Hetes cikk: a Bizottság addig folytatja, míg a jogállamiság veszélyben van

2020.02.12. 10:10

A hetes cikk szerinti eljárás addig tart, míg a jogállamiság veszélyben van – jelentette ki Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben kedden. Didier Reynders igazságügyi biztos pedig arra adott ígéretet, hogy az Európai Bizottság új jogállamisági mechanizmusa minden tagállamban, így Lengyelországban is védeni fogja a demokráciát.

A strasbourgi plenáris ülésen ismét a lengyel demokráciát fenyegető veszélyekről tartottak vitát az Európai Bizottság és az Európai Unió soros elnökségét betöltő horvát kormány képviselőinek részvételével.

Ahogy arra – különböző előjellel – több felszólaló is rámutatott, egy hónappal ezelőtt ugyanezt a témát vitatták meg a plenárison, majd az EP egy határozatot fogadott el, amelyben konkrét lépéseket sürgetett a hetes cikk szerinti eljárásban.

Azonban a jogállamiság helyzete  tovább romlott azóta Lengyelországban: a nemzetközi tiltakozás dacára a lengyel parlament alsóháza másodjára is megszavazta a bírói függetlenséget súlyosan aláásó úgynevezett „szájkosártörvényt”, Andrej Duda elnök alá is írta a jogszabályt, és egyes jogászok ellen is megindultak a fegyelmi eljárások.

A februári vita érdekessége volt, hogy több EP-képviselő is a kommunista rezsimmel állította párhuzamba a Jarosław Kaczyński által vezetett lengyel kormánypárt jogi reformjait, amelyek a Jog- és Igazságosság tagjai szerint éppen azért szükségesek, hogy felszámolják a múlt maradványait.

Roberta Metsola néppárti EP-képviselő arra mutatott rá, hogy legutoljára 1989-ben helyezett a lengyel politika ekkora nyomást a bírákra.

Ezek ugyanazok az elnyomó technikák, amelyek ellen Európa harcolt és ami ellen ma is kiáll

– mondta a máltai politikus.

Metsola a szájkosártörvény ellen és általában az igazságszolgáltatás függetlensége mellett kiálló lengyel bírákat azonban méltatta: „a lengyelek bátorságának valódi szimbólumainak” hívta őket.

A centrista-liberális Európa Megújul frakció szlovák tagja, Michal Šimečka a saját családjának történetét idézte fel, akiket üldözött a kommunista rezsim. „Éppen ezért látjuk be, hogy a jogállamiság nem a jogi hagyományok függvénye, hanem az EU egyik alapértéke„ – mondta.

A német zöldpárti Terry Reintke pedig arra figyelmeztett, hogy 

attól még, hogy egy párt többséget szerez a választásokon, nincs feljogosítva arra, hogy aláássa a bírói függetlenséget és a jogállamiságot, és gyűlöletkampányt indítson azok ellen, akik TILTAKOZÁSKÉPPEN fel merik emelni a hangjukat.

Beata Szydło, aki 2015 és 2017 között Lengyelország miniszterelnöke volt, ezzel szemben állította: az ország „minden lehetőséget megragadott arra, hogy megerősítse a jogállamiságot.” Az EP-vitát politikailag motivált ügynek nevezte, és arról is beszélt, hogy egyes ellenzékbe szorult lengyel politikusok nem tudják elfogadni a lengyel szavazók demokratikus döntését. Szydło azt is leszögezte, hogy „Lengyelországnak joga van megvédeni a szuverenitását.”



  • Hírek
  • Csok