Az a cél, hogy a gyermekek is hallathassák a hangjukat

2020.02.10. 15:39
A gyermekek érdekvédelmével, képviseletével foglalkozó hat nemzetközi civil szervezet közösen keresett fel az elmúlt napokban európai döntéshozókat. Brüsszelben találkoztak az Európai Bizottság vezetőivel, köztük biztosokkal, tagállami kormányok minisztereivel, EP-képviselőkkel. Céljuk az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a politikára, hogy a különböző uniós programokban hatékonyabban jelenjen meg a gyermekek védelme.

A világban csaknem kétmilliárd gyermek él – kétszer annyi, mint 1960-ban. Azonban minden ötödik gyermek valamilyen természeti katasztrófa által sújtott területen lakik. A meglévő statisztikák szerint

világszerte a háztartások legszegényebb húsz százalékában negyven százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg gyermekek ötödik születésnapjuk előtt.

Az EU-ban élő gyermekek egynegyedét veszélyezteti a szegénység, de néhány tagállamban a gyermekek fele él a szegénységi küszöb alatt. A 2008-as globális pénzügyi válság óta számos helyen, Európában és azon túl is csökkentették a jóléti ellátásokra fordított kiadásokat, és olyan rendelkezéseket helyeztek hatályon kívül, amelyek sok gyermek számára jelentettek segítséget.

Hat nagy nemzetközi civil szervezet közös akciót indított, és erőteljes lobbizásba kezdett Joining Forces néven. A civil szervezetek szerint a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 1989-es aláírása óta óriási lépések történtek a gyermekek életkörülményeinek javításához és jogaik tiszteletben tartásához.

Ugyanakkor a gyermekek elleni erőszak megszüntetésében nincs előrelépés. A gyermekek maguk is következetesen az erőszakot jelölik meg a legnagyobb gondként – többek között ezt is tartalmazza a gyermekek helyzetével kapcsolatos jelentésük. A brüsszeli tárgyalássorozat után az EUrológushoz eljuttatott állásfoglalásukban a civil szervezetek úgy fogalmaznak, hogy

a zaklatás, a gyermekházasság és a gyermekkereskedelem csak néhány a gyermekeket nap mint nap érintő rettenetes valóságból. de megemlítik a gyerekmunkát, a gyermekkatonák toborzását és a női nemi szervek megcsonkítását is.

A hat civil szervezet vezetője kiemelte, hogy az egész világon a menekültek több mint fele gyermek, mégis, a globális humanitárius segélyeknek csak két százalékát költik a gyermekvédelemre, és csak négy százalékot fordítanak azok oktatására, akik veszélyhelyzetben, vagy kríziskörülmények között élnek.

Utóbbival kapcsolatban Meg Gardinier, a ChildFund Alliance főtitkára a következőket mondta az Eurológusnak:

Világszerte a menekültek 52 százaléka gyermek. Óriási aggodalomra ad okot, hogy vajon helyes válaszokat adunk-e az ő helyzetükre. Ennek egyik kulcseleme, hogy a táborokban jó oktatást biztosítsunk.

Hozzátette: „Az oktatásra mi úgy tekintünk, mint a humanitárius segítségnyújtás negyedik oszlopára. Ugyanis ha a fiatalok már a táborokban hozzájutnak a megfelelő képzéshez, akkor nagyobb reményekkel nézhetnek a jövőbe. Akár új országba költöznek, akár hazatérnek, már rendelkezni fognak bizonyos alapvető képességekkel és ismeretekkel, ez nagyban megkönnyítené a jövőjüket.”

Az adatsorok azt is bizonyítják, hogy az EU-ban a bevándorló háttérrel rendelkező gyermekek csaknem 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek a szegénységtől, mint azok a gyermekek, akiknek a szülei mindketten Európában született. A lányok, a roma gyermekek, a fogyatékossággal élő gyermekek és az egyszülős háztartásokban nevelkedett gyermekek szintén hátrányos helyzetbe kerülnek – önhibájukon kívül.

A civilek azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy növeljék beruházásaikat a szociális védelembe, az egészségügybe, az élelmezésbe, az oktatásba és a gyermekvédelembe. Ezzel párhuzamosan garantálni kell azt, hogy a kirekesztésnek kitett gyermekek részei lehessenek a közszolgáltatásoknak és ne zárhassák őket ki ezekből az ellátórendszerekből.

Delphine Moralis, a Terre des Hommes nevű civil szervezet főtitkára arról beszélt, hogy tárgyalásaik során arra hívták fel a figyelmet, hogy az EU-nak gyermekstratégiára van szüksége.

Ennek le kell fednie a belülre és kívülre irányuló politikai döntéseket, és meg kell könnyítenie a gyerekekkel folytatott konzultációt is

– tette hozzá. Delphine Moralis szerint az EU-nak a makroszintű pénzügyi támogatások odaítélése során figyelemmel kell lennie arra, hogy a partnerországok eleget tesznek-e a gyermekek érdekében, és ezt folyamatosan ellenőrizni kell.

A szervezetek vezetői figyelmeztetik a politikusokat, hogy a most 14 éves gyerekek a következő EP-választásokon már a szavazófülkékben nyilváníthatnak véleményt. Ezért meg kell őket hallgatni, be kell vonni a képviselőiket az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatba. Ha a gyerekek hallathatják a hangjukat és tisztában vannak a jogaikkal, akkor sokkal kisebb az esélye, hogy kizsákmányolják őket, vagy erőszak áldozatai lesznek – állítják a gyermekvédelmi aktivisták.

A tárgyalások után egyébként a résztvevők elégedetten nyilatkoztak, mint mondták, partnerekre találtak és bíznak abban, hogy a következő hónapokban számos uniós programban megjelennek a célkitűzéseik.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !