Ottó
21 °C
32 °C

Kiderült, miből fizetnék ki az újabb rezsicsökkentést

GettyImages-110760277
  • Megszereztük a Minisztérium belső anyagát, amelyből kiderül, a rezsicsökkentést azokból a milliárdokból szeretnék fenntartani, amelyet a paksi blokkok leszerelésére tettünk volna félre.

2015.10.27. 14:21
  • A paksi atomerőmű befizet évente 20 milliárdot egy pénzügyi alapba.
  • A pénzt 1998 óta gyűjtik, többek közt arra, hogy ha majd lejár az erőmű üzemideje, legyen miből leszerelni és elvinni a nukleáris hulladékot.
  • Megszereztünk egy miniszterelnökségi vitaanyagot, ami Paks befizetéseinek leállítását javasolja.
  • A pénzt rezsicsökkentésre fordítanák 2017-ben.
  • Meg arra, hogy kicsit felhizlalják az utóbbi években koplalásra fogott energiacégeket.
  • Amelyek addigra már szinte mind államiak lesznek.

540 milliárd forint – ez az az összeg, amit saját számításai szerint a paksi atomerőműnek még be kellene fizetnie a következő évtizedekben a nukleáris pénzügyi alapba (KNPA). Az alapot 1998-ban azért találták ki, hogy ne az unokáink zsebére menjen a radioaktív hulladékok tárolásának, végleges elhelyezésének, illetve az egész erőmű leszerelésének jövőbeli költsége. Hanem fizessük ki már most apránként mi, akik az erőműben termelt áramot használjuk.

Az RHK

Korábban a radioaktív hulladékokat kezelő állami cég (RHK) az Országos Atomerőmű Hivatal alá tartozott, 2013-ban viszont az alap kezelését átvette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az RHK pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő alá került. Azt, hogy melyik évben mennyit kell az alapba fizetni, egy viszonylag bonyolult módszertannal számolják ki, és a költségvetési törvényben határozzák meg. Hogy pontosan mit tervez közép- és hosszú távon az RHK a befizetett pénzzel, illetve hogy milyen negatív következménye lenne a források megcsappanásának, arról megkérdeztük a céget is, egyelőre várunk a válaszra.

A paksi erőmű évről évre félretesz erre a célra, tavaly például 21 milliárd forintot tett az alapba. Az állam ehhez az adófizetők pénzéből még hozzácsap évente nagyjából 10 milliárdot. Az így befizetett évi 30 milliárd körüli összegnek egy kisebb részét a radioaktív hulladékokat kezelő állami szervezet (RHK Kft.) el is költi év közben felmerülő feladatokra, a többi marad a későbbi időkre. Hogy melyik évben mennyit kell fizetni, az változik, jövőre például a költségvetés csak 5 milliárdot dob hozzá, de a paksi befizetésnél évek óta ez volt a nagyságrend.

 
Paks 17 év alatt összesen 324 milliárdot fizetett be, tavaly év végén összesen 243 milliárd forint későbbi célokra összegyűjtött pénz maradt a kasszában.

Félre a malacpersellyel

Egy birtokunkba került, a Miniszterelnökségen készült belső anyag szerint nagyrészt ennek a jövőben felhalmozandó vagyonnak a megcsapolásával juthatna pénz az állami közműholding megerősítésére, esetleg még egy újabb körös rezsicsökkentésre is 2017-ben. (A megszerzett vitairat egy másik részét, amely a felvásárlási tervekről szól, múlt heti cikkünkben már ismertettük, Németh Lászlóné később elismerte, ők készítették az anyagot.)

Az elképzelés a következő: azt az évi 20 milliárd forintot, amit eddig a paksi erőmű a hulladékok kezelésére tett félre, nem kellene félretennie, így kWh-ként 1,43 forinttal olcsóbban tudja adni az áramot. Ezzel párhuzamosan még két díjtételt csípnének le az árból. A Magyar Villamos Művek kereskedőcége, az MVMP nem számítana fel Paks felé 0,27 forint/kWh eredmény- és 0,16 Ft/kWh menedzsmentszolgáltatási díjat, ami így azt jelentené, hogy

1,86 Ft/kWh-tal, 9,56 Ft/kWh-ra csökkenne a paksi áram előállítási ára a mostani 11,42 Ft/kWh forintról.

Paks, a fejőstehén

A Pakson évente megtermelt árammennyiség kicsit kevesebb mint a felét, évente kb. 7,3 TWh-t odaadnák a lakosság ellátására a 9,56 forintos önköltségi áron, erre már csak az állami szolgáltató költségeit tennék rá, és néhány egyéb tételt, a lakosság tehát olcsó paksi áramot használhatna.

És nem járna rosszul az MVMP sem. Bár a már említett két, kis összegű díjat nem szedhetnék be Pakstól, az ott megtermelt áramot önköltségi áron kapnák, évente nagyjából 8,3 TWh-t pedig eladhatnának a szabadpiacon az olcsó áramból. A minisztérium úgy számol, hogy a manőverrel összességében az állami kereskedőcégnél 1,1 milliárd forinttal nagyobb profit landolhat.

Rendszerszinten pedig a Miniszterelnökség kalkulációja szerint összesen 16,6 milliárd forintot spórolhatnának meg. A korábbi évek áramárcsökkentéséhez képest ez nem nagy összeg, de a választások előtt kommunikációs eszköznek ez is jól jöhet, bemutatva azt, hogy az állami holding mégiscsak életképes.

Milyen áron?

Csakhogy nehezen képzelhető el, hogy a nukleáris alapból így kivett pénz ne hiányozna majd a későbbiekben. Eddig egy bonyolult módszertan alapján kalkulálva tették bele évről évre Paks 20 milliárdját és a költségvetés plusz 10 milliárdját. Hiába tűnik úgy, hogy van most bőven pénz az alapban, és hogy néhány évig biztos nem okoz gondot, ha mellőzik a befizetéseket,

idővel valamiből nyilván ki kell majd pótolni azt, amit néhány év alatt rezsicsökkentésre elégetnek.

Eddig ugyanis nem véletlenül fizetett annyit Paks, mint amennyit fizetett. Az évente esedékes összeget úgy állapították meg, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. kidolgozott egy javaslatot arról, hogy közép- és hosszú távon milyen hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatokat kellene megvalósítani, azok mennyibe kerülnek, és ehhez mennyit kellene az alapba fizetni. Ehhez kikérték az Országos Atomenergia Hivatal előzetes szakmai értékelését, majd elküldték a minisztériumnak. A javaslatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megvizsgálta, és ha egyetértett vele, az alap szakbizottságának előzetes állásfoglalásával együtt elküldte jóváhagyásra a fejlesztési miniszternek. A miniszter jóváhagyása után pedig beírták a központi költségvetésbe.

Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy eredetileg milyen szerepet szántak az így gyűlő összegnek, károsnak tartanák-e, ha Paks leállna a fizetéssel. (És bár az ügy szempontjából másodlagos, rákérdeztünk arra is, hogy az alapban lévő 243 milliárd fizikailag gyűlik-e, vagy a központi költségvetés részeként az állam tartozik-e ennyivel saját magának.)

A gáz árát a Mollal tartanák olcsón

A Miniszterelnökség tervei nem csak a villamos energiát érintik. A gázszektorban elsősorban a Mollal és a hazai kitermelésű gázzal számol a Miniszterelnökség anyaga, ezt önköltségi áron kellene eljuttatni a lakosságnak. Gázárcsökkentésre viszont ez valószínűleg önmagában nem lesz elég, ha le is tudják valamennyire szorítani az árakat, az legfeljebb arra jó, hogy az állami közműcég veszteségeit a gázszektorban is eltüntessék. Anélkül hogy közben árat kelljen emelni.

Úgy tűnik majd, hogy minden működik

Egyébként az, hogy a multiktól megvett áram- és gázcégeket hagyják kicsit többet keresni, nem választás kérdése, kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, hogy ezt meglépje. Brüsszel ugyanis, miután a kormány korábban rezsicsökkentés címén présbe fogta a multik által uralt energiapiacot eljárást indított, és egyebek mellett előírta azt is, hogy a rendszer-üzemeltetők költségeit be kell építeni az árba.

A kormány pedig most megvárja, amíg a veszteségekkel küzdő külföldi energiacégek elhagyják az országot, majd 2017-től, amikor már tényleg csak az állam marad a piacon, helyreállítja a rendszert az Európai Bizottság által elvárt módon. Mivel ez önmagában megnehezíti, hogy a rezsicsökkentett fogyasztói árakat tartani tudják, mindenképpen szükségesnek látszik valamilyen beavatkozás.

Az, hogy az ehhez szükséges pénzt végül valóban a nukleáris alapból veszik-e el, arról egyelőre nem született döntés, de tervek szintjén biztosan jelen van Paks befizetéseinek legalább ideiglenes felfüggesztése. Hogy az ügyben a kormány is óvatos, mutatja, hogy egyelőre még kommunikációs szinten sem került elő, hogy újabb rezsicsökkentés jöhet, mindeddig az állami rezsiholdingot életre hívó Németh Lászlóné államtitkár is következetesen csak a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásáról beszélt. És még a vitairat is csak érintőlegesen veti fel, hogy a választások előtt esetleg újabb körös csökkentés jöhet.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy valóban tervezik-e a paksi befizetések leállítását, ha pedig nem, hogyan szeretnék „fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit”. Tervezik-e esetleg, hogy a költségvetésből pótolják ki a lakossági árak szinten tartásához szükséges összeget? Amint válaszolnak, közzétesszük.