„Salamoni döntést” javasol a „három bölcs” az Európai Néppárt (EPP) vezetésének a Fidesszel kapcsolatban – ismertette szerdán a Mérce a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) cikkét. Az elmúlt napokban több találgatás is volt a bölcsek jelentésével kapcsolatban, olyan változat is volt, hogy akár áprilisig el is halaszthatják a döntést.

Most a német lap párton belüli forrásoktól szintén úgy értesült, a Fidesz néppárti jövőjéről szóló döntéssel megbízott három jobbközép politikus, Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár, Herman van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke és Hans-Gert Pöttering, az EP korábbi elnöke ugyanis

Tényfeltáró bizottságot küld Magyarországra az Európai Parlament, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása óta történt politika fejleményeket – döntötte el az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) kedden, írta információira hivatkozva a Népszava. A tervet még decemberben árulta el Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki  Judith Sargentinitől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás ügyét.

Frissítés:   a LIBE sem döntött még a tényfeltáró bizottságról, a végső döntést pedig az EP-frakcióvezetők és az EP elnöke hozzák majd, így nagyon korai még arról beszélni, fog-e  a jogállamiságot vizsgáló EP-küldöttség érkezni Magyarorszárgra vagy sem - nyilatkozta az EUrologusnak a szakbizottság szóvivője szerdán.

Emellett egy másik vizsgálat is vár Magyarországra, ugyanis Didier Reynders, az igazságügyért felelős uniós biztos kedd délelőtt bejelentette a szakbizottságban: még ebben az évben elkészül az első jogállamisági jelentés az EU 27 országáról. (Utóbbi egy teljesen új, a tényfeltáró EP-s küldöttség munkájától különböző eljárás.)

Didier Reynders

Fotó: John Thys / AFP

A biztos ismertetett egy ütemtervet is, mely szerint már a következő napokban megkeresik a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egy kapcsolattartó személyt, akit a Bizottság kérdéseivel megkereshet. Reynders hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy csak az adott kormányra támaszkodnak a jelentés elkészítésénél, mert fontos lesz számukra az EU Alapjogi Ügynökségének, a Velencei Bizottságnak és más szervezeteknek a véleménye, illetve az Európai Bíróság ítéletei.

Ugyancsak felhasználják majd az elmúlt években rendszeresen elkészített igazságügyi eredménytábla adatsorait, amely szerint a magyar igazságszolgáltatás függetlensége a cégvezetők értékelése szerint az EU-ban hátulról a második helyen van, de a lakossági megítélés is romlott ebben a kérdésben. A munkamenetről annyit mondott a belga biztos, hogy először felállítják – főként az EU alapdokumentumait felhasználva – a mindenkire kötelező standardokat, aztán elemzik a tagállami aktuális helyzetet, rávilágítanak a kockázatokra, és ajánlásokat is megfogalmaznak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Óvatosan állnak az uniós külügyminiszterek a líbiai tűzszünet kérdéséhez, de mindenki elismeréssel beszélt a német diplomáciai erőfeszítésekről a berlini Líbia-konferenciát követő tanácsülésen. 

Az uniós külügyminiszterek egy nappal azután ültek össze, hogy vasárnap a líbiai konfliktusban érdekelt felek Berlinben ígéretet tettek:betartják az ENSZ fegyverembargóját.Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell a külügyi tanácsot követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „ez még mindig nem tűzszünet, csak fegyvernyugvás.” Mint Heiko Maas német külügyminiszter a tanácsülés előtt bejelentette: februában egy újabb találkozót fognak szervezni az érdekelt felek számára, hogy nyomon követhessék a béke iránt tett lépéseket.

Elhalaszthatja az Európai Néppárt a Fidesz tagságáról szóló döntést. A Bloomberg néppárti forrásokra hivatkozó beszámolója szerint azért tűnik valószínűnek a halasztás, mert a Herman van Rompuy, Hans-Gert Pöttering és  Wolfgang Schüssel – azaz a „három bölcs" – nem tud egyezségre jutni a Fidesz sorsáról szóló jelentés tartalmával kapcsolatban. A cikk szerint a késlekedést indokolja az is, hogy a Néppárt tagjait mélyen megosztja a kérdés.

Az EUrologus korábban úgy értesült egy, a néppárt EP-frakciójában dolgozó forrástól, hogy a jelentés már elkészült. Hétfő délután pedig Donald Tusk, a Néppárt elnöke posztolt Twitteren arról, hogy találkozott a három bölccsel és "miután egyeztettem a pártelnökökkel, az EPP következő politikai közgyűlésén értékelni fogom a jelentést."

Ugyanakkor  részletek azóta sem derültek ki a dokumentumból, és bizonyos vélemények szerint: az eredetileg tervezett február 3-i brüsszeli közgyűlés helyett 

Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy a pletykák szerint a Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnököt és az Európai Parlament volt elnökét, Antonio Tajanit is tagjai között tudó Forza Italia is elhagyhatja a Néppártot, ha a Fidesz távozik onnan. 

A környezettudatos EP-képviselők és eurokraták ezentúl vonattal is járhatnak Brüsszelbe. Hétfő délelőtt befutott az első Bécs és Brüsszel között közlekedő éjszakai vonat a brüsszeli Déli pályaudvarra (Gare du Midi). Az ÖBB osztrák vasúttársaság ezentúl hetente két vonatpárt üzemeltet az osztrák és a belga fővárosok között, melynek

Aláássa a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét a „szájkosártörvény" – állapította meg az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága. A testület csütörtökön tette közzé a sürgős véleményt arról a törvényről, ami érinti a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait.

A törvénytervezettel kapcsolatban az elmúlt hónapban a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett:   

A Velencei Bizottság csütörtöki véleménye megerősíti a korábban már elhangzott kifogásokat:

• a törvény korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát,
• megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e,
• lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket,
• csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket,
• megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.

Elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, ami a magyar és lengyel jogállamiság védelméért folytatott hetes cikk szerinti eljárásban konkrét lépéseket sürget és kimondja, hogy romlott a helyzet a két országban az eljárás megindítása óta.

A határozatot elsöprő többséggel fogadták el 446 támogató és 178 nem szavazat ellenében, és ezekről van szó benne:

• a hetes cikk szerinti eljárásban rendszeres meghallgatások kellenek és konkrét ajánlások kellenek,
• az EP-t is be kellene vonni a folyamatba,
• új mechanizmusra van szükség, ami a demokráciát és a szabadságjogokat védi az EU-ban,
• romlott a helyzet Magyarországon és Lengyelországban a hetes cikk szerinti eljárás megindítása óta.

A javaslatot öt frakció nyújtotta be, közöttük volt a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt is. A dokumentum jogilag nem kötelezi ugyan a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, kikerülniük mégis nehéz lesz, mivel az európai polgárok által közvetlenül megválasztott társjogalkotó intézmény üzenetének nagy a szimbolikus jelentősége. Ráadásul a Fidesz néppárti jövőjével kapcsolatban is komoly tanulságokat hordoz.

Donáth Anna momentumos EP-képviselő közleménye szerint 

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő is hasonlóképpen értelmezte a történteket: a Néppárt a Fidesz ellen fordult, de nem a magyar kormánypárt migrációs vagy családpolitikája miatt, hanem azért, mert „a német, francia, vagy éppen osztrák politikusok (...) nem szeretnének amiatt magyarázkodni saját polgáraik előtt, hogy az adójuk miért Mészáros Lőrinc zsebében landolt."

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő ezzel szemben az MTI-nek azt nyilatkozta: a jogállamiság kérdése csak fedősztori, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel, akik folyamatos nyomás alatt tartják az országot.

A magyar és lengyel jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásról vitázott az Európai Parlament plenáris ülése szerdán Strasbourgban. A vita legfőbb célja az volt, hogy konkrét lépéseket sürgessen az ügyben, mivel a több mint egy éve tartó eljárás nem hozott eredményeket. 

Szeptemberben és decemberben is tartottak már meghallgatást a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban. Varga Judit igazságügyi miniszter mindkét alkalommal visszautasította a kritikát, és boszorkányüldözésnek nevezte az eljárást.

Az EP-vitában két külön részt szenteltek a két országnak, Magyarországgal kezdtek. Roberta Metsola, az Európai Néppárt máltai képviselője úgy fogalmazott: a hetes cikk szerinti eljárás jelenlegi formájában nem éri el a célját, új módszerre van szükség, amely minden országot monitoroz. Azt is hozzátette,

Roberta Metsola

Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

A vita visszatérő eleme volt az uniós intézményrendszer és a hetes cikk szerinti eljárás kritikája, miszerint az EU tétlenül nézi, amint a magyar kormány leépíti a jogállamiságot. Laura Ferrara független olasz EP-képviselő szerint azért kell egy átfogó és hatékony új eljárást kidolgozni, mert az Orbán-kormány is tisztában van azzal, hogy a hetes cikk nem ad megfelelő választ. A jogállamisággal kapcsolatos kritikákkal összefüggésben azonban megjegyezte: nem lehet a mögé az érv mögé bújni, hogy egy kormányt demokratikusan választottak meg.

– tette fel a kérdést múlt héten az év első kormányzati sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta: egyeztetett az igazságügyi tárca vezetőjével, hogy „egy fillért se fizessünk”. A Fidesz az EU-t támadó mondatokat külön videóban terjeszti a Facebookon, amely több mint százezer megtekintésnél jár. Méghozzá úgy, hogy a miniszterelnök mondandójának nincs valóságalapja.

Fel akarja függesztetni a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működését az Európai Bizottság, mivel az

A bírói kar felett erős kontrollt gyakorló testület tagjait a lengyel parlament jelöli, és a köztársasági elnök nevezi ki, és maga a lengyel legfelsőbb bíróság is kimondta róla december elején, hogy „nincs megfelelő garancia a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól való függetlenségre”. 

Az uniós biztosok keddi ülésük után kérték fel az Európai Unió Bíróságát arra, hogy

A lengyel legfelsőbb bíróság még december elején állapította meg, hogy a 2017 óta tartó igazságügyi reform egyik fontos elemeként létrehozott kinevezési és fegyelmi tanácsok politikai befolyás alatt állnak. Az ítélet azután született, hogy három lengyel bíró előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, hogy megtudják, független-e az a bírói testület, amelynek tagjait a parlament jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki.  Az uniós intézmény visszautalta a kérdést a lengyel legfelsőbb bíróság hatáskörébe, de támpontokat adott a döntéshez, hangsúlyozva, hogy 

A következő évtizedben 1000 milliárd eurót fordít Európa a klímacélok megvalósítására – ez a legnagyobb szám abból a programból, amelynek egy részét kedden mutatta be részletesen az Európai Bizottság az Európai Parlament plenáris ülésén. Az 1000 milliárd euró nem csak uniós forrásokat jelent, az összeg 10 százalékát nemzeti forrásokból, 30 százalékát pedig a pénzügyi szektor beruházásaiból remélik, miközben 10 százalék jut a szociális feszültségek enyhítésére.

Az új Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már tavaly júliusi megválasztásakor megígérte, hogy a testület mindent annak rendel alá, hogy 2050-re klímasemleges legyen az EU. Tavaly decemberben ismertették ennek a programnak az elvi célkitűzéseit, most pedig az átmenet finanszírozására vonatkozóan tettek le javaslatot.

Az európai minimálbérről indít konzultációt az Európai Bizottság – jelentette be a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos, Nicolas Schmitt. A Bizottság a következő hat hétben várja az európai munkaadók és munkavállalók érdekeit képviselő szervezetek véleményét arról: 

A Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek egyébként az volt az egyik ígérete a beiktatásakor, hogy a következő öt évben olyan jogi keretet alakítanak majd ki, amely minden európai munkavállaló számára méltóságteljes életszínvonalat biztosít.

Ursula von der Leyen és Nicolas Schmitt

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

„Jelenleg 21 uniós országban létezik minimálbér, de az nem garantál mindenhol tisztes megélhetést” – jelentette ki Schmitt. A biztos azt is hangsúlyozta azonban, hogy az EU nem fog egy minden országban egyformán kötelező összeget meghatározni. A kezdeményezés arra irányul, hogy

Egyedüli magyarként került fel Cseh Katalin momentumos politikus a Politico 2020 legígéretesebb EP-képviselőit bemutató listájára. Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál kedden egy 20 fős válogatást közölt azokról az európai törvényhozókról, akik szerintük fontos ügyeket visznek és nagy nevet szerezhetnek maguknak idén.

A lap szerint Cseh

azon fiatal politikusok egyike, aki a hazájában és az Európai Parlamentben is megpróbálja megváltoztatni a politikai kultúrát,

és „arra használja a pozícióját, hogy Orbán Viktort kritizálja és a közép-európai fiatalokhoz szóljon." A Politico kíváncsian várja, hogyan tudja majd a politikus összeegyeztetni a célkitűzéseit az Európa Megújul liberális-centrista frakció és az egész EP politikai realitásaival.

Cseh Katalin a Momentum képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án

Fotó: Koszticsák Szilárd

A Momentum a Politico cikkében egyértelmű elismerését látja az elmúlt féléves munkájuknak. Mint a közleményükben kifejtették, a céljuk az volt, hogy „másképp és máshogy akarja használni EP-felhatalmazását, mint azt korábban a többi párt tette.”

Sérti az uniós jogot a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló törvény - mondta ki kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona. Az indoklás szerint a 2017-es törvény sérti a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét és olyan szabadságjogokat is, mint a gyülekezési szabadság, a magánélet és a személyes adatok védelme.

Legalább 17 európai országból érkeznek bírók és ügyvédek Varsóba, hogy a szombat délutáni tüntetésen kifejezzék a szolidaritásukat a lengyel kollégáik iránt. A parlament felsőháza a jövő héten szavaz a törvényről, ami súlyosan korlátozza a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait.

Az „Ezer Talár Menete” névre keresztelt eseményen a bírósági egyenruhájukban fognak csendben menetelni a jogászok. Többek között magyar, francia, német, holland, ír, görög, török, norvég, spanyol, portugál és olasz bírák jelezték a részvételüket.

A szenátus meghívására csütörtökön és pénteken a Velencei Bizottság szakértői látogattak el Lengyelországba, hogy kivizsgálják a helyzetet. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete a jövő hét második felében publikálja a jelentését a lengyel igazságügyi reform újabb eleméről.

A helyzet súlyosságára utal, hogy csütörtökön az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts küldött burkolt figyelmeztetést a lengyel kormánynak. 

Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot

– szögezte le Leanarts a Varsói Egyetemen tartott vitán, és arra is rámutatott, hogy a tagállamok és jogrendszerük között fennálló kölcsönös bizalomért minden országnak tennie kell.

Koen Lenaerts

Fotó: NurPhoto

Az EU legfelsőbb bíróságainak elnökeit tömörítő szervezet aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata pedig arra szólított fel mindenkit az EU-ban, hogy védelmezze a bírói függetlenségét, és következésképpen az Európai Uniót is.

Hasonló véleményre jutott decemberben a lengyel legfelsőbb bíróság is: 

A testület állásfoglalása szerint a legújabb törvény:

• pénzbeli bírságokkal és végső esetben elbocsátással büntetné azokat a bírókat, akik megkérdőjelezik az igazságügyi reformot,
• lényegében kísérlet arra, hogy elhallgattassa a bírókat,
• több ponton ellentmond az uniós jognak,
• megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben (ezt az alapelvet minden tagállam elfogadja az EU-csatlakozáskor),
• nagy valószínűséggel újabb uniós kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet,
• hosszabb távon pedig ahhoz, hogy Lengyelországnak ki kell lépnie az EU-ból.

Ennek ellenére a kormánypárti többségű szejm még a karácsonyi szünet előtt megszavazta a törvényt, ami a jövő héten kerül a szenátus elé.

„Az Európai Unió partvonalon kívül szorult a líbiai konfliktusban, Törökország és Oroszország a kulcsszereplők" – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli tudósítóknak az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülése után.

A miniszterek arról tanácskoztak pénteken, hogy milyen választ adjon az uniós diplomácia a líbiai és a közel-keleti konfliktusokra. „Az egység és eltökéltség üzenetét küldtük a világnak” – összegezte az eredményeket az EU Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője, Josep Borrell a tanácsülést követő sajtótájékoztatóján.

A héten a líbiai polgárháborúban az ország nyugati részében jelentősen előretört az ország keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftár tábornok, veszélybe sodorva ezzel a fővárosban, Tripoliban székelő líbiai egységkormány pozíciót.

– magyarázta Szijjártó Péter, aki arról is beszélt, hogy Borrell a külügyminiszterek következő ülésére már konkrét javaslatokat ígért.

Egyre kényelmetlenebb helyzetbe kerül az Európai Néppárt a Fidesz miatt az európai politikában, de több jel is arra utal, a pártcsaládban ki akarják várni, mit lép a magyar kormánypárt. A Néppárt európai parlamenti frakciójában dolgozó forrás az EUrologusnak azt mondta: a „három bölcs” jelentése valóban elkészült, de túl korai még bármiről is beszélni, annyi minden történhet.

A Fidesz tagsága tavaly márciusban lett felfüggesztve a Néppártban. A pártcsalád akkor úgy döntött, egy háromtagú bizottságot bíznak meg azzal, hogy jelentést készítsenek arról, összeegyeztethető-e a magyar kormánypárt politikája az európai kereszténydemokrácia értékrendszerével, és ajánlásokat tegyenek. A jelentésről és a Fidesz sorsáról várhatóan január végén döntenek.

Orbán Viktor miniszterelnök az évnyitó sajtótájékoztatóján csütörtökön arról beszélt, hogy ha a Néppárt hajlandó olyan irányba elmozdulni, ami megkülönbözteti a szociáldemokrata és liberális ellenzéktől, akkor a Fidesz szívesen segít a változásban. De ha nem, akkor a Néppártnak veszteségekkel kell szembenéznie, mert a jelenlegi liberális formájában a Fideszt nem érdekli a pártcsalád.

Azt is kifejtette, hogy mielőtt döntést hozna, még beszélni fog az Európai Néppárt elnökével, Donald Tuskkal, Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a német kereszténydemokrata párt (CDU) vezetőjével, német védelmi miniszterrel.

Ám közben ismét kiderült, mekkora szüksége van a Fidesznek a Néppártra: szerdán a kormánypárti EP-képviselők egy rendkívüli információs ülést hívtak össze a jobbközép frakció számára, mert az Európai Parlament a jövő héten egy újabb határozatot készül elfogadni a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárással kapcsolatban.

Jövő kedden a strasbourgi plenáris ülés ismét a magyar és a lengyel jogállamiságot tárgyalja majd, és egy nappal később egy olyan határozatról szavaznak a tervek szerint, ami felszólítja az Európai Unió Tanácsát: hozzon végre érdemi döntéseket a hetes cikk szerinti eljárásokban.

Az EU-s megoldások nem kellően hatékonyak a jogállamisági problémák esetén, erre az uniónak reagálnia kell – mondta az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottságának a máltai újságírógyilkosságról is szóló ülésén Sylwia Spurek lengyel EP-képviselő.

A szocialista politikus kijelentette, hogy a magyar és a lengyel példa egyértelműen azt mutatja, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nem működik. Szerinte az EU-nak lépnie kell és olyan finanszírozási mechnanizmusok kellenek, amelyek elrettentő erőt mutatnak. Mindez annak kapcsán került elő, hogy a szakbizottság egy harmadik tagállam, Málta ügyében készített jelentést tárgyalta meg.

A LIBE szakbizottság még decemberben delegációt küldött Máltára, ahol a Daphné Caruana Galizia újságírónő meggyilkolása miatt kirobbant botrány az egész kormányt elsöpörte. (A szövevényes máltai ügyek részleteit ebben a cikkben foglaltuk össze.)

A látogatás után az Európai Parlament december 18-án állásfoglalást fogadott el, amelyben egyebek mellett a máltai kormányfő azonnali távozását sürgették. Joseph Muscat miniszterelnök egyébként szintén lemondott, ugyanakkor ügyvezető kormányfőként még mindig hivatalban van. A delegáció vezetője, a holland liberális Sophie in't Veld ki is jelentette, hogy ez a tény jelenleg is veszélyezteti a nyomozás függetlenségét. In't Veld számára az derült ki Máltán, hogy

Éppen ezért szólította fel a LIBE bizottság az Európai Bizottságot, hogy kezdjenek jogállamisági párbeszédet a máltai kormánnyal, de ez nagyon lassan halad – mondta a képviselő.

139 ezerre csökkent az EU határait illegálisan átlépők száma 2019-ben, ez a 2013 óta mért legalacsonyabb adat, és 92 százalékkal kevesebb, mint a menekültválság csúcsán, 2015-ben volt – adta hírül az Európai Határ- és Parti Őrség (FRONTEX).

Ám annak ellenére, hogy az EU-ba illegálisan belépő migránsok száma összességében 6 százalékkal csökkent 2018-hoz képest, 

Az adatok a 2016 márciusában az EU és Törökország között létrejött megállapodás óta a legmagasabbak, és a Brüsszel és Ankara közti diplomáciai feszültséggel függenek össze. Recep Tayyip Erdoğan török elnök többször is azzal fenyegette meg az EU-t, hogy megnyitja a határokat az országban befogadott körülbelül 4 millió szír menekült előtt, ha az EU kritizálja az észak-szíriai katonai beavatkozást. 

A személyek szabad mozgása nélkül nem valósulhat meg a tőke és az áruk szabad mozgása, adta meg az alaphangot a brexittárgyalók számára az Európai Bizottság elnöke szerdán Londonban. Ursula von der Leyen a London School of Economics-on tartott előadását, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült volna Boris Johnson brit miniszterelnökkel. A beszédből jól látszott: 

A tárgyalások ugyanis azzal nem fognak véget érni, hogy Nagy-Britannia január 31-én kilép az Európai Unióból: a tervek szerint az év végéig tartó átmeneti időszakban kell majd megállapodni a jövőbeli kapcsolatokról.

Ursula Von der Leyen a London School of Economics-on tartott előadásán 2020. január 8-án

Fotó: Adrian Dennis / AFP

Lezárnák a következő fél évben a magyar és lengyel jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást a horvát elnökség reményei szerint, válaszolta Irena Andrassy, Horvátország EU-hoz akkreditált nagykövete az EUrologus kérdésére. A diplomata hétfőn a brüsszeli újságírók előtt ismertette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januártól betöltő horvát kormány terveit.

Az uniós források az európai polgárokhoz kell, hogy eljussanak. Oda, ahol igazán szükség van rájuk, nem pedig az oligarchák zsebébe

– jelentette ki Monika Hohlmeier, német néppárti EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén az uniós pénzek elcsalásáról rendezett vitán melynek az volt a célja, hogy az EP-képviselők számonkérhessék az uniós pénzügyi érdekeket sértő korrupció elleni fellépést az Európai Bizottságon.

A keddi vitán a legtöbbet Andrej Babiš cseh miniszterelnök uniós forrásokból támogatott cégeit emlegették. Az ügyet a vitát megnyitó Hohlmeier, aki a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke rögtön felhozta: az alapvető problémát nem oldja meg, hogy a nyomozás miatt a Babiš-cégeknek járó kifizetéseket felfüggesztették.

A mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat érintő korrupció, az uniós támogatásokat a családjuk és barátaik gazdagodására használó politikusok, versenytársakat ellehetetlenítő egypályázós tenderek rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU számára

– mutatott rá a német EP-képviselő.

Monika Hohlmeier

Fotó: Matthias Balk / Getty Images Hungary

Hohlmeier azt is kérte a Bizottságtól, hogy definiálja a jogállamiság minimumait az uniós támogatások felhasználásánál, és a következő, 2021-27 közti keretköltségvetési időszakban a kifizetéseket kössék össze a jogállamisági feltételrendszerrel. Az EP képviselő az alábbi problémákat emlegette: sérül a bírói függetlenség, az ügyészség nem indít nyomozást a korrupciós ügyekben, vagy nem hajtják végre az ítéleteket.

Magyarországról is jó néhányszor szó esett a vita során, főként a New York Times november elején megjelent, a mezőgazdasági támogatások körüli korrupciót bemutató cikkével kapcsolatban, ami az alábbi címet viseli „Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták.”

A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás 2020-ban, a horvát elnökség alatt is folytatódik - jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos az Európai Parlament jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) meghallgatásán hétfőn Strasbourgban. Reynders kifejtette: a 2020. január 1-jétől az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét a finnektől átvevő horvát kormánynak is folytatnia kell és folytatni is fogja a hetes cikk szerinti eljárást.

Didier Reynders

Fotó: Aris Oikonomou / AFP

Emellett azt is kiemelte, hogy a Bizottságnak egyéb eszközei is vannak a magyar jogállamiság védelmében, például a kötelezettségszegési eljárások, amelyek akár az Európai Unió Bíróságáig juthatnak. Reynders megismételte : azon dolgoznak, hogy

Az ülésen az EP szakbizottsága a hetes cikk szerinti eljárás második meghallgatását tárgyalta. Az Európai Unió Tanácsában a múlt héten Varga Judit igazságügyi miniszternek és kíséretében lévő többi kormánytagnak az uniós miniszterek kérdéseire kellett válaszolnia az alábbi témákban: az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó és a tudományos élet szabadsága. Az ülésen és azt követően nagy felháborodást keltett, hogy a zárt meghallgatást a közösségi médiában Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő végig kommentálta és az Európai Bizottság és az uniós kormányok egyes tagjait a "Soros-kórus" tagjának hívta.

Tytti Tuppurainen finn EU-s ügyekért felelős miniszter a történteket elítélte, és magyarázatot kért, majd a magyar kormány levelét nem tudta elfogadni pénteken, mivel nem azt magyarázták meg, hogy Kovács miért tweetelt a zárt ülésről és emlegette Sorost magas rangú tisztviselőkkel kapcsolatban. Tuppurainen a hétfői EP-ülésen azt mondta, az uniós nagykövetek aznap megtárgyalták az ügyet, amiről azt gondolja, most már le van zárva.

Ugyanakkora díjat kell hétfőtől a bankoknak felszámítania a külföldre euróban indított átutalásoknál, mint a belföldi tranzakciók esetében. A vasárnap életbe lépett uniós rendelet értelmében ezentúl

Pontosan annyit kell fizetni, mintha forintszámláról forintszámlára küldték volna az összeget.

A brexitmegállapodás ratifikálást várja az Európai Unió a hamarosan felálló brit parlamenttől. Január 31-e után Nagy-Britanniával példa nélküli partnerséget fognak kiépíteni, ami nem a véget jelent a kapcsolatnak, hanem a szomszédok közti remek együttműködéssé kezdetét  - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón.  Von der Leyen kiemelte, hogy arra törekszenek, 

Hogy a 2020. február 1-je és december 31. közti időszakban hogyan fognak erről a kereskedelmet és más komplex politikaterületeket is érintő kérdésekben megállapodni, az kérdéses. Von der leyen és Angela Merkel német kancellár is megjegyezte, hogy nagyon kevés a 11 hónapos határidő.

Sanna Marin, Charles Michel és Ursula von der Leyen 2019. december 13-án.

Fotó: Yves Herman / Reuters

Csütörtökön a Boris Johnson vezette konzervatívok magabiztos többséggel megnyerték az előrehozott választásokat Nagy-Britanniában, így minden jel arra utal, hogy legfőbb kampányígéretüket betartva 2020. január 31-ével kiléptetik az országot az Európai Unióból. Az eredményének fényében az Európai Tanács decemberi ülésének második napján az uniós vezetők megvitatták a brexit kérdéseit. Mint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette, az EU kész arra, hogy új szakaszba lépjenenek a tárgyalások brexit utáni kapcsolatokról. Michel egyúttal gratulált  Boris Johnsonnak az eredményekhez.

A brexit mellett az uniós vezetők az eurózóna jövőjéről is tárgyaltak. Ursula von der Leyen kijelentette: el akarják érni, hogy az euró szerepe nőjön a világgazdaságban, de ahhoz, hogy az közös európai pénz nemzetközi kulcsvalutává válhasson, a saját házi feladatukat is el kell végezniük: kiteljesíteni a bankuniót és a tőkepiaci uniót.