A magyarországi korrupciót taglalja a brüsszeli országjelentés
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
- Ferenc pápa történelmet ír: részt vesz a G7 csúcstalálkozóján
- Veszélyes harci drogot szabadítottak a világra a dzsihadisták
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Óriási pusztítást végez az árvíz Tanzániában
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
„Magyarország erőteljes gazdasági növekedése értékes lehetőséget kínál fontos strukturális és intézményi reformok elindítására annak érdekében, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a növekedés” – így kezdődik a magyar országjelentés. Az Európai Bizottság elemzői rámutatnak, hogy Magyarország az egyik legmagasabb GDP-növekedési rátával rendelkezik, és gyorsan nőtt a foglalkoztatás is. Az ország jövőbeni fejlődése a gazdaság termelékenység-növelési képességétől függ, amihez viszont az kellene, hogy az olcsó foglakoztatási modelltől elmozduljon a munkaerő-szerkezet a tudásalapú, fenntartható, fejlett termékeket előállító gazdaság felé. Arra is rámutatnak, hogy a jelenlegi jó gazdasági eredmények lehetőséget adnak a kihívások kezelésére. Ezzel párhuzamos számos hiányosságot állapítottak meg. Többek között a következőket:
- Politikai fellépésre van szükség a kiszolgáltatott csoportokba tartozó emberek munkába, vagy képzésbe vonása érdekében.
- Az iskolaelhagyók arányának csökkentése érdekében bevezetett intézkedések ellenére a társadalmi mobilitás továbbra is kihívásokkal küzd.
- Nem történt előrelépés a korrupcióellenes keret megerősítésében. Ezzel összefüggésben megállapítják: a közbeszerzési kereteknek az utóbbi években történt javulása ellenére a rendszerszintű tényezők ismételten gátolják a tisztességes versenyt, és alááshatják a kiválasztási folyamat hatékonyságát. A rendelkezésre álló mutatók továbbra is jelentős korrupciós kockázatokra utalnak. Az ellenőrzések és az egyensúly gyengülése, a gyenge elszámoltathatóság és a nyilvános információkhoz való hozzáférés akadályai akadályozzák a korrupció elleni küzdelmet.
- Ugyancsak nem történt előrelépés a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggodalmak kezelésében.
- A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága az egyik leggyengébb az EU-ban, és annak javítása érdekében semmilyen lépést nem tettek.
- Az elmúlt évtizedben nőtt a hátrányos helyzetű és roma gyermekek koncentrációja egyes iskolákban, különösen a városokban. A korai iskolaelhagyás gyakorisága meghaladja az EU átlagát, és különösen magas a romák körében.
- Bár a tendencia javuló, az egészségügyi eredmények továbbra is rosszabbak, mint a legtöbb más EU-országban, tükrözve az egészségtelen életmódot és az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát.
Rovataink a Facebookon