Könnyű kijátszani a kormány csodafegyverét

NGM: Nem is így vitték ki a meggyet

Cikkünk megjelenése után az NGM kiadott egy hosszú közleményt az ekáerről, alább változtatás nélkül közöljük:

Az EKÁER élesüzeme 2015. március 1-jével indult. A kormány elegendő időt adott a vállalkozásoknak a felkészülésre, hiszen az idei év első két hónapjában a NAV nem bírságolt, hanem jogszabályértelmezéssel, gyakorlati ismeretekkel segítette a közúti fuvarozásban érintett vállalkozásokat.

A 2015. január 1-jén hatályba lépő jogszabály szöveg a kockázatos élelmiszerekre (pl. a meggyre is) még jóval alacsonyabb értéket, illetve súlyhatárt tartalmazott. Az akkori szabályozás a súlyhatárt 200 kg-ban, az áru értékét 250 ezer forintban határozta meg. Azonban a piaci szereplők, szakmai szervezetek tiltakoztak. Álláspontjuk szerint ez az alacsony értékhatár a mezőgazdaságban ténykedő kisvállalkozásokat olyan adminisztrációs teherrel sújtja, amely akár a vállalkozásuk végét is jelentheti. A gazdasági tárca éppen ezért az élesüzem hatályba lépése előtt lényegében duplájára emelte a kockázatos termékek EKÁER mentességi súly- és értékhatárát. 

Jelenleg a mentességi határok kockázatos termékeknél egységesen 500 kg, illetve 1 millió forint. A súly-, illetve értékhatárok alatti szállítások pedig a szabályozás értelmében nem bejelentéskötelesek az EKÁER-ben – igazodva a gazdasági szereplők adminisztrációs terheinek csökkentési igényéhez.

Amennyiben a szakmai szervezetek álláspontja időközben megváltozott, és már az adminisztrációs tehernövekedés a kisvállalkozóknál nem szempont, akkor természetesen a gazdasági tárca nyitott arra, hogy visszaállítsa az eredetileg is megállapított alacsonyabb határértéket. Hiszen minél kevesebb kivételt tartalmaz az EKÁER, annál zártabb a rendszer, és annál több adat segíti a kockázatelemzést.

A NAV ellenőrzési rendszere zárt, hiszen nemcsak az EKÁER adatok állnak a kockázatelemzők rendelkezésére. A NAV pedig az adatbázisok összevetésével dolgozik. Az mára már közismert, hogy az EKÁER-ellenőrzések elsősorban épp az EKÁER-szám nélküli gépjárműveket érintik. Az utakon folyamatosan jelenlévő pénzügyőrök a 3,5 tonna alatti járműveket is megállatják, és ellenőrzik a szállítmányt.

A kiválasztásban a NAV rendelkezésére álló adatok, az útdíjnyilvántartással összefüggésben érkező adatok (kamerák, ellenőrző mérleg) is segítenek. Így például, ha ugyanazon az útszakaszon – az útdíjnyilvántartó adataiból megállapíthatóan - többször fordul egy kisteherautó, amelyről a NAV nyilvántartásából kiderül, hogy pl. egy nagyüzemi almatermelő cég tulajdonában van, akkor biztosan számíthat arra, hogy a pénzügyőrök megállítják.

Amennyiben EKÁER szabályokat nem sértett, mert minden egyes fuvar értékhatár alatti volt, akkor a bevallások utólagos vizsgálatot végző revizorok fogják majd górcső alá venni azt, hogy vajon a bevallásában szereplő adatok a valóságnak megfelelnek-e, vagyis az eladott almákból származó jövedelem után a közterheket szabályosan megfizette-e. Ha nem, akkor nemcsak az eltitkolt adót (szaknyelven: adóhiányt) kell megfizetnie, hanem a késedelmi pótlék mellett az adóhiány 200%-át is, mint adóbírság.

Nem igaz, hogy EKÁER mentesen a rendszert kijátszva szállították volna ki a meggyet az országból. Romániába 2015. március 5. és 2015. október 5. között 546 tételnyi bejelentés történt összesen 2 062 528 kilogrammnyi, túlnyomó részt meggyre, de esetenként cseresznyére, szilvára és kajszibarackra vonatkozóan. Lengyelországba ugyanebben az intervallumban 225 tétel bejelentés történt összesen 4 349 996 kilogramm zömében meggyre, de cseresznyére is. A mennyiségi adatok hozzávetőlegesen megfelelnek a Magyar Nemzet cikkében szereplő adatoknak, tehát a kiszállított meggyet a lapban nyilatkozó Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács állításával ellentétben bejelentették az EKÁER-be.

Ráadásul ha a magyar adózó ÁFA-visszaigénylést szeretne kérni a közösségi termékértékesítés kapcsán, akkor vélelmezhetően tett volna EKÁER-bejelentést. Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerben jelenleg 52 790 cég regisztrált, akik a mai napig több mint 8,5 millió szállítmányt jelentettek be. A fentiek alapján megállapítható, hogy a gazdálkodók eleget tesznek EKÁER bejelentési kötelezettségüknek és nem a rendszer kijátszására törekszenek. Az ügyfelek felkészültek, elfogadták, megfelelően alkalmazzák, és a piac szereplőinek pozitív visszajelzése alapján jelentős tisztulás mutatkozik a kereskedelem területén.

A rendszer iránt annyi uniós tagállam érdeklődött, hogy a NAV nyáron két napos konferenciát tartott az érdeklődő tagállamok adóhatóságainak. A résztvevők között a visegrádi négyek mellett Nagy-Britannia és Finnország képviselői is voltak. Az érdeklődés azonban akkora, hogy szükséges ősszel egy újabb nemzetközi EKÁER-konferenciát összehívni.