Ugyanolyanok maradtunk az S&P szerint

Nem változtatott a Standard & Poor's a magyar államadósság besorolásásán, továbbra is bóvlinak értékelik a magyar állam tartozását, stabilan bóvli kilátásokkal. 

Korábban több piaci elemzőház is valószínűsítette, hogy az S&P most pozitívra javíthatja az adósbesorolásunk kilátását. Ez lett volna a felminősítés előszobája, így kevesebb választott volna el attól, hogy kikerüljünk a bóvli kategóriából. Ide 2011 novemberében csúsztunk vissza először, ami nem volt jó pont se a magyar gazdaságnak, se a magyar gazdaságpolitkának: 2008-ban a Fidesz még előrehozott választásokat akart a leminősítés miatt, kikerültünk onnét, de most már 4. éve vagyunk bóvliban.

Előzőleg, március 20-án az S&P egy fokozattal BB pluszra javította a devizában és a forintban fennálló hosszú lejáratú adósságunk besorolását, és az NGM nem nagyon várta, hogy most talán tovább javítják a kilátásinkat, de ez elmaradt.

Még vannak mások is

Ugyan még mindhárom nagy minősítőnél a bóvliban vagyunk, egy lépésre a befektetésre ajánlott besorolástól, de a Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint például a Fitch november végén kiemelhet minket a bóvliból. 

A ház szerint ezt a külső fizetési pozíció markáns javulása, az enyhe inflációs nyomás, a magyar gazdaság kilábalási folyamata és a devizaalapú ingatlanhitel-állomány "eltakarítása" egyaránt indokolná. Emellé várták az S&P közeli felminősítését is.  

Ha az S&P felminősítene minket, aztán a Fitch is, az némileg jól jönne nekünk. Azt jelentené, hogy ezzel a magyar szuverén adósosztályzat már két hitelminősítőnél a befektetési sávban lenne.  Így visszatérhetnek a magyar adósságpiacra azok az intézményi befektetők is, amelyeknek szabályzata csak befektetési ajánlású szuverén papírok vásárlását engedélyezi. 

A befektetési alapok számára a nemzetközi gyakorlat alapján általában már két nemzetközi hitelminősítő ajánlása elég annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós befektetésre ajánlottnak tekinthető-e, vagy sem, és sok alapkezelő cég szabályzata tiltja spekulatív minősítésű - vagyis nem befektetési ajánlású - adósság tartását a portfóliókban. 

A Fitch Ratings májusban felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a magyar szuverén adósosztályzat kilátását az addigi stabilról, egyebek mellett a magyar gazdaság külső mutatóinak markáns javulásával indokolva a lépést. Jövőre tehát tőlük akár újabb lépés várható.  

A harmadik nagy hitelminősítő, a Moody's nagyon figyel a hiányunkra, és alapvetően alacsonyabb növekedést vár tőlünk, mint a szomszédainktól. Nehéz kihámozni, hogy ők mekkora esélyt látnak a felminősítésre.

Mit éreznénk meg ebből? 

Valószínűsíthető, hogy nem túl sokat, aminek több oka is van. A felminősítés ugyan azt jelentené, hogy már kevésbé kockázatos Magyarországot hitelezni, ami a háztartások és a vállalatok hitelkockázati felárait is csökkentené, és az állampapírok csökkenő hozamaiban is tükröződne.

De a felfokozott várakozások és a kedvező nemzetközi pénzpiaci környezetben a magyar adósságfinanszírozás már most is jóval olcsóbb, mint a korábbi években bármikor. A magyar alapkamat pedig történelmi mélyponton van.

A várható felminősítés tehát nagyrészt már beárazódott, a magyar hozamok közelebb vannak a befektetésre ajánlott országok hozamaihoz, mint a többi bóvli országhoz. 

Másrészt a kedvező helyzetünk a rövid távon javuló gazdasági mutatóinkon túl annak is köszönhető, hogy az EKB és az amerikai Fed kamatai a zéró szint közelében vannak, így a nyomott magyar kamatszint a bóvli besorolásunk ellenére egyelőre simán fenntartható volt.

De ez változhat. A legnagyobb kockázat, hogy a Fed még az idén (vagy legkésőbb 2016 első félévében) kamatot emel, ami alapjaiban rendezi át a globális megtakarításokért versengő államoktól elvárt kamatszinteket. Ennek az az oka, hogyha a legbiztonságosabb befektetésnek tartott amerikai állampapír hozama emelkedik, akkor hozzá képest minden feltörekvő ország hozamelőnye csökken.

Ez amerikai felé szívhatja a megtakarításokat, ami a feltörekvő országokban devizagyengülést, tőkekiáramlást, ez pedig kényszerű kamatemeléseket hozhat. Ez elől egyetlen ország sem tud elbújni, amelyik forrásbevonásra szorul, így mi sem, ha pedig emelkedik a nemzetközi hozamelvárás, akkor arra a magyar jegybanki vezetésnek is reagálnia kell.

Így végül könnyen lehet, hogy a felminősítés hatását a külföldi tőkepiaci széljárás kedvezőtlenebbre fordulása teljesen eltünteti, sőt, a hazai hozamok inkább még emelkedhet is.