EP-vita: Ne kapjon több uniós forrást Magyarország

K EPA20200514209
2020.05.14. 09:50 Módosítva: 2020.05.14. 11:33

A magyar koronavírus-törvény rendelkezéseit a magyar politika kontextusában kell értelmezni - hívta fel a figyelmet Věra Jourová európai értékekért és jogérvényesülésért felelős biztos az Európai Parlament plenáris ülésén. A biztos kifejtette, hogy az Európai Bizottság még nem indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, de nagyon alaposan ellenőrzik a jogállamiság helyzetét.

A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban a legnagyobb aggodalmuk az, hogy nem konkrét időszakra szól. Külön vizsgálják például azt az új jogi kiskaput, amely egy külön szerződés keretében lehetővé teszi a munkavállalók és a cégek számára, hogy eltérjenek a munkajogi szabályozástól, és azt is, hogy az adatvédelmi előírásoknak megfelelnek-e a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban elfogadott szabályozások. 

Emellett Jourová arról is beszélt, hogy a 2021-27-es keretköltségvetési időszakról szóló tárgyalásoknál 

még mindig napirenden van az uniós támogatások felfüggesztésének lehetősége abban az esetben, ha egy tagállam súlyosan és rendszerszinten megsérti a jogállamiság és a demokrácia elveit. Ez az eszköz nem vesztheti el a súlyát

- jelentette ki.

Az EP zöld frakciója kezdeményezte, hogy ismét napirendre vegyék a magyar koronavírus-törvényt és a jogállamiság helyzetét a májusi plenáris ülésen. Gwendoline Delbos-Corfield francia képviselő, a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás jelentéstevője a vitán azt mondta: 

nem szeretné, hogy a magyarok másodrangú állampolgárok legyenek Európában, mert nincsenek azonos jogaik a többi európaival.

Azt is kifejtette, hogy a törvény egyik legaggasztóbb eleme, hogy képes elhallgattatni azokat újságírókat és állampolgárokat, akik kritizálják a kormány válságkezelését. Az önjelölt diktátorok öncenzúrázó álma válik ma Magyarországon valóra. Az Európai Bizottságnak nem kellene megvárnia, hogy újságírókat börtönözzenek be, mondta. A képviselő rámutatott, hogy egy szerencsei és egy gyulai férfiért is kiszállt a rendőrség, hogy bevigye őket kihallgatásra a Facebook-on közzétett kormánykritikus véleményük miatt. 

Koncepiós perek, boszorkányüldözés

A diktatúrával való párhuzamot, bár ellenkező előjellel, de a magyar kormánypárt is továbbvitte. “Üres ideológiai viták helyet azzal kellene foglalkozni, ami ténylegesen érinti és érdekli az embereket” – jelentette ki Deli Andor fideszes EP-képviselő a vitán. A politikus szerinti a jogállamiság megcsúfolása a magyar vita, amelyen Varga Judit és az EP-képviselők többsége nem tudott személyesen részt venni.

AZ ÜGY A RÉGI KONCEPCIÓS PEREK IDEJÉT IDÉZI

a képviselő szerint, és ezen a vitán "az érvek és a tények senkit sem érdekelnek."

A vitán Varga Judit igazságügyi miniszter is szeretett volna felszólalni, hogy ismertethesse a magyar kormány álláspontját. Az EP elnöke, David Sassoli azonban ragaszkodott az intézmény bevett gyakorlatához, miszerint a plenárison csak állam- és kormányfők kaphatnak szót (miniszter vagy államtitkár csak az EU Tanácsának soros elnökségének képviseletében vehet részt a vitában). 

A baloldali pártok az ítéletet megírták, a védőbeszédre már nem voltak kíváncsiak

- reagált a történtekre Varga a Facebook-oldalán, ahol azt beszédet is közzétette, amit az EP-ben elmondott volna. "Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része" - állítja a miniszter arra utalva, hogy az európai polgárok azt szeretnék, hogy az EU minden rendelkezésre álló eszközzel a jövőjük, egészségük és munkahelyük védelmén dolgozzon. A magyar kormány ezért fogadta el a koronavírus-törvényt és ezért is tesz nap mint nap, mégis "Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik."

A miniszter emlékeztet arra, hogy a parlament továbbra is ülésezik, és a felhatalmazási törvénynek igenis van időkorlátja: a járvány vége. Emellett a demokratikus működés uniós normáira is emlékezteti az Európai Parlamentet, ahol tíz évig dolgozott.

A vitán az RMDSZ-es Vincze Lóránt is azt a nézetet osztotta, hogy az Orbán-kormányt "2010-es megválasztása óta az európai baloldal folyamatosan támadja", és azzal lehetne bebizonyítani, hogy nem brüsszeli boszorkányüldözésről van szó, ha mind a 27 tagállamban bevezetett rendkívüli intézkedésekről egyórás vitát tartana az EP. Az erdélyi képviselő szerint a vizsgálatot érdemes lenne Romániával kezdeni, ahol Johannis Klaus elnök a múlt héten fejtette ki, hogy szerinte a kisebbségi jogok bővítése nemzetárulás.

A szélsőjobbos Identitás és Demokrácia képviseletében felszólaló francia Nicolas Bay beszélt szintén igaztalan vádakról és hisztériakeltésről. Delin és Vinczén kívül még három néppárti képviselő szólalt fel a vitán, de ők nem osztották ezt a nézetet. A luxemburgi Christophe Hansen és a görög Maria Szpíraki kifejezetten kritikusak voltak a magyar kormánnyal szemben, a német Lena Düpont pedig a jogállamiság fontosságáról értekezett általánosságban. 

Függesszék fel az uniós támogatásokat

Orbán Viktor Sassolinak írt levelében azzal indokolta a távolmaradását, hogy a járvány elleni védekezés lefoglalja az idejét. Ezzel kapcsolatban kérdezte meg Ramona Strugariu, az Európa Megújul frakció román tagja, hogy a koronavírus elleni harc milyen kapcsolatban áll az Isztambuli Egyezménnyel, amelynek ratifikációját a magyar parlament a múlt héten visszautasította, vagy éppen a média és a civil társadalom elhallgattatásával.

Ez a kormány nem kaphat egyetlen centet sem az uniós forrásokból. A pénzt az Európai Bizottságnak kellene közvetlenül folyósítania a magyar társadalom és a vállakozások számára, míg Orbán hatalmon van

- jelentette ki a politikus. Strugariu mellett zöldpárti és szociáldemokrata EP-képviselők is azt kérték, hogy az EU függessze fel a Magyarországnak szánt uniós támogatásokat. Birgit Sippel, a német SPD tagja szerint erre a gödi önkormányzattól elvett bevételek esete is azt támasztja elő, hogy át kell gondolni a magyar kormánynak járó uniós támogatások kérdését. 

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán "opportunista, mert miközben lábbal tiporja az európai értékeket, az EU pénzén építi az autoriter rezsimjét." A képviselő szerint ezt azért teheti, mert a német befektetők külön elbírálásban részesülnek Magyarországon, alacsony béreket és adókat, rugalmas munkajogi törvényeket, állami támogatásokat biztosít számukra a magyar kormány. "Értékek vagy profit, ez a kérdés. Itt az ideje választani" - mondta a képviselő.

Vélemények Magyarországról

A vitához közleményben azok a magyar EP-képviselők is hozzászóltak, akik nem tudtak személyesen megjelenni a plenárison.

A Fidesz EP-frakciója szerint az intézmény "a demokrácia és a parlamentarizmus karikatúrája lett" a vita miatt.

Miközben Európában már 160 ezren haltak meg a koronavírus járványban, és milliók lettek munkanélküliek, a baloldal és a Soros-hálózat nem az európai polgárok sorsával, hanem továbbra is Magyarország megtámadásával van elfoglalva

- írják. 

Az MSZP-s Ujhelyi István azt javasolja, hogy kössék az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz. "Amíg Orbán erre nem hajlandó, ne dönthessen az európai források elosztásáról! Bírálják el független brüsszeli döntéshozók a pályázatokat! Ne hizlalhassa tovább EU-forrásokból oligarcháit és a lopakodó diktatúráját!” - írja a politikus.

Dobrev Klára DK-s politikus, az EP alelnöke szerint "Az Unióban már mindenki számára világos, Orbán a teljhatalmát felhasználva pusztítja a demokratikus értékeket. Orbán Viktor politikája védhetetlen, ezt már ő is tudja. Inkább gyáva módon távol maradt a vitától, mert az Európai Parlamentben már alig van szövetségese."

Áprilisban az EP a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a támogatásával fogadott el egy határozatot , amelyben kifejti: az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartja a magyar kormány azon lépéseit, hogy a magyarországi veszélyhelyzetet időkorlát nélkül hosszabbította meg, határozatlan időre rendeletekkel kormányoz, és meggyengítette a magyar Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét. A képviselők a transznemű és interszexuális személyek jogai elleni magyarországi  lépéseket  is elítélték.

A csütörtöki vita után újabb határozatról nem szavaznak az EP-képviselők, mert a Néppárt és liberális-centrista Európa Megújul frakciók nem támogatták a kezdeményezést.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!

(Borítókép:  Vera Jourová az Európai Bizottság alelnöke értékekért és átláthatóságért felelős cseh uniós biztos beszédet mond az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitáján Brüsszelben 2020. május 14-én - fotó:  Olivier Hoslet / EPA / MTI)



  • Tippek
  • Lakáshitel