Horvát elnökség a hetes cikkről: Nem a szankciók kivetése a lényeg
Legfrissebb híreink
- Mint egy durva videójátékban, úgy lövik rommá az orosz tankot
- Embertelenül bánnak katonáikkal az oroszok, de az ukránoknál sem jobb a helyzet
- Bekérte az amerikai törvényhozás a fegyvergyártók eladási adatait
- Donald Trump: Az iskolai lövöldözések megelőzésére kéne költeni Ukrajna segélyezése helyett
- Botrány: egy nő megerőszakolásával vádolnak egy sussexi rendőrt
- Titkos mozgósítás zajlik, új eszközhöz nyúlnak az oroszok
- 44 szexuális bűncselekmény vádjában áll bíróság elé egy rendőrtiszt
- New York Times: az olcsó orosz olajból finanszírozzák a magyar jobboldali kultúrharcot
- Összevesztek, kilökte a 17. emeleti lakás ablakából
- Izraeli katonák lőttek le egy 15 éves palesztint Ciszjordániában
„A mi álláspontunk az, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás lényege nem a szankciók kivetése azoknál az országoknál, ahol hiányosságok vannak. Mi azt szeretnénk, ha ezek a hiányosságok megszűnnének, és ha a tiszteleten és párbeszéden alapuló kölcsönösen elfogadható megoldásokat találnánk. Ez alapvető fontosságú lenne az európai egység megtartása érdekében” – közölte írásban a televízió tudósítójával Bruno Lopandic, a horvát elnökség szóvivője.

Az Európai Parlament múlt héten szólította fel a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy fogalmazzon meg konkrét ajánlásokat a magyar és a lengyel kormánynak a jogállamiság helyreállítása érdekében, és úgy látják, romlott a helyzet. A szóvivő szerint az eljárás tovább folytatódik, konzultálnak majd a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal is, és annak fényében döntenek a továbbiakról.
A magyar esetben a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását 2018 szeptemberében kezdeményezte az Európai Parlament, az úgynevezett Sargentini-jelentés alapján. Egy éven keresztül nem történt semmi érdemleges, majd a finn elnökség az elmúlt fél évben két meghallgatást is tartott az ügyben. A második meghallgatáson Varga Judit igazságügyi miniszter tagadta, hogy rendszerszintű hiányosságok lennének a magyar jogállamiságban, Kovács Zoltán pedig a zárt ülésről közzétett, időnként személyeskedő tweetekkel okozott diplomáciai bonyodalmakat.
Horvátország EU-hoz akkreditált nagykövetségének vezetője az év elején egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy szeretnék elnökségük időtartama alatt lezárni a hetes cikk szerinti eljárásokat.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon