Fel kell majd tüntetni a boroknál, hogy mivel keverték

Információink szerint a régóta Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselőnél, Font Sándornál háborgott több soltvadkerti és környéki borász, hogy lépjen fel az olcsó olasz importborok ellen.

Most úgy tűnik, hogy valamennyit lépett, ugyanis az MTI szerint azt akarja elérni, hogy borokra kötelező legyen ráírni, hogy melyik országból származó és milyen arányú borral házasították a magyar terméket.

Lehet, hogy higítják? Korábban szüretelnek?

Ő úgy tudja, hogy az olasz termelőtől 23-27 eurócentért vásárolják fel a borászatok a szőlő kilóját és az ebből készült bor literjét ugyanennyiért exportálják, jóllehet egy kiló szőlőből legfeljebb 0,75 liter bor készülhet. Szerinte  az exportra - így Magyarországra is - kerülő olasz bor 9 alkoholfokos, amit 14,5 mustfokú szőlőből lehet előállítani. Miután az olasz szőlők ennél jóval édesebbre érnek, így magasabb lesz a belőlük készült bor alkoholfoka is, ebből pedig arra következtetésre jutott, hogy a 9 alkoholfokos bor csak vízzel hígított bor lehet. Ezzel együtt az MTI tudósításából az nem derül ki, hogy higított olasz bort miért ne vehetne az, aki eddig is ilyesmivel keverte össze a sajátját vagy az itthonról vásároltat. 

A Földművelésügyi Minisztérium szerint az olaszoknál nem megoldott a nyomonkövetés a szőlő felvásárlásától a bor exportálásáig. Ez már egy komolyabb gond, mert így nem lehet feltétlenül tudni, hogy mit vesz az importáló. 

Sümegi Zsombor, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától arról beszélt, hogy tavaly július végéig 287 ezer hektoliter olasz bort importáltak az országba, az idén a mennyiség - ugyanebben az időszakban - viszont 157 ezer hektoliterre esett vissza. A visszaesés oka szerinte az olasz bor körüli mostani hajcihő. A 157 ezer hektoliterből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egyébként csak 48 ezer hektolitert zárolt, a többit ugyanis rendben lévőnek minősítette és már korábban forgalomba hozatali engedélyt adott rá.

Fontos dolgokra jöttek rá

Az ülésen ezt követően azon vitáztak a részvevők, hogy az import visszaesése előnyösebb helyzetbe hozza-e a magyar termelőket - miután vörös borból máris hiány van a piacon - és ez növeli-e a szőlő felvásárlási árát. Abban egyetértettek, hogy amíg a bor eladási ára nem emelkedik, addig a szőlőt sem vásárolják fel drágábban a borászatok.

Felvetődött az is, hogy a szőlőtermelők képtelenek egységesen fellépni, így a kereskedők határozzák meg az árat és egyenként tárgyalnak a termelőkkel.

azon is vitatkoztak még hogy az ekáer-szám és nyilvántartás mennyire lehetetlen helyzetbe hozza a borászokat, mert megrohad a szőlő, mire megkapják a számot. De NAV-tól elmondták, hogy 15 napig érvényes a megkért szám, semmi sem gátolja meg a gazdákat abban, hogy két nappal szüret előtt kérjenek ilyen számot.  

Vadas Beatrix, az NGM főosztályvezetője meg azzal igyekezett hamar megnyugtatni a magyar borgyártókat, hogy napokon belül kijön a jogszabálymódosítási tervük, ami szerint a szőlőt gyorsan kiveszik a kockázatos termékek közül.  De akkor is kell majd ekáer-számot kérni a szállítására.