Brexit utáni tárgyalások: az EU és Nagy-Britannia lényegében semmiben nem ért egyet

2020.03.05. 15:28 Módosítva: 2020.03.05. 16:58

Lényegében semmiben nem értett egyet az EU és Nagy-Britannia a brexit utáni kapcsolatot rendező tárgyalások első fordulójában. Noha Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója csütörtökön hangsúlyozta, ez még csak az első alkalom, és sok idő van hátra, a héten zajló egyeztetésekről adott beszámolójából egyértelmű: a partnerek szögesen ellentétes véleményen vannak minden fontos kérdésben. Vagy ahogy Barnier fogalmazott, „nagyon komoly ellentétek” vannak köztük.

Azzal ugyanis, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, a brexit politikai része lezajlott. De a neheze még csak most jön: a feleknek meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban. A tárgyalások első felvonását a héten tartották Brüsszelben.

A brit tárgyalófelek rengeteg időt töltöttek azzal, hogy a saját függetlenségüket bizonygassák. Senki nem vonja kétségbe ezt, de nekik is tiszteletben kell tartani a mi függetlenségünket. Az EU saját feltételeket szabhat

– magyarázta Barnier.

Ahogy várható volt, az egyik legnagyobb ellentétet az okozza, hogy az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az „azonos versenyfeltételek” kitételt írásba fektessék. Vagyis csak akkor hajlandó vámok és kvóták nélkül szabadon kereskedni a britekkel, ha azok szerződésben is vállalják, hogy a termékeiknek meg kell felelniük az uniós szabványoknak, nehogy az alacsonyabb sztenderdek versenyhátrányt okozzanak az európai termékek számára. Ebbe a britek egyelőre nem hajlandóak belemenni.

Az EU másik fontos feltételéről is vita van, ugyanis a britek nem szeretnék, hogy ha a kereskedelmi megállapodásokhoz kötnék a halászatról szóló egyezséget, ami az EU szándékai szerint kölcsönös hozzáférést biztosítana egymás tengereihez és piacához, és kvótákkal küzdene a túlhalászás ellen.

Abban is nézeteltérés van a felek között, hogy több szektoriális megállapodást kellene-e kötni, vagy pedig egy átfogó egyezséget. Az EU az utóbbihoz ragaszkodik.

A terrorizmus, szervezett bűnözés, pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló rendőri és igazságügyi együttműködés keretében sem akarják a britek vállalni, hogy az Európai Unió Bíróságának továbbra is joghatósága legyen az ügyeik felett, és az Emberi Jogok Európai Egyezményének betartására sem vállalnak írásos garanciát.

Hogy Nagy-Britanniának nem lesz könnyű dolga a tárgyalások során, azt az uniós vezetők az elmúlt hónapokban többször is megüzenték, egyértelművé téve:

Nagy-Britannia ne is számítson arra, hogy szabad hozzáférést kap a közös piachoz, ha nem vállal garanciákat a KÖRNYEZETVÉDELMI, termékbiztonsági és szociális jogokra vonatkozó uniós szabályok betartására.

Bár Barnier igyekezett a beszédében nagyon diplomatikus lenni, és a nehézségek ellenére hangsúlyozta, hogy „remélik, sikerül megállapodniuk”, azért egy ponton azt is megemlítette, hogy a britek alábecsülik annak a jelentőségét, ha nem sikerül december 31-ig egyezségre jutniuk az EU-val.



  • Tippek
  • Személyi kölcsön