A magyarországi korrupciót taglalja a brüsszeli országjelentés

2020.02.26. 16:45
Az Európai Bizottság közzétette idei országspecifikus ajánlásait. A Magyarországra vonatkozó rész elismeri a gazdasági növekedési adatokat, de számos hiányosságot állapít meg, amelyek rontják a versenyképességet.

„Magyarország erőteljes gazdasági növekedése értékes lehetőséget kínál fontos strukturális és intézményi reformok elindítására annak érdekében, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a növekedés” – így kezdődik a magyar országjelentés. Az Európai Bizottság elemzői rámutatnak, hogy Magyarország az egyik legmagasabb GDP-növekedési rátával rendelkezik, és gyorsan nőtt a foglalkoztatás is. Az ország jövőbeni fejlődése a gazdaság termelékenység-növelési képességétől függ, amihez viszont az kellene, hogy az olcsó foglakoztatási modelltől elmozduljon a munkaerő-szerkezet a tudásalapú, fenntartható, fejlett termékeket előállító gazdaság felé. Arra is rámutatnak, hogy a jelenlegi jó gazdasági eredmények lehetőséget adnak a kihívások kezelésére. Ezzel párhuzamos számos hiányosságot állapítottak meg. Többek között a következőket:

  • Politikai fellépésre van szükség a kiszolgáltatott csoportokba tartozó emberek munkába, vagy képzésbe vonása érdekében.
  • Az iskolaelhagyók arányának csökkentése érdekében bevezetett intézkedések ellenére a társadalmi mobilitás továbbra is kihívásokkal küzd.
  • Nem történt előrelépés a korrupcióellenes keret megerősítésében. Ezzel összefüggésben megállapítják: a közbeszerzési kereteknek az utóbbi években történt javulása ellenére a rendszerszintű tényezők ismételten gátolják a tisztességes versenyt, és alááshatják a kiválasztási folyamat hatékonyságát. A rendelkezésre álló mutatók továbbra is jelentős korrupciós kockázatokra utalnak. Az ellenőrzések és az egyensúly gyengülése, a gyenge elszámoltathatóság és a nyilvános információkhoz való hozzáférés akadályai akadályozzák a korrupció elleni küzdelmet.
  • Ugyancsak nem történt előrelépés a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggodalmak kezelésében.
  • A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága az egyik leggyengébb az EU-ban, és annak javítása érdekében semmilyen lépést nem tettek.
  • Az elmúlt évtizedben nőtt a hátrányos helyzetű és roma gyermekek koncentrációja egyes iskolákban, különösen a városokban. A korai iskolaelhagyás gyakorisága meghaladja az EU átlagát, és különösen magas a romák körében.
  • Bár a tendencia javuló, az egészségügyi eredmények továbbra is rosszabbak, mint a legtöbb más EU-országban, tükrözve az egészségtelen életmódot és az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát.