Klímavédelemre fordítható közvetlen uniós forrásokért lobbiztak a Visegrádi Négyek fővárosainak polgármesterei Brüsszelben.

Karácsony Gergely budapesti, Zdeněk Hřib prágai, Matúš Vallo pozsonyi és Rafał Trzaskowski varsói főpolgármesterek azt szeretnék elérni, hogy a következő uniós keretköltségvetési ciklusban sokkal több uniós forráshoz juthassanak hozzá a városok olyan módon, hogy a kormányok által irányított nemzeti hatóságok helyett az EU központi intézményei bírálják el a pályázatokat.

"Egyes kormányok nem annyira elkötelezettek a klímavédelem és a fenntarthatóság iránt, de mi meg akarjuk mutatni a polgárainknak, hogy mi meg igen" - adott magyarázatot kezdeményezésre Varsó vezetője, Rafał Trzaskowski a főpolgármesterek szerdai sajtótájékoztatóján.

"A városok az EU legfontosabb szövetségei lehetnek a klímaváltozás elleni küzdelemben" - tette hozzá Karácsony Gergely. A budapesti főpolgármester szerint az EU-nak jelenleg két krízissel kell szembenéznie: globális felmelegedés okozta kihívásokkal és közép-európai demokráciák válságával.

Azért kötöttünk szövetséget, hogy egyértelművé váljon: a közép-európai nagyvárosok álláspontja nem azonos a kormányokéval, akikkel számos kérdésben vitában állunk. 

- mondta. Azt is hozzátette később: "mi elkötelezettek vagyunk a demokrácia és a fenntarthatóság értékei mellett."

A V4-es ellenzéki főpolgármesterek decemberben fogtak össze azzal a céllal, hogy felvegyék a harcot populizmus ellen, és helyi közösségek problémáira összpontosítsanak. "Fenntartható várostervezésre, a klímakrízis elleni fellépésre, a lakhatási válság megoldására, a tömegközlekedés problémáira fókuszálunk" - írták a Szabad Városok Szövetségének alapítói közös cikkükben.

Most Brüsszelben a Régiók Bizottságában, majd az Európai Bizottságban tárgyaltak, többek között Frans Timmermans zölpolitikáért felelős uniós biztossal. Emellet egy levelet is eljuttatak Ursula von der Leyenhez, a Bizottság elnökéhez, amelyhez a V4-es főpolgármestereken kívül tizenegy európai nagyváros - például Bécs, Berlin, Frankfurt, Milánó vagy Athén - vezetője is csatlakozott.

A polgármesterek azt írják, hogy a "klímavédelem sorsa a nagyvárosokban fog eldőlni", és arra kérik a Bizottságot, hogy a már meglévő közvetlen finanszírozás biztosító a uniós programokat, például Európai Városfejlesztési Kezdeményezést vagy a kutatás-fejlesztési Horizont bővítsék ki olyan módon, hogy a klímavédelem iránt elszánt nagyvárosoknak több forrás jusson.

A hetes cikk szerinti eljárás addig tart, míg a jogállamiság veszélyben van – jelentette ki Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben kedden. Didier Reynders igazságügyi biztos pedig arra adott ígéretet, hogy az Európai Bizottság új jogállamisági mechanizmusa minden tagállamban, így Lengyelországban is védeni fogja a demokráciát.

A strasbourgi plenáris ülésen ismét a lengyel demokráciát fenyegető veszélyekről tartottak vitát az Európai Bizottság és az Európai Unió soros elnökségét betöltő horvát kormány képviselőinek részvételével.

Věra Jourová

Fotó: Omar Marques / Getty Images Hungary

Ahogy arra – különböző előjellel – több felszólaló is rámutatott, egy hónappal ezelőtt ugyanezt a témát vitatták meg a plenárison, majd az EP egy határozatot fogadott el, amelyben konkrét lépéseket sürgetett a hetes cikk szerinti eljárásban.

Azonban a jogállamiság helyzete  tovább romlott azóta Lengyelországban: a nemzetközi tiltakozás dacára a lengyel parlament alsóháza másodjára is megszavazta a bírói függetlenséget súlyosan aláásó úgynevezett „szájkosártörvényt”, Andrej Duda elnök alá is írta a jogszabályt, és egyes jogászok ellen is megindultak a fegyelmi eljárások.

A februári vita érdekessége volt, hogy több EP-képviselő is a kommunista rezsimmel állította párhuzamba a Jarosław Kaczyński által vezetett lengyel kormánypárt jogi reformjait, amelyek a Jog- és Igazságosság tagjai szerint éppen azért szükségesek, hogy felszámolják a múlt maradványait.

Roberta Metsola néppárti EP-képviselő arra mutatott rá, hogy legutoljára 1989-ben helyezett a lengyel politika ekkora nyomást a bírákra.

Ezek ugyanazok az elnyomó technikák, amelyek ellen Európa harcolt és ami ellen ma is kiáll

– mondta a máltai politikus.

Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetője az állam- és kormányfők napirendjére vetetné a hetes cikkes eljárások ügyét. „Botrányos, hogy az Európai Tanács nem foglalkozik a hetes cikk szerinti eljárásokkal” – jelentette ki Strasbourgban.

Manfred Weber

Fotó: Odd Andersen / AFP

Weber a plenáris ülést előkészítő sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az EU működésének alapját meghatározó Lisszaboni Szerződés is előírja, hogy az európai állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak tárgyalnia kell a jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásokat.

„Nagyon fontos lenne, hogy végre figyelembe vegyék: két országnál is folyik az eljárás” – mondta Weber. Függetlenül attól, tetszik neki az eredmény vagy nem, de még az USA-ban is sikerült határozatot hozni az elnök ellen indított felelősségrevonási eljásásban, tette hozzá.

Kevés a munkaerő, nincs elég forrás, a tagállamok pedig nem mutatnak túl sok hajlandóságot az együttműködésre – az Európai Ügyészség még el sem kezdte a munkáját, de máris hatalmas hiányosságokra mutatott rá Laura Codruța Kövesi uniós főügyész, akit csütörtökön hallgatott meg az Európai Parlament két szakbizottsága.

Az Európai Bizottságban mutatták be szerdán a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést. A legtöbbször Minority SafePack néven emlegetett tervezet célja, hogy 

Az EU népességének 8 százaléka, mintegy 50 millió ember vallja magát valamilyen kisebbséghez tartozónak. Azonban egyes tagállamokban igen eltérő jogok illetik meg a kisebbségeket, és jó néhányban a többségi nemzetbe való beolvadás jelenti a boldogulás zálogát.

A Minority SafePack uniós jogalkotásai javaslatcsomagot az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) dolgozta ki, és a kezdeményezést több mint 1,2 millió európai polgár támogatta. 2009 óta az európaiaknak is joguk van ahhoz, hogy felkérjék az Európai Bizottságot: valamilyen fontos ügyben kezdeményezzen jogalkotási eljárást. Ha legalább hét országból összejön 1 millió aláírás, a Bizottságnak fontolóra kell vennie a javaslatot.

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez szükséges aláírások majdnem felét Magyarországon gyűjtötték össze, de Romániában, Szlovákiában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Spanyolországban, Dániában, Lettországban, Litvániában és Olaszországban is támogatták az ötletet.

„Eddig négy polgári kezdeményezést nyújtottak be a Bizottságnak, de egyikből sem született jogalkotási javaslat. A célunk az, hogy az ötödik – a miénk – sikeres legyen” – mondta Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselő, a kezdeményezés egyik támogatója a szerdai sajtótájékoztatóján.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási tárgyalásainak felülvizsgált forgatókönyvét mutatta be Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztos szerdán. „A célunk az volt, hogy helyreállítsuk a nyugat-balkáni országok európai uniós jövőjébe vetett bizalmat” – jelentette ki Várhelyi. A biztos a bővítés új eljárásrendjét „geostratégiai befektetésnek” nevezte, mivel

az EU a bővítést kulcsnak tekinti a balkáni régió békéjének és fejlődésének a megteremtéséhez.

Októberben Franciaország tiltakozása miatt az uniós állam- és kormányfők nem egyeztek bele abba, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Az Európai Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker és számos más európai politikus is történelmi hibának nevezte a döntést.

Várhelyi most arról beszélt, az Európai Bizottságban jelenleg azon dolgoznak, hogy a két ország csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről még a májusra tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán konferencia előtt döntés szülessen. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy „sok munka áll még előttünk”, éppen ezért óvatosan kell a határidőkkel bánni.

Észak-Macedóniáról és Albániáról azonban még ebben a hónapban új országjelentést akar kiadni a Bizottság.

Nem találkozott Orbán Viktor az olasz szélsőjobboldali Lega párt vezetőjével, Matteo Salvinivel Rómában, írta a Huffington Post olasz kiadása. Salvini az utolsó pillanatban lemondta a részvételét a hétfőn és kedden megtartott Nemzeti Konzervativizmus Konferencián is, amelyet pedig éppen Salvini és Orbán, lletve a szélsőjobbos francia Nemzeti Tömörülés politikusának, Marion Maréchalnak és Giorgia Meloninak, az Olaszország Barátai párt elnökének képével reklámoztak.

Orbán ellenben tárgyalt Melonival, akinek a pártja az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának második legnagyobb delegációját adja a lengyel kormánypárt után. Az olasz politikus a találkozó után a sajtónak állította, nem beszéltek a frakcióváltásról, de azt azért hozzátette:

tekintve, hogy (Orbánnak) milyen nehézségekkel kell szembenéznie a Néppártban, ha holnap úgy dönt, hogy elhagyja őket, természetes, hogy a konzervatívok között fog kikötni. Én nagyon örülnék neki.

Az Európai Néppárt továbbra is felfüggesztve tartja a Fidesz tagságát, és a magyar kormánypárt addig nem térhet vissza teljes jogú tagként a pártcsaládba, amíg nem változtat a politikáján.

„Nem változott semmi a demokrácia, jogállamiság, szólásszabadság területén” – indokolta a döntést Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke a gyűlés után. Tusk az újságíróknak kifejtette: 

Tusk arról is beszámolt, hogy javaslatára 2021-ben kongresszust tart majd a pártcsalád. A volt lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „a kongresszus nem a Fideszről, hanem a Néppárt előtt álló politikai kihívásokról szól majd. A Fidesz ügye mutatja, hogy a fősodorbeli pártok nehezen tudják újragondolni a politikai identitásukat.” A Néppárt elnöke ugyanakkor azt gondolja, hogy a Fidesz ügye még kongresszus előtt meg fog oldódni.

Több más néppárti politikus, például a román Siegfried Mureșan vagy a finn Petteri Orpo is azzal érvelt a közösségi oldalán, hogy a felfüggesztés meghosszabbítása mutatja a pártcsalád elkötelezettségét a demokratikus értékek iránt. A felfüggesztés határozatlan időre való meghosszabbítása, ami kizárólag a Fidesz lépésétől teszi függővé a Néppárt válaszát, azonban határozottan nem ugyanaz, mintha a pártcsalád a korábbi elképzeléseknek megfelelően szavazott volna a Fidesz tagságáról.

Tusk arra az újságírói kérdésre, hogy miért is nem zárták ki a Fideszt, ha semmilyen változás nem történt, azt válaszolta: nem volt meg hozzá a politikai többség. A Néppárt elnöke ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a korrupciós és szexbotrányairól ismert volt olasz miniszterelnök, Silvio Berlusoni és pártjának, a Forza Italiának közvetítése megoldhatná a problémát. 

A Fidesz kizárását kezdeményezte az Európai Néppárt finn tagja, a Kokoomus, mivel a magyar kormánypárt megsérti a pártcsalád értékeit és elveit. 2021 első felében kongresszust tartanak majd – adta hírül a Twitteren a párt elnöke, Aura Sala.

Majd egy következő posztban pontosított: a kongresszuson a Néppárt új politikai víziójáról fognak vitázni, de az alapvető értékekben egyetértés van.

Tisztességes alapokra kell helyezni az új uniós keretköltségvetést, mert az a szegényebb országok felől a gazdagok felé csoportosítja át a pénzeket, mondta Orbán Viktor miniszterelnök a MTI-nak hétfőn, miután az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel tárgyalt.

Az európai állam- és kormányfők február 20-án rendkívüli ülést tartanak, ahol Michel reményei szerint meg tudnak majd állapodni az EU 2021-27-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretéről. Az Európai Tanács elnöke a következő két hétben összesen 18 uniós vezetővel fog tárgyalni annak érdekében, hogy a csúcson kompromisszum szülessen.

Michel eltökéltségét szóvivője, egy tanácsi forrás is megerősítette az EUrologusnak adott nyilatkozatában. „Itt az idő, hogy mindenki számára ésszerű megoldást találjunk” - mondta. Orbán és Michel találkozója szerint , „konstruktív és elég hosszú” volt.

Orbán Viktor és Charles Michel 2020. február 3-án

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Ugyanakkor érdekes, hogy Orbán az MTI-nek arról beszélt, hogy nem kell mindenáron döntést hozni a februári Európai Tanácsban, és „a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja”. Ezt finom utalásként is lehet értelmezni arra, hogy Orbán vétózhat a tanácsülésen.

Orbán azt is kifejtette, hogy jó néhány másik országgal együtt a költségvetés „eszmei, szellemi, elvi alapjaival” van gondja. Egész pontosan az, hogy 

„Szögezzünk le valamit: a legjobb kapcsolat az EU-val tagállamnak maradni” – adta meg az alaphangot az EU és Nagy-Britannia jövőbeli tárgyalásainak Michel Barnier, az EU tárgyalóbizottságának vezetője hétfőn.

Michel Barnier

Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

Barnier egy sajtótájékoztatón mutatta be az Európai Bizottság javaslatát a tárgyalóbizottság mandátumáról, amit a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia.

Azzal, hogy Egyesült Királyság pénteken kilépett az EU-ból, a brexit politikai része lezajlott, de a gazdasági és egyéb kapcsolatokról a következő tizenegy hónapos átmeneti időszakban kell a feleknek megegyezniük. December 31-ig bár hivatalosan Nagy-Britannia már nem tagja az EU-nak, minden úgy megy, mint korábban. Ezt az uniós intézmények vezetői is egyértelművé tették pénteken.

Mint Barnier elmondta, az „EU nagyratörő ajánlatot tesz” Nagy-Britanniának, amely a hagyományos termékexporton túl a telekommunikációra, a szellemi tulajdonjogokra és az uniós közbeszerzésekre is kiterjed, és sem vámokkal, sem pedig kvótákkal nem gátolja a kereskedelmet.

1. A nyílt és méltányos verseny érdekében Nagy-Britanniának be kell tartania a környezetvédelemre, termékbiztonságra és szociális jogokra vonatkozó uniós szabályokat.
2. A halászatról is meg kell állapodnia az EU-val úgy, hogy kölcsönös hozzáférést biztosítanak egymás vizeihez és piacához, és kvótákkal küzdenek a túlhalászás ellen.

Orbán Viktor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság, majd Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tárgyal hétfőn Brüsszelben. Von der Leyennel általános uniós politikai kérdéseket vitatnak majd meg a Népszava szerint, Michel pedig az Európai Tanács február 20-i ülését akarja előkészíteni azért, hogy az állam- és kormányfők végre megállapodjanak a 2021-27-es uniós keretköltségvetésről.

Ugyanezen a napon Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos fogadja Varga Judit igazságügyi minisztert, akivel a jogállamiságról beszélgetnek majd, beleértve a magyar demokrácia védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást és az éppen készülő új jogállamisági jelentést is.

Orbán nem találkozik Donald Tuskkal, az Európai Néppárt elnökével, hanem egyenesen Rómába repül, ahol szélsőjobboldali politikusokkal – többek között Matteo Salvinivel, az olasz Liga párt elnökével – együtt tart előadást egy konferencián, miközben a Néppárt hétfőn és kedden politikai közgyűlést tart.

Bár a Fidesz felfüggesztése miatt a politikai gyűlésen nem vehetne részt,

Mint a múlt héten kiderült, a korábbi várakozásokkal ellentétben a pártcsalád nem fog a Fidesz jövőjéről dönteni február elején: csak meghosszabbítják a felfüggesztést. A kiszivárgott információk szerint Tusk a döntését azzal indokolta a Néppárt európai parlamenti frakciójának szerdai ülésén, hogy március óta nem történt semmi Budapesten, ezért marad a felfüggesztés is.

Az Egyesült Királyság január 31-én papíron elhagyja az Európai Uniót. A brexit a gyakorlatban csak félig valósul meg: majdnem egy évig még úgy vonatkozik rájuk minden uniós kötelezettség, hogy nem vesznek részt a döntésekben.

A lépés egy sor területen nehezíti majd az uniós fellépést, például britek álltak eddig leghatározottabban a szabadkereskedelmi egyezmények mellett, ahol a néhány tagállamban erősödő protekcionista, azaz saját piacot védő hangok – hol okkal, hol kevésbé – időnként eddig is megakasztották a folyamatokat.

„A lehető legjobb kapcsolatra törekszünk Nagy-Britanniával a jövőben, de az soha nem lesz olyan kedvező, mint a tagság" – szögezte le Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken, a brexit napján.

Ambiciózus esélyegyenlőségi stratégiát, a nők és a férfiak bére közötti szakadék felszámolását várja az Európai Parlament az Európai Bizottságtól. Erről döntött az EP, a képviselők nagy többségének támogatásával: 493 szavazattal, 82 ellenszavazat és 79 tartózkodás mellett határoztak így.

Az állásfoglalás hivatkozik arra, hogy a nők és férfiak bére közötti szakadék átlagosan 16 százalék az Unióban, a nyugdíjasok esetében pedig már 37 százalék az arány. Ez lefordítva azt jelenti, hogy a nők novembertől már ingyen dolgoznak. Mindez ellentmond az egyenlő munkáért egyenlő bért uniós alapelvének. A kimutatásokból az is kiolvasható, hogy a férfiak hetente átlagosan 9 órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal,

Egy másik árulkodó adat: cégvezetők között uniós átlagban 6,3 százalék a nő. Az Európai Parlament szerint ezért a bérek átláthatóságára és a nők és férfiak bére közötti különbség felszámolására irányuló kötelező jogszabályokat kell hozni, amelyeket érvényesíteni és ellenőrizni kell a magán- és az állami szférában egyaránt.

Komoly szópárbajt vívott a hazaszeretetről és a magyarságról Hidvéghi Balázs fideszes és Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő a közösségi médiában az Oktatói Hálózat jelentése kapcsán, amely erős kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány oktatás- és kultúrpolitikájával kapcsolatban.

A szakértők által készített dokumentumot egy olyan konferencián mutatták be az Európai Parlamentben, amelynek ellenzéki EP-képviselők voltak a házigazdái. Hidvéghi az esemény után tartott sajtótájékoztatóján Soros Györggyel hozta összefüggésbe a kultúra, a tudomány, az oktatás és a média leépítéséről szóló jelentést, és a magyar ellenzéki politikusokról pedig azt mondta: 

Ők gyűlölik a saját hazájukat, azért, mert Magyarországon többen támogatják a kormánypártokat, többen támogatják a Fideszt, mint őket. És gyűlölik a hazájukat és a magyar kormányt azért, mert mi nemet mondtunk a bevándorlásra és kitartunk ezen álláspontunk mellett.

Hidvéghi Balázs

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A nyilatkozatra Ujhelyi indulatos Facebook-posztban reagált:

Mondd, mit képzeltek ti magatokról? Hogy van képetek ellopni, tönkre tenni, kétségbe vonni azt, ami a legszemélyesebb kincsünk: a magyarságunk, az otthonunk, a családunk, a gyökereink szeretete? Mire ez az eszement, hazug és undorító gyűlölködés? Szégyelljétek magatokat!

Hatalmas többséggel megszavazta az Európai Parlament a brexitmegállapodást szerdán. 621 képviselő szavazott mellette, 49 ellene, 13-an pedig tartózkodtak. Így már semmilyen jogi akadály nem állhat Nagy-Britannia útjába, hogy pénteken kilépjen az Európai Unióból.

Majdnem három éven át tartó alkudozás után a decemberi előrehozott választások után a brit parlament is jóváhagyta a kilépés feltételrendszeréről kötött megállapodást, amit a múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, illetve Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is aláírt.

Az EP-szavazás jórészt formalitás volt, de érzelmes vita előzte meg.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament brexitügyi megbízottja szerint a britek szellemet, intelligenciát, és néha makacsságot hoztak a Parlamentbe. A belga politikus leszögezte, hogy a csütörtöki szavazás egy rendezett brexitről szól és csak azért szavaznak emellett, hogy a rendezetlen brexitet elkerüljék.

Verhofstadt kijelentette, hogy

„egy igazi Unióvá“ téve, ahol nincsenek különszabályok „A szavazás nem istenveled, hanem viszontlátásra“, Verhofstadt ugyanis visszavárja a briteket a jövő Európájába, ami hatékonyabb és demokratikusabb.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke köszönetet mondott azoknak a briteknek, akik segítettek felépíteni az európai integrációt: „ők mindig az európai család tagjai lesznek”. Von der Leyen szerint továbbra is sok köti össze a briteket Európával, például a klímaváltozás és az európai béke. A Bizottság elnöke a februárban kezdődő gazdasági tárgyalásokra utalva elmondta: nem szeretnének vámokat és kvótákat a Nagy-Britannia és az EU közti kereskedelemben, de szeretnének méltányos versenyfeltételeket, amelyek munkavállalók szociális szempontjait is figyelembe veszik.

Nem fog a Fidesz sorsáról dönteni az Európai Néppárt a jövő heti politikai gyűlésén – tudta meg a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál néppárti forrásokból. Kiszivárgott információk szerint az ügyet napirendre sem veszik majd. A lap szerint Donald Tusk, a Néppárt európai ernyőszervezetének elnöke szerdán a Néppárt európai parlamenti frakciójának ülésén azt mondta: 

A Fidesz tagsága tavaly márciusban lett felfüggesztve az európai ernyőszervezetben, de az EP-frakciónak továbbra is tagja maradt. A Néppárt három nagy tekintélyű politikusát – Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellárt, Herman van Rompuyt, az Európai Tanács korábbi elnökét és Hans-Gert Pötteringet, az EP volt elnökét – bízta meg azzal, hogy jelentést készítsenek a Fideszről.

Donald Tusk

Fotó: Frederick Florin / AFP

A korábbi információk szerint a jelentésnek a február eleji politikai gyűlésre kellett volna elkészülnie. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a múlt héten arról írt, hogy a három bölcs nem tudott megegyezni a Fidesz kizárásának szükségességéről, és áprilisra halaszthatják a döntést.

Az Orbán-kormánynak a kultúra, az oktatás, a tudományos kutatás és a média területén véghez vitt átfogó változtatásairól készített jelentést mutattak be kedden egy konferencián az Európai Parlamentben. Az Oktatói Hálózat harminc tagja által készített kötet legfontosabb megállapítása Gács Anna, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének docense szerint az, hogy

a magyar kormány masszívan centralizálta a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média területeit azért, hogy elbátortalanítsák az önállóan gondolkodó értelmiségieket, művészeket, és gazdasági előnyökhöz juttassák Orbánt és köreit.

Gács úgy látja, az értelmiségnek az a feladata, hogy reflektáljon arra, ami az országban történik. Ennek megfelelően a Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010–2019 című jelentés „határozott kritika az Orbán-kormánnyal kapcsolatban, de határozottan nem politikai megrendelésre készült”. A szerzők nem kaptak honoráriumot a munkájukért, a nyomtatás és fordítás mintegy egymillió forintos költségei pedig magánadományokból jöttek létre.

Gács Anna

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

 A jelentés főbb megállapításai

• az Orbán-rendszer számára a kultúra csak annyiban fontos, amennyiben az eszközként felhasználható politikai céljai elérésére;
• a kultúrát a tulajdonviszonyok átrendezésével központosítják;
• szakértő kultúrpolitikusok hiányában a kézivezérlés dilettantizmussal párosul;
• a szimbolikus politizálás kulcsszerepet kap;
• az ellenségnek tekintett ellenzéket a kormányból a nemzetkoncepciójából kiszorítja, és idegenként, idegen érdekek szolgálójaként állítja be;
• a kormányzati kommunikáció óriási erőfeszítéseket tesz a fenyegetettség, a félelem pszichózisának folyamatos fenntartására;
• egyes értelmiségi csoportok és civil szervezetek a támadások célkeresztjében vannak;
• önkényes és átgondolatlan beavatkozás történt a közoktatásba: a jogok csorbulnak, miközben nőtt az esélyegyenlőtlenség és a rendszer nem készíti fel a jövőre a fiatalokat;
• a rendszer bizalmatlan az egyetemek és az értelmiség iránt, lebecsüli a tudás társadalmi jelentőségét, a tanulás, az oktatás és a kutatás szabadságának európai értékeit;
• a tudományos élet központosítása és autonómiájának korlátozása: egyetemek politikai és gazdasági függésbe kerülnek;
• a Fidesz közpénzekből saját médiabirodalmat épített fel, amely mára lefedi a politikai-közéleti médiapiac több mint 80 százalékát, és nyíltan a kormánypropaganda eszközévé vált.

A lengyel igazságügy függetlenségéről is tárgyalni fog a lengyel kormánnyal Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos vasárnapi látogatása során Lengyelországban. 

Věra Jourová

Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

A biztos eredetileg egy holokausztmegemlékezésre érkezik az országba, de az Európai Bizottság szükségét érzi annak, hogy ismét a jogállamiságról tárgyaljanak, miután csütörtökön a szejm másodjára is megszavazta a bírák gyülekezési és véleménynyilvánításai jogait súlyosan korlátozó úgynevezett „szájkosártörvényt".

A lengyel parlament alsóháza annak ellenére mondott igent másodjára a törvényre, hogy a szűk ellenzéki többségű felsőház múlt pénteken visszaküldte a szejmnek, mert az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete, a Velencei Bizottság megállapította: aláássa a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét.

A Bizottság jogállamiságért felelős szóvivője, Christian Wigand pénteken elmondta: 

Első lépésként párbeszédet szeretnének kezdeményezni a lengyel kormánnyal: Jourová vasárnapi látogatása is ezt a célt szolgálja, illetve Didier Reynders igazságügyi biztos péntek délelőtt már beszélt telefonon a lengyel miniszterelnök-helyettessel.

A lengyel kormány hajlandóságát azonban megkérdőjelezi, hogy Jourová tavaly decemberben küldött egy levelet a kabinetnek, amelyben – az európai jogásszakma egyöntetű véleményével összhangban – azt kérte, ne fogadják el a szájkosártörvényt. A szejm ennek ellenére még a karácsonyi szünet előtt megszavazta, most pedig megerősítette a döntést a szenátus vétója után.

Az eljárásnak még egy lépése van hátra: Andrzej Duda elnöknek kell a jogszabályt aláírnia, amiről az államfő már kijelentette, hogy meg fogja tenni.

„Remek érzés, hogy szabadon beléphettem a parlamentbe" – kezdte keserédes viccel az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatóját a venezuelai ellenzéki vezető Juan Guaidó szerdán.

Maduro azzal foglalkozik, hogy minket kitiltson a parlamentből, miközben a caracasi központi gyerekkórházban nincs víz

– folytatta beszédét az egy éve magát ideiglenes elnöknek kikiáltó parlamenti házelnök, akit 50 ország, közöttük az USA, illetve az Európai Unió is Venezuela törvényes vezetőjének tart Nicolás Maduróval szemben. Vitatják a 2018-as elnökválasztás eredményét, de Maduro többek között a hadsereg segítségével megtartotta hatalmát.

Nicolás Maduro két hete Guaidó helyett a saját jelöltjét, Luis Parrát tette meg a parlament elnökévé, miközben fegyveres gárdisták megakadályozták az újraválasztására érkező Guaidó és több más ellenzéki képviselő bejutását az épületbe. Végül azonban Guaidó is letette az esküt. Ez azért fontos, mert házelnökként van jogalapja arra, hogy ideiglenes elnökként lépjen fel.

A venezuelai ellenzéki vezető a héten európai körútra indult, hogy a Maduro-rezsim elleni szankciókról győzze meg az európai vezetőket. Míg Guaidó kedden Londonban Boris Johnson brit miniszterelnökkel egyeztetett,  Venezuálában a titkosszolgálat lecsapott az irodáira.  Szerdán két európai biztossal, az európai életmód népszerűsítésért felelős Margaritísz Szkínásszal és Josep Borrell külügyi főképviselővel tárgyalt, majd az Európai Parlamentben tett látogatást. 

Juan Guaidó

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Guaidó úgy fogalmazott: „Támogatást keresek Európában, hogy nyomást helyezzünk a diktatúrára.” Guaidó többek között azt szeretné elérni, hogy az aranykereskedelmet is függesszék fel, és vessenek ki szankciókat a kormánytagokra. Ugyanakkor egyes vélemények szerint a korlátozásokkal csak fokozódnának a venezuelaiak szenvedései. Az európai intézmények egyelőre nem tettek bejelentést azzal kapcsolatban, mik a szándékaik.

A magyar kormány szabotálja az isztambuli egyezmény ratifikálását: nem az egyezményt kellene támadnia, hanem a nőket megvédenie – nyilatkozta Gurmai Zita, az Európai Szocialista Párt (PES) nőszervezetének elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. A politikus Orosz Bernadettet, a bujáki erőszakos támadás áldozatát kísérte találkozókra Brüsszelben azért, hogy felhívják a figyelmet a nők elleni erőszak egész Európát érintő problémájára.

Orosz Bernadettet novemberben verte felismerhetetlenre a partnere a Nógrád megyei Bujákon. Noha az ügyben eljáró rendőr is úgy fogalmazott, hogy „ilyen brutális támadást nő ellen még nem követtek el”,  „az  ügyében semmilyen érdemi lépés nem történt” azt leszámítva, hogy kapott 82 ezer forint áldozatoknak járó támogatást az államtól – mondta az EUrologus kérdésére.

A volt barátja ellen távoltartást rendelt el a bíróság, de szabadlábon védekezhet a nyomozás alatt. Orosz Varga Judit igazságügyi miniszterhez és Polt Péter legfőbb ügyészhez is segítségért fordult, hiába.

A magyar hatóságok kifárasztásos technikával megvárják, míg sokan feladják

– véli Orosz, aki úgy érzi, azzal, hogy vállalta az arcát és a történetét, „azt a rengeteg áldozatot is képviseli, akik nem mernek színre lépni.”

Orosz Bernadett

Fotó: RTL

Az asszony meggyőződése, hogy sokat segített volna neki, ha a magyar jogrendbe már átemelték volna a nők és a családon belüli erőszak megelőzését célzó isztambuli egyezményt. Például 

A saját története alapján úgy gondolja, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra és arra, hogy bűncselekmények elkövetőit valóban meg is büntessék, illetve az elkövetők rehabilitációjáról is gondoskodni kellene például a börtönpszichológusok bevonásával.