Horvát elnökség a hetes cikkről: Nem a szankciók kivetése a lényeg
Kerülj képbe hírlevelünkkel, amiben a hét legfontosabb, legérdekesebb cikkeit, videóit ajánlják az indexesek.
„A mi álláspontunk az, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás lényege nem a szankciók kivetése azoknál az országoknál, ahol hiányosságok vannak. Mi azt szeretnénk, ha ezek a hiányosságok megszűnnének, és ha a tiszteleten és párbeszéden alapuló kölcsönösen elfogadható megoldásokat találnánk. Ez alapvető fontosságú lenne az európai egység megtartása érdekében” – közölte írásban a televízió tudósítójával Bruno Lopandic, a horvát elnökség szóvivője.
Az Európai Parlament múlt héten szólította fel a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy fogalmazzon meg konkrét ajánlásokat a magyar és a lengyel kormánynak a jogállamiság helyreállítása érdekében, és úgy látják, romlott a helyzet. A szóvivő szerint az eljárás tovább folytatódik, konzultálnak majd a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal is, és annak fényében döntenek a továbbiakról.
A magyar esetben a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását 2018 szeptemberében kezdeményezte az Európai Parlament, az úgynevezett Sargentini-jelentés alapján. Egy éven keresztül nem történt semmi érdemleges, majd a finn elnökség az elmúlt fél évben két meghallgatást is tartott az ügyben. A második meghallgatáson Varga Judit igazságügyi miniszter tagadta, hogy rendszerszintű hiányosságok lennének a magyar jogállamiságban, Kovács Zoltán pedig a zárt ülésről közzétett, időnként személyeskedő tweetekkel okozott diplomáciai bonyodalmakat.
Horvátország EU-hoz akkreditált nagykövetségének vezetője az év elején egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy szeretnék elnökségük időtartama alatt lezárni a hetes cikk szerinti eljárásokat.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
- Budapest, VIII. kerület Baross utca
- Alapterület 48 m2 Szobák 2 db Vételár 42,5 M Ft
- Budapest, XIII. kerület Szegedi út 53.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
Rovataink a Facebookon