Világszerte jelentősen több nő válik családon belüli erőszak áldozatává a lezárások alatt

2020.04.21. 15:44

A koronavírus-járvány miatt alkalmazott kijárási korlátozások alatt egyértelműen megnőtt a családon belüli erőszak aránya – erre hívja fel a figyelmet az ENSZ nőkkel és a nemek közötti egyenlőséggel (UN Women) foglalkozó szervezete. Erre már konkrét adatok is rendelkezésre állnak számos országból, elsősorban a helyben működtetett segélyhívó telefonok adatai alapján. Jelenleg a Föld lakosságának körülbelül fele valamilyen kijárási korlátozás hatálya alatt él, a rendkívüli helyzet számos feszültség forrásává vált. Az emberek aggódnak a biztonságuk, egészségük, korlátozott életkörülményeik és pénzügyi helyzetük miatt is. Másrészről a bántalmazott nőknek a bezártság miatt még kevesebb lehetőségük van a segítségkérésre, személyes kapcsolatfelvételre alig van módjuk, számos ország lakóinak pedig lehetetlen az online segítségkérés.

Franciaországban a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek 30 százalékkal nőttek a március 17-i lezárásokat követően. A ciprusi segélyvonalakat 30, a szingapúrit pedig 33 százalékkal hívták többen. Argentínában a családon belüli erőszakkal összefüggő sürgősségi hívások száma 25 százalékkal nőtt a lezárások kezdete óta. Kanadában, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a kormányzati szervek, a nőjogi aktivisták és a civil szervezetek részéről egyre több jelentés érkezett a válság ideje alatt fellépő családon belüli erőszakról, illetve a sürgősségi menedékhely iránti igényről.

Ausztráliában, Új Dél-Wales nőkkel kapcsolatos munkabiztonsági felmérése szerint, a járvány elleni védekezés frontvonalán dolgozók 40 százaléka számolt be arról, hogy növekedett a családon belüli erőszak miatti segítségkérések száma. Hetven százalékuk azt tapasztalta, hogy ezeknek az eseteknek a kezelése lényegesen bonyolultabbá vált. Utóbbi azzal függ össze, hogy a koronavírus-járvány miatt az egészségügyi rendszeren belül átcsoportosítások történtek, ezért a családon belüli erőszak áldozatainak nehezebbé válik a megfelelő szakember elérése. Az egészségügyhöz hasonló túlterheltségi problémák tapasztalhatók a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a szociális szolgáltatások területén is.

Egy olasz segélyvonal arról számolt be, hogy március első két hetében (Olaszországban március 9-től voltak lezárások) 55 százalékkal kevesebb hívást kaptak, mivel sok nőnek nehézséget okozott felvenni velük a kapcsolatot partnerük állandó kontrollja miatt. Hasonló problémákról számolt be egy észak-franciaországi menedékhálózat is.

Az ENSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az ebolajárvány már bizonyította, hogy válsághelyzetekben súlyosbodik az erőszak több formája, ideértve az emberkereskedelmet, a gyermekházasságot, valamint a szexuális kizsákmányolást és a visszaélést. Ebből arra következtetnek arra, hogy a Covid19 jelenleg valószínűleg hasonló tendenciákat vált ki. Különös veszélyben vannak az egészségügyi dolgozók, akiknek 70 százaléka nő. Egyre több jelentés érkezik Kínából, Olaszországból és Szingapúrból az egészségügyi dolgozókkal szembeni fizikai és verbális támadásokról. Ennek kapcsán sokan arra is felhívják a figyelmet, hogy a médiának nagyon nagy a felelőssége abban, hogy a nők szerepét megfelelően hangsúlyozzák.

Ha valaki bekapcsolja a TV-t, és megnézi, hogy ki beszél a világjárványról, akkor elsősorban férfiakat lehet látni

- mondta egy riportban Anita Bhatia ügyvezető igazgató-helyettes, az ENSZ Nők szervezet részéről.

Phumzile Mlambo-Ngcuka, az ENSZ Nők ügyvezető igazgatója nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy már a Covid19 létezése előtt is a családon belüli erőszak volt az egyik legnagyobb emberi jogi jogsértés. Hozzátette, hogy az elmúlt 12 hónapban 243 millió 15 és 49 év közötti nőt és lány esett szexuális vagy fizikai erőszaknak partnere részéről szerte a világon.

Ahogy a Covid19 világjárvány folytatódik, ez a szám valószínűleg növekedni fog, és jelentős hatással lesz a nők jólétére, szexuális és reproduktív egészségükre, mentális egészségükre, valamint arra, hogy képesek legyenek részt venni és vezető szerepet betölteni társadalmaink és gazdaságunk fellendítésében

- jelentette ki Phumzile Mlambo-Ngcuka. Arról is beszélt, hogy sok országban a törvény nem a nők oldalán áll: a világ minden negyedik országában nincs olyan törvény, amely kifejezetten védi a nőket a családon belüli erőszak ellen.

Az ENSZ főtitkára is határozott fellépést vár el.

Felszólítom valamennyi kormányt, hogy tegyék a nők elleni erőszak megelőzését és orvoslását a Covid19 nemzeti reagálási terveinek kulcsfontosságú részévé. Ez azt jelenti, hogy fokozni kell az online szolgáltatásokba és a civil társadalmi szervezetekbe történő befektetéseket. Biztosítani kell, hogy az igazságszolgáltatási rendszer továbbra is büntetőeljárást indít a visszaélőkkel szemben. Sürgősségi figyelmeztető rendszereket kell felállítani a gyógyszertárakban és az élelmiszerüzletekben. A menhelyeket alapvető szolgáltatásoknak kell nyilvánítani, és biztonságos módszereket kell létrehozni a nők számára ahhoz, hogy támogatásra találjanak anélkül, hogy figyelmeztetnék a bántalmazóikat

- mondta beszédében António Guterres.

Magyarországon két civil szervezet, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) és a Patriarchátust Ellenzők Társulata (Patent Egyesülete) működtet segélyvonalat – többek között – a családon belüli erőszak áldozatai számára,

a nap 24 órájában elérhető állami forródrót nincs.

A civilek naponta néhány órában fogadják a hívásokat. Ennek tudható be, amit pár napja egy tévéinterjúban Horváth Éva, a NANE pszichológusa mondott: hogy nem tud pontos képet adni az esetszámok változásáról, ugyanis ahogy a lezárások előtt, úgy azt követően is folyamatosan telefonálnak nekik a segítséget kérők.



  • Tippek
  • Csok