Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Még 955 milliárdot költene a kormány energiacégekre

DEBRE20150830022
2015.10.20. 07:45
Újabb hatalmas vásárlások előtt állunk, a kormány hitelt venne fel, hogy még több energiacéget vehessen. Egy általunk megszerzett minisztériumi előterjesztés szerint a gázszolgáltatók után most az infrastruktúrát birtokló elosztótársaságok jönnek, állami lehet majd a vezetékek és csövek jelentős része. A terv az, hogy ha végeztek a vásárlással, majd úgy alakítják át a szabályokat, hogy nekik már ne legyenek olyan veszteségeik, mint a multiknak.

Végképp rátenné a kezét az állam a teljes energiaszektorra. Egy birtokunkba került miniszterelnökségi vitaanyagból kiderül: az állam a szolgáltatók megvétele után egy jóval nagyobb falatot nézett ki magának: 566-596 milliárd forint hitelből 2017-ig megvásárolná az infrastruktúrát birtokló, külföldi kézben lévő energiacégeket is.

Ezeket a cégeket vinnék

Szolgáltató és elosztó: mi a különbség?

Uniós versenypolitikai szempontok miatt jogilag külön tulajdonosa van az elosztó társaságoknak, tehát azoknak, amelyek a gáznál a csöveket, áramnál a vezetékeket tulajdonolják, és a szolgáltatóknak, amelyeknek tulajdonképpen néhány ügyfélszolgálaton és irodán kívül nincs vagyona, ők csak kereskednek az energiával. Így például a Tigáz DSO és a Tigáz szolgáltatója teljesen külön cég. Az úgynevezett egyetemes szolgáltatók főleg a lakosságot látják el szigorúan szabályozott feltételek és árak mellett, a versenypiaci kereskedők ennél kötetlenebbül kereskednek. Az állam az Első Nemzeti Közműszolgáltató létrehozásával első körben inkább csak a szolgáltatást kezdte átvenni, az infrastruktúrát tulajdonló drága cégeket majd most kezdi megvenni, idáig mindössze a Főgáz elosztócége volt az övé.

A Miniszterelnökségen készült anyagban felvázoltak szerint a hálózati cégeket a következő években mind felvásárolják, és egy Első Nemzeti Infrastruktúra Alap (ENIVA) nevű társaság tulajdonába adják. Így állami lenne az Elmű-Émász DSO, és az EDF-Démász az árampiacon.

A gázpiacon pedig megvennék az Égáz-Dégázt és az E.On gázelosztó cégeit, a Ddgázt és a Kögázt is. Az E.On állítólag másképp nem is hajlandó kivonulni az egyetemes áramszolgáltatásból, csak ha az állam ezeket a gázelosztókat megveszi. A Főgáz elosztócége meg ugye már az államé.

A dokumentum végigveszi azt is, hogy az egyetemes szolgáltatók közül még melyik cégeket vennék meg. A Főgáz már állami, az Elmű-Émász szolgáltatójáról és az EDF-ről pedig már lehetett tudni, hogy megveszik, ezek átvételét 2015-re tervezik. Ezeken kívül viszont megvennék a Tigázt is a versenypiaci tevékenységével együtt még 2016-ban.

Sokba kerül ez nekünk

Így nézne ki a Miniszterelnökségnél megálmodott menetrend, az összegek a tárgyalások kimenetelétől függően még változhatnak, milliárd forintban értendőek. És azt persze nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez az egész még nincs elfogadva. Azt viszont mutatja, hogy nagyjából mi járhat a fejekben, mi lehet a kormányzati szándék.

Projekt Tőke Hitel Forgóeszköz finanszírozás Időzítés
Egyetemes szolgáltatók felvásárlása
Elmű-Émász ESZ + ügyfélszolgálat 7       2015
EDF 4       2015
Tigáz versenypiaccal 10       2016
Hálózati társaságok felvásárlása
Elmű-Émász DSO
   153    2016
0.4 158    2017
EDF    100-120    2016
Égáz-Dégáz    80-85    2016
E.On gázelosztók    75-80    2017
Egyetemes szolgáltatók működés finanszírozása
Gáz ESZ szektor 41    160 2016
Áram ESZ szektor
25    100 2015
11       2016
Összesen 99 566-596 260   
 

Vagyis az a terv, hogy a következő két évben nagyjából 925-955 milliárd forintot tolnak még különböző energetikai cégekbe. (Csak hogy érzékeltessük a nagyságrendet, ez teljes Budapest éves költségvetésének háromszorosa, durván kétszer annyi, mint amennyiért annak idején a Mol-pakettet vettük.)

Honnan ez a rengeteg pénz?

Hogy formálisan ne a központi költségvetésből kelljen költeni ennyit, az állami MFB-től vennének fel hitelt 2018 december végi lejárattal, az EDF-nél és az Égáz-Dégáznál pedig azzal kalkulálnak, hogy szükség lehet még 5, illetve 7 milliárd forint tőkeemelésre, az Elmű-Émász elosztóinál részleges felvásárlással számolnak, és 5 milliárdos tőkeemeléssel. Az anyagból kiderül az is, hogy sietni kell, mert uniós versenyszabályok miatt az MFB csak 2020 végéig jöhet szóba finanszírozóként.

Egyébként az, hogy az MFB több száz milliárddal beszálljon, nem egy sima ügy, mert szintén uniós elvárások miatt elvileg 91 milliárd forintnál többet senkinek nem adhatna kölcsön. Ezt a korlátot egy költségvetési kezességvállalási kerettel, illetve a keret megemelésével szeretnék feloldani, amelynek igénybe vétele bizonyos feltételek teljesülése esetén nem növeli majd az államadósságot.

Rosszul festesz, menjél haza!

Az, hogy az rendszerváltás után privatizált elosztócégek külföldi tulajdonosait szabályozói ráhatással eladásra kényszerítik, egészen régi terv. Matolcsy György miniszterként már 2012 novemberében egészen nyíltan kijelentette: „Aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén – energia, szennyvíz, víz, csatorna –, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja. Mert olyanok lesznek a feltételek.”

A Miniszterelnökség mostani anyaga ezek után kicsit cinikusan érvel azzal az elosztócégek megvásárlása mellett, hogy azok az elmúlt időszakban "már tőkekivonásra és nem fejlesztésre összpontosítanak", és hogy jelentős fejlesztés, beruházás "állami szerepvállalás nélkül a következő években egyébként sem lenne várható."

Majd néhány oldallal később kiderül, hogy a tárca úgy számol, hogy 2017 január elseje után, vagyis miután a néhány éve présbe fogott külföldi cégek állami tulajdonba kerülnek, a "szabályozási környezet kedvezően változik, a veszteségek eltűnnek, az elosztók pedig önfinanszírozóvá válhatnak."

Ha ez valamiért mégsem történne meg, esetleg egy további, választások előtti újabb rezsicsökkentés veszteségeket okozna? Az anyag szerint az MVM-nek lesz a feladata a terhek kezelése és viselése. Az ENIVA egyébként, amely alá az elosztócégeket besorolják csak a tulajdonos lesz majd, üzemeltetni az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) fogja az infrastruktúrát.

Miniszterelnökség: Nem zajlanak tárgyalások

Rákérdeztünk a Miniszterelnökségen is a vásárlás szándékára, valamint konkrét összegre és menetrendre. Azt mondták, hogy szerintük az elosztótársaságokban való állami érdekeltségszerzés a nyilvánosság előtt zajló folyamat, a vásárlás lehetőségeit és feltételeit folyamatosan vizsgálják, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem született döntés. Ilyen üzleti tárgyalások jelenleg nem is zajlanak, konkrét összegeket sem tudnak közölni.

Arra viszont a Miniszterelnökség is emlékeztet, hogy az utóbbi években az Orbán-kormány tudatosan és fokozatosan növelte befolyását az energiaszektorban. Megvették a földgáztárolói kapacitásokat, valamint a földgáz-nagykereskedelmi szerződést. Majd az állam versenypiaci szereplőként belépett az egyetemes közműszolgáltatói piacra, és az elosztótársaságokban is szerzett érdekeltségeket. A Főgáz már az állam tulajdonában van, és az RWE is értékesíti a hazai villamosenergia elosztói társaságai 49 százalékos tulajdonrészét az állam számára.

Az állam létrehozta az Első Nemzeti Közműszolgáltatót (ENKSZ), ahol már megkezdődött a korábbi egyetemes szolgáltatók több millió ügyfelének átvétele. A Főgáz korábbi 900 ezer lakossági fogyasztója mellé bekerültek a Magyar Telekom korábbi gázos ügyfelei, októbertől pedig még 754 ezer fogyasztó a GDF Sueztől, év végére pedig az E.Ontól is átkerülnek az ENKSZ-hez, jövő októberben pedig jöhet még 1,2 millió Tigáz-ügyfél. Később aztán ugyanígy lesz az áramszolgáltatóknál, a tervek szerint pedig majd a távhőszolgáltatók ügyfeleit is az állami ENKSZ látja majd el.