Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

A terrorizmusnál is nagyobb veszélyt jelent

GettyImages-53074531
2015.11.18. 07:34
Az olvadó jégsapka nem ragad Kalasnyikovot mérgében - mondták sokan felháborodottan, amikor az USA-ban a Demokrata Párt vitáján az egyik elnökjelölt a pénteki párizsi események ellenére azt mondta: a legnagyobb amerikai nemzetbiztonsági kockázat a klímaváltozás. Pedig a klímaváltozásnak több köze van az Iszlám Állam megerősödéséhez, mint gondolná.

Az egyesült államokbeli Demokrata Párt elnöki vitáján az egyik demokrata jelöltet, Bernie Sanderst arról kérdezte a CBS műsorvezetője, hogy még mindig fenntartja-e a korábbi kijelentését azzal kapcsolatban, hogy jelenleg a klímaváltozást tartja a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak. Sanders kitartott amellett, amit korábban mondott:

A klímaváltozás és a terrorizmus erősödése között direkt kapcsolat van.  

És ha nem működünk együtt, és nem fogadjuk el, amit a tudósok mondanak, akkor - ahogy ezt a CIA is előrejelezte - a világon egyre több ország küzd majd vízhiánnyal, a megművelhető földterület fogyásával, és mindenféle nemzetközi konfliktusokkal ezek miatt" - mondta Sanders.

Az, hogy direkt kapcsolat van a terrorizmus és az éghajlatváltozás között, önmagában tényleg elég túlzó kijelentés, de azért a klímatudomány és a biztonságpolitikusok jelenlegi tudása alapján Sanders azt sem érdemelte meg, amit a vita után Twitteren kapott. Ott ugyanis sokan azt emlegették fel, hogy a jégsapkák aligha fognak öngyilkos merényleteket elkövetni, ellentétben a terroristákkal.

Abban ugyanis Sandersnek igaza van a két dolog között van összefüggés: amerikai védelempolitikai és nemzetbiztonsági berkekben alapvető mondás már egy ideje, hogy

a klímaproblémák indirekt módon megágyazhatnak a terrorszervezetek létrejöttének és működésének.

Véletlen és brutális egybeesés, hogy a pénteki párizsi terrortámadás után nagyjából két héttel, november 30-án pont Párizsban fogják megtartani az ENSZ 21. Klímakonferenciáját, aminek a célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerül visszaszorítani az éghajlatváltozást és két fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. 

A párizsi támadás ügyében eddig az összes nyom Szíriába, az Iszlám államhoz vezet, ezért ha meg akarjuk érteni, hogy mi köze lehet a klímaváltozásnak a pénteki merénylethez, érdemes megnézni, hogy mi történt Szíriában az Iszlám Állam (IÁ) felemelkedése előtt, és azt, hogy hogyan ágyazunk meg egy csomó hasonló terrorcsoportnak azzal, ha nem csinálunk valamit végre a felmelegedéssel.

Több a feszültség

Az amerikai védelmi minisztérium jelentése szerint az egyre szélsőségesebb időjárás rontja az életkörülményeket és a biztonságot, valamint csökkenti a kormányok képességét, hogy egy bizonyos minimális szintű életszínvonalat garantáljanak az állampolgáraiknak. A klímaváltozás így felerősítheti az olyan feszültséget okozó tényezőket, mint a szegénység és a politikai instabilitás, valamint kedvező környezetet teremt a terrorizmus számára.

Azok az államok, amiknek az államkapacitásai már most is gyengébbek - tehát mondjuk nem képesek hatékonyan betartatni a törvényeiket, szélsőséges esetben folyamatosan változik az, hogy az országon belül milyen csoportok tartják fenn az erőszakmonopóliumot, tehát az erőszak kizárólagos alkalmazásának hatalmával kik tartatják be a szabályokat - különösen veszélyeztetettek. Miért?

  • Egyrészt az ilyen országokban nagyobb eséllyel kavarhatják fel az államrendet terrorszervezetek,
  • másrészt pedig az ilyen országok államszervezetei kevésbé hatékonyak abban, hogy rendet rakjanak a határaikon belül működő terrorszervezetek között.

"Egyetlen ország sem immúnis. Azért vagyok ma itt, hogy kimondjam: a klímaváltozás súlyos fenyegetést jelent a globális biztonságra és közvetlen kockázatot a nemzetbiztonságunkra nézve, és - félreértés ne essék - hatással lesz arra, hogy a haderőnk miként védelmezi országunkat" - fogalmazta meg ugyanezt Barack Obama amerikai elnök májusban az amerikai parti őrség New London-i akadémiájának végzősei előtt tartott beszédében. Obama a nigériai Boko Haramot és a szíriai/iraki Iszlám Államot is példaként hozta fel arra, amikor egy terrorszervezet felemelkedésében közrejátszottak a környezeti folyamatok is.

De ennél sokkal több ilyen konfliktus volt: a Pacific Institute adatbázisa szerint 2011-től napjainkig 59 balhé volt a világban a vízforrások körül, 2012-ben például víz miatt voltak határvillongások Mali és Burkina Faso határán, tüntettek kínai munkások egy szennyező japán cég ellen, és csaptak össze pásztorok és földművelők Kenyában. (A térkép interaktív és nagyon informatív, és még az időszámításunk előtti, víz körüli konfliktusokat is jelzi, érdemes belenézni.)

9732477 63c4e3c60d1a0b72c37e48e8063d9fc3 wm

A kiszáradt ország elégedetlenséget szül, az elégedetlenség pedig káoszt

Szíriában és Irakban - amit együtt Termékeny Félholdnak is szoktak nevezni - évszázadok óta voltak aszályok időről időre, de 2007-ben egy átlagosnál sokkal durvább szárazság vette kezdetét. Utólag kiderült, hogy ez tökéletes táptalajnak bizonyult a polgárháború kitöréséhez.

Az amerikai Center for Climate and Security kutatása szerint a Daraa-ban 2011-ben kitörő lázongásokat megelőző időszakban a szíriai földek hatvan százalékát érintette a modern történelem egyik legdurvább aszálya. Mindez becslések szerint nagyjából 1,5 millió szírt kényszerített a lakhelye elhagyására.

A földművesek 75 százalékának teljesen terméketlenné vált a földje, ezért városokba vándoroltak. A városokban viszont már így is alig lehetett munkához jutni, mert ekkorra már nagyon sok iraki és palesztin menekült érkezett a nagyobb szíriai városokba a környékbeli konfliktusok elől.

Ez vezetett 2011 tavaszán a Daraa-i lázadáshoz, ahol pontosan a földjeiket elvesztők kezdtek kormányellenes tüntetésekbe a reménytelen helyzetük miatt. Ezt a tüntetést az Aszad rezsim szokásához híven leverte, de ennek csak az lett a következménye, hogy más városokban is tüntetni kezdtek. Ezeket a tüntetőket kezdték később radikalizálni az iszlamisták, miközben nem kevés pénzt és fegyvert is kaptak a Perzsa-öbölből.

Az sem véletlen, hogy Iszlám Állam is odafigyelt, hogy mind Irakban, mind Szíriában elfoglaljon olyan kulcsfontosságú területeket, amik elengedhetetlenek hatalma fenntartásához: az olajkitermelést és a vízellátást is uralmuk alá vonták. De nem is álltak meg volna itt: az Iszlám Állam előretörésekor komoly harcok folytak a moszuli gátnál, aminek az elfoglalásával az IS ellenőrizni tudta volna a térség vízkészleteit, sőt, hosszabb távon még Bagdad vízellátását is veszélybe sodorhatta volna.

A kormány is nyakig benne volt

William H. Polk, a közel-keleti diplomácia egyik nagy veteránja az Atlanticben 2013-ban megjelent elemzésében ugyanakkor arra is rámutat, hogy a helyzet kialakulásában a kormánynak is bőven benne volt a keze már a tüntetések leverése előtt is. Aszadék két dologgal is tetézték a katasztrofális helyzetet:

  • egyrészt 2006-ban, amikor a gabonát jó áron lehetett eladni a világpiacon, 1,5 millió tonnára dolgozták fel a gabonakivitelt, hogy azután a következő évben már csak a fejüket vakarhassák a vetőmaghiányra.
  • másrészt viszont a rezsim már 2006 előtt is a vízigényes vetőmagok termesztését támogatta, és a vízpazarló öntözési technikákkal sem kezdtek semmit.

Se Polk, sem pedig a Center for Climate and Security kutatása alapján

nem lehet azt mondani, hogy kizárólag a megváltozott éghajlati körülmények miatt jutott oda Szíria, ahol most van,

de az is túlzás, ha egyáltalán nem tulajdonítunk neki jelentőséget. Különösen azért mert nem az Iszlám Állam az egyetlen terrorszervezet mostanában, ami sokat köszönhet a kaotikus időjárásnak: egy Africa Review-ban megjelent kutatás szerint a Boko Haram Nigériában többek között szintén a szárazság miatt tudott megerősödni.

A szomszédos Nigerből és Csádból ugyanis nagyjából 200 ezer ember vándorolt át Nigériába az éhezés elől menekülve. Közülük sokan találtak munkát a nagyobb városokban, például Lagosban, de sok embert a Boko Haram hadseregében kötött ki.

A recept itt is hasonló volt mint Szíriában: a klímaváltozás okozta változásokra a kormány nem tud jól reagálni, emiatt víz-, élelem-, és földhiány lép fel. Emiatt pedig járványok, éhezések és munkanélküliség üti fel a fejét. Ezt megint nem tudja megoldani a kormány, ami társadalmi elégedetlenséget szül, amiből egyrészt polgárháború lehet, másrészt pedig ez tökéletes terep a terrorszervezeteknek, hogy tagokat toborozzanak.

Klímamenekültek, és még több konfliktus várható

És a sornak valószínűleg nincs vége Szíriával és Nigériával: ahogy az említett kutatást készítő Francesco Femia fogalmazott a Washington Postnak: "a Dél-kínai-tenger például hagyományosan egy olyan terület ahol sok hajó gyűlik fel. De a tenger felmelegedése miatt megváltozhat a halászat dinamikája a környéken. Mivel ez amúgy is vita van arról, hogy a tenger és a rajta lévő szigetek melyik országokhoz tartoznak, az élelmiszerellátási problémák miatt ez a terület amúgy is problémás, amit a klímaváltozás még fokozhat is." Femia szerint ez csak egy példa, de bőven vannak még ehhez hasonló környékek.

De nem Ázsiában várható a legtöbb konfliktus: a világ vízhiánnyal leginkább fenyegetett 33 országa közül 14 a Közel-Keleten és Észak-Afrikában található a World Resources Institute (WRI) szerint. Ráadásul a térség sok országában a vízfogyasztási igény is növekedni fog, nem csak családi, hanem ipari szinten is. Az viszont egyelőre nem világos, hogyan fogják kielégíteni majd ezt a növekvő igényt, hiszen a régiói folyói látványosan apadnak, vagy súlyosan szennyezettek.

Mindez azt is megmagyarázza, hogy mi az oka annak, hogy egyre több katonai vezető és biztonságpolitikai szakértő tartaná fontosnak azt, hogy lépjünk valamit a globális felmelegedés ügyében, és hogy szülessenek tervek arra vonatkozóan, hogy miként lehet majd kezelni a klímaváltozás miatt egyre veszélyesebb térségek konfliktusait.

És a helyzet a nyugati világ szemszögéből elég hasonló ahhoz, ahogy Brüsszel városa termeli az európai terrorizmust azzal, hogy nem tud megnyugtató jövőképet nyújtani a muszlim gettóvá vált Molenbeek fiataljainak, akik így terrorszervezetben kötnek ki (az utóbbi évek szinte összes európai merényletét innen szervezték, erről itt írtunk részletesebben). Pont ezért 

felesleges azt találgatni, hogy a terrorizmus, vagy a klímaváltozás jelent-e nagyobb biztonsági kockázatot, mivel a két dolog nem elválasztható egymástól.

A helyzet Molenbeekhez hasonló, csak szociális feszültségek helyett a környezeti pusztítás szítja a terrorizmust, és nem a brüsszeli önkormányzat, hanem a nyugati környezetszennyezés sztorija áll a dolog mögött.

(A cikk megírásához sokat használtam a Vox hasonló témájú cikkét)