Ha nem is tökéletes, de kézzelfogható eredményei vannak az Isztambuli Egyezménynek

2020.04.06. 17:02

Történtek előrelépések a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépésben, de maradtak még akadályai az Isztambuli Egyezmény gyakorlati megvalósításának - állapította meg az Európa Tanács szakértőinek frissen publikált jelentése

A nemzetközi szervezetnek a nők elleni és a családon belüli erőszakkal szembeni intézkedésekre specializálódott szakértői csoportja (angol rövidítéssel GREVIO) első alkalommal foglalta össze a szervezet működéséről és olyan országokban végzett kutatásokról szóló tapasztalatait, ahol már átültették a 2011-ben elfogadott egyezmény intézkedéseit a nemzeti jogba.

A GREVIO dicséri, hogy az Isztambuli Egyezménynek mindenhol pozitív és kézzelfogható eredményei voltak, ugyanis társadalmi vita indult a nemi alapú erőszakról és annak megakadályozásáról. Több országban pedig 

a jogalkotás és a politikai döntések is szintet léptek az áldozatok védelme érdekében.

A szakértői csoport ugyanakkor több országban is úgy találta, hogy a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései nem ültették át megfelelően a nemzeti jogba, vagy ha volt is jogi keret, a gyakorlatban azt nem vették figyelembe.

A jelentés például problémaként említi, hogy az albán, dán és finn jog a családon belüli erőszaknál teljesen gendersemleges megközelítést alkalmaz, vagyis az Isztambuli Egyezménnyel ellentétben nem tér ki arra, hogy hiába lehetnek nők és férfiak egyaránt áldozatok és elkövetők, a nők aránytalanul többször válnak áldozattá. Portugáliában és Ausztriában pedig a családon belüli erőszak fogalmába nem tartozik bele az erőszaknak az a formája, amikor az elkövető anyagi-gazdasági függésben tartja az áldozatot.

A vizsgált országok jelentős részében a GREVIO szerint nem vezettek a hatóságok megfelelően részletes és átfogó statisztikákat a nőkkel szembeni és családon belüli erőszakról, ahol nemcsak a bíróság, családsegítő vagy rendőrség adott eljáráshoz szükséges adatok vannak meg, hanem részletes kimutatás az elkövetők és áldozatok neméről, koráról, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással és az erőszak formájáról.

A jelentés szerint

a gazdaságilag fejlett, uniós országok és az EU-n kívüli, kevésbé gazdag országokban egyaránt adódnak gondok az áldozatsegítő központok finanszírozásával és működésével.

Ausztriában, Dániában, Albániában és Törökországban is kifogásolják a szakértők, hogy a vidéken élő áldozatok nem jutnak olyan könnyen és minőségben segítséghez, mint a városiak. 

Hasonlóképpen, Törökországban és Dániában is sérülnek váláskor a gyerekek felügyeleti jogának és láthatásának megállapításakor a családon belüli erőszak áldozatainak jogai. Ugyanis Dániában akkor is kötelező a válófeleknek mediálásra menniük, ha erőszak történt, Törökországban pedig papíron ez tilos, a gyakorlatban mégis meg kell jelenniük a békéltető ülésen.

A szakértők úgy találják, hogy a fogyatékkal élő, valamilyen etnikai vagy szexuális kisebbséghez tartozó, illetve menekült nők Svédországban, Dániában, Ausztriában, Törökországban, Montenegróban és Albániában is fokozott nehézségekkel és diszkriminációval szembesülnek, mikor az erőszak miatt segítséget kérnek.

A jelentés ellenben jelentős előrelépésnek tartja, hogy több országban is fejlődött a jog az Isztambuli Egyezmény hatására. Az egyik legfontosabb előrelépés az, hogy 

a szexuális erőszakot már nem a kényszerítéssel, hanem a beleegyezés hiányával definiálják

több országban is. Ebből a szempontból Svédország jár az élen, ahol csakis a határozott igen jelent beleegyezést. Ausztriában, Portugáliában és Montegróban is változtattak az Isztambuli Egyezmény hatására a korábbi joggyakorlaton, amely a szexuális erőszakot szűkebben határozta meg, vagyis az elkövetőnek szükségszerűen fizikai erőszakot vagy fenyegetést kellett alkalmaznia.

Portugáliában, Albániában és Montengróban bűncselekménnyé vált a "stalking" , ami a magyarban a zaklatáshoz áll a legközelebb, de nem jelent konkrét fenyegetőzést, hanem "csak" arról szól, hogy az elkövető az áldozatot rendszeresen követi és megfigyelés alatt tartja.

A 2011-ben elfogadott nemzetközi egyezményt hat uniós tagállam - Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia - ugyan aláírta, de annak ellenére sem ratifikálta, hogy különböző uniós intézmények rendszeresen felszólítják őket erre. Arról, hogy a magyar kormány miért tiltakozik az egyezmény ellen, itt írtunk részletesen.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek