Attila és Kocsis Levente eulytix.eu-n megjelent vizsgálata az elmúlt tíz év szavazásait tekintette át az Európai Unió Tanácsában. Itt – téma szerinti csoportokban – a tagállami miniszterek szavaznak az uniós jogszabályjavaslatokról, amelyekbe általában az Európai Parlamentnek is bele kell egyeznie, de bizonyos esetekben a nemzeti kormányok tagjai akár a közvetlenül választott képviselők nélkül is dönthetnek.
Az EU digitális csatára készül
A mesterséges intelligenciát és az adatgazdaságot is magában foglaló digitális stratégiát hirdetett az Európai Bizottság kedden. Az intézmény decemberben hivatalba lépett elnöke, Ursula von der Leyen ezzel hozzáfogott ahhoz, hogy a klímavédelem mellett emlegetett másik legfontosabb célkitűzését is megvalósítsa:
felkészítse Európát a digitális átállás és negyedik ipari forradalom kihívásaira.
Az „Európa digitális jövőjének kialakítása” nevet viselő javaslatcsomag három részből áll:
- egy átfogó forgatókönyv arról, hogyan válhat minden európai állampolgár hasznára a digitális társadalom,
- fehér könyv a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokról és lehetőségekről,
- adatstratégia, hogy a vállalati és ipari adattömeget Európa biztonságosan és előnyösen hasznosíthassa a kutatásban, az üzleti életben és a közszolgáltatásokban egyaránt.
A digitális stratégia célja az, hogy „megerősítsük a gazdaságunkat és európai válaszokat találjunk a digitális kihívásokra”, mondta Von der Leyen a dokumentumcsomagot bemutató sajtótájékoztatón.
A Bizottság elnöke Yuval Noah Harari 21 lecke a 21. századból című könyvét is idézte, miszerint „az emberiségnek mindig jobban ment feltalálni egy eszközt, mint bölcsen felhasználni azt.” A digitális stratégiával viszont éppen azt szeretnék elérni, hogy Európa használhassa fel a modern technológiai vívmányokat.
Orbán háromoldalas levélben írta meg, mit várna a Néppárttól
Háromoldalas memorandumot intézett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Néppárthoz, rakta ki Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Twitterére. A levélben „elmondjuk, a Fidesz megítélése szerint, milyen helyzetben van most az Európai Néppárt, milyen kihívások előtt áll, és megfogalmazunk egy irányt is, ami szerintünk járható lenne” – nyilatkozta a Fidesz alelnöke egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
Novák egyébként egy, a Néppárt és a magyar Nagycsaládosok Országos Egyesülete által szervezett konferencia vendégeként látogatott az Európai Parlamentbe, hogy a magyar kormánynak a a fiatalokat támogató családpolitikai intézkedéseiről beszéljen.
A Youth Transition konferencia előtti sajtótájékoztatón azonban Orbán memorandumáról is kérdezték a brüsszeli tudósítók. Az EUrologus kérdésére Novák elmondta, hogy a dokumentummal azt szeretnék elérni, hogy az európai politikában „kereszténydemokrata, konzervatív válaszaink legyenek az előttünk álló kihívásokra.”
Az államtitkár szerint „nem beszélünk eleget az Európai Néppárt jövőjéről, és az európai konzervativizmus, az európai kereszténydemokrácia jövőjéről sincs elég szó Európában vagy politikai szinten.” A Fideszben pedig felmerült az igény, hogy beszéljenek a pártcsalád jövőjéről. „A Fidesz kész aktív szerepet vállalni azokban a változtatásokban, amivel a keresztény-konzervatív oldal megerősödhet Európában” – jelentette ki Novák.
Az EU máris feketelistára tett egy brit adóparadicsomot
Nincs még egy hónapja sem, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, a brit tengerentúli területnek számító Kajmán-szigetek máris felkerült az adóparadicsomok uniós feketelistájára. Az európai gazdasági- és pénzügyminiszterek keddi döntése értelmében ezentúl komoly adminisztratív terhekkel kell azoknak az európai cégeknek szembesülniük, amelyeknek a karibi szigeten vannak gazdasági érdekeltségeik.
A Kajmán-szigetek a világ öt legnagyobb adóparadicsomának egyike: az itt bejegyzett offshore cégeknek az éves működési engedély díját leszámítva nem kell a külföldön megszerzett jövedelmük alapján adót fizetnie. Emellett
nincs személyi jövedelemadó, társasági adó, nem kell az ingatlanvagyon, az öröklés vagy az ajándék után járulékot fizetni, és a tőkejövedelmet sem adóztatják.
Hogy a Kajmán-szigetek és a befektetői eddig megúszták az adóelkerülés miatt uniós szankciókat, annak egyetlen oka volt: az eredetileg Kolumbusz Kristóf által felfedezett sziget a 14 brit tengerentúli terület egyike. Azaz Gibraltárhoz vagy a Falkland-szigetekhez hasonlóan nem része Nagy-Britanniának, de a szuverenitása alá tartozik.
A mostani döntés világosan mutatja a brexitnek a kilépéspártiak korábbi kampányában teljesen elhallgatott egyik következményét, azaz azt,
hogyan esik ki Nagy-Britannia a gazdasági elitklubból, és veszíti el a befolyását az uniós döntéshozatalra.
Szijjártó: Uniós tengeri misszió felügyeli majd a líbiai fegyverembargót
Magyarország ismét vétóval fenyegette az uniós külpolitikai döntéshozatalt – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli újságíróknak. Az európai külügyminiszterek hétfői ülésükön hosszan vitáztak a líbiai fegyverembargót felügyelő uniós tengeri hadműveletről. Magyarország mellett Ausztria és Olaszország külügyminiszterei szólaltak fel a művelet ellen, ugyanis attól tartanak, hogy
a Földközi-tengeren mozgó uniós hajók ösztönző hatással lehetnek a migrációra.
A külügyminiszterek januári ülésén merült fel ismét, hogy újraindításák az EU-s Sophia misszió tengeri műveletét: a tervek szerint az uniós hajók felügyelnék, hogy a líbiai polgárháborúban érdekelt felek és az őket támogató országok is tiszteletben tartják a fegyverembargót.
A tengeri és a légi missziót 2015-ben hozta létre az EU azért, hogy fellépjen a földközi-tengeri emberkereskedelem ellen. De a hajók a tengerbe esett migránsokat is mentették, ezért 2019 márciusától az olasz kormány nem engedte kikötni a Sophia hajóit sem, így fel kellett függeszteni a tengeri műveleteket.
Orbán örülhet: csavarnának egyet a jogállamisági feltételeken
Miközben négy európai parlamenti frakció követeli, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a következő keretköltségvetésben az uniós kifizetéseket, az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek péntek délután kiszivárgott tervezete felpuhítaná a jogállamisági kritériumrendszert a kompromisszum jegyében.
Michel az elmúlt hetekben az összes európai vezetővel, így Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is tárgyalt annak érdekében, hogy a február 20-án kezdődő csúcstalálkozón megállapodhassanak a 2021-27-es időszakra vonatkozó költségvetésről. Az egyeztetések után egy új költségvetési tervet tett le az asztalra.
Az EUrologus birtokába jutott dokumentumból kiderül: ha az Európai Bizottság alapos vizsgálat után megállapítja, hogy egy tagállamban a jogállamisággal kapcsolatos sértik az EU pénzügyi érdekeit, akkor a jogsértéssel arányos intézkedéseket – például a támogatások felfüggesztését – javasolhatná a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának. Ezután a miniszterek testülete minősített többséggel döntené el, hogy elfogadja-e a javaslatot.
A korábbi verzióban azonban egy jóval komolyabb feltétel szerepel: fordított minősített többség. Az első pillantásra nüansznak tűnő megfogalmazás arra utal, hogy az eredeti verzióban a 27 tagállamból legalább 15-nek, akik az EU összlakosságának legalább 65 százalékát képviselik, kellett volna határozott nemet mondania arra, hogy a Bizottság javaslata alapján szankciókat vezessenek be a jogállamiságot megsértő tagállam ellen. Ha nincs meg ez a minősített többség, akkor bevezetik az országgal szemben javasolt intézkedéseket.
Charles Michel javaslatában viszont a népesség legalább 65 százalékát képviselő 15 tagállamnak kell jóváhagynia a szankciókat – ami már korántsem lesz olyan elegánsan vállalható politikai manőver, mint csendben hagyni, hogy bevezessék azokat. Vagyis ez alapján
fellégezhetnének azok az országok, ahol az EU kritizálja a jogállamiságot: nagy valószínűséggel nem lesznek szankciók.
Négy EP-frakció követeli, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós pénzeket
Az Európai Parlament négy frakciójának vezetője közösen írt levelet Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének és többek között azt kérik, hogy az uniós források kifizetését kössék a jogállamisági feltételek teljesítéséhez.
A dokumentumot Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő tette elérhetővé Facebook-oldalán, azzal a megjegyzéssel, hogy „Orbán Viktor állandó háborúja és Brüsszel-ellenes propagandája miatt Magyarország súlyos pénzektől esik, illetve eshet el a következő években.”
A levelet az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták, a liberális Megújuló Európa és a Zöldek frakcióvezetői írták alá.
Ez azért is fontos, mert ezeknek a képviselőcsoportoknak együttesen abszolút többségük van az Európai Parlamentben, márpedig az EP hozzájárulása is szükséges az uniós büdzséhez, más szóval vétójoguk van. A levélben többek között ez olvasható:
Ezúton is szeretnénk megerősíteni, hogy szükséges egy új mechanizmus létrehozása az EU-s költségvetés védelmében ott, ahol a jogállamiságot nem tartják tiszteletben, vagy rendszerszinten fenyegetik az európai értékeket.
Aki az Isztambuli Egyezményt támadja, a demokráciát támadja
Az Európai Parlament megfogalmazta a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárásait az ENSZ nőjogi bizottságának márciusi konferenciájára készülve. Az EP szerint még mindig van mit javítani a nők helyzetén a gazdasági és politikai életben, például fel kell számolni a mintegy 16 százalékos bérszakadékot, még több lányt kell a tudományos-műszaki pálya felé kell terelni, és el kell fogadni végre azt a tanácsi irányelvet, ami megtörné a nők vezető pozícióba jutását gátló üvegplafon-elvet.
Koronavírus: szorosabb együttműködést várnak az uniós tagállamoktól
A koronavírus megelőzését szolgáló intézkedésekre és fokozottabb együttműködésre szólította fel az Európai Unió Tanácsa a tagállamokat és az uniós intézményeket.
Brüsszelben is felfigyeltek a magyar inflációs adatokra
Az előrejelzés szerint az euróövezet bruttó hazai termékének (GDP) növekedése 2020-ban és 2021-ben stabil, 1,2%-os marad. Az EU egészét tekintve a növekedés 2020-ban és 2021-ben kismértékben, 1,4%-ra mérséklődik a 2019-es 1,5%-hoz képest.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa azt mondta, idén és jövőre minden uniós gazdaság növekedni fog, ezen belül Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában ez gyorsabb lesz, mint a nagy euróövezeti tagállamokban. Hozzátette, hogy a német gazdaság megszenvedte a tavalyi évet, főleg a gépjárműágazat keresletcsökkenése miatt. A prognózis szerint a következő két évben lassan fog magához térni a német gazdaság.
Hadüzenet a kisállatneppereknek
Ennek jegyében fogadtak el egy állásfoglalást ritkán látható egységben: 607 igen, 3 nem és 19 tartózkodás mellett döntöttek a politikusok. Megnéztük: két cseh populista-EU-szkeptikus politikus, Hynek Blaško és Ivan David, valamint a néppárti volt román elnök, Traian Basescu fordított hátat a kisállatok jogainak.
Akik igennel szavaztak, azok elsősorban az Európai Bizottságtól várják el, hogy részletes jogszabályt dolgozzanak ki ezen a téren. Az ügynek egyébként nem csak állategészségügyi vonatkozása van, mert mint a parlamenti vitából kiderült, a fegyver- és kábítószercsempészet után ez a harmadik legjövedelmezőbb ága a szervezett bűnözésnek. Természetesen a fegyver- és drogárusok között jó eséllyel találunk kisállatcsempészt is, akik a kutyákat, macskákat gyakran kínzásnak felérő körülmények között szállítják és ez vonatkozik a tenyésztésre is. Becslések szerint havonta 46 ezer kutyát adnak el egyik uniós országból a másikba, a legtöbbjüket regisztráció nélkül. Ezen a téren van egy kiskapu, a tenyésztők ugyanis visszaélnek az EU kedvtelésből tartott állatok mozgására vonatkozó jogszabályával, amely ezeknek az állatoknak a nem kereskedelmi célú szállítására vonatkozik.
Rovataink a Facebookon