Spórolna egy kicsit? Váltson pályaudvart!

Én Somogyszobról utazom heti jelleggel a Keletiig és vissza. A két állomás közötti távolság 235 km-ről 244-re nőtt, így a korábbi 240 km-es menetjegy helyett már 260 km-es kell

– írta György, aki egy másodosztályú retúrjegyet december óta a korábbinál 500 forinttal drágábban kénytelen megvenni. A 260 kilométeres jegy ugyanis – egy irányba – 4200 forintba kerül, míg a 240-es még csak 3950 forint volt.

A levél arra a Mindeközben-posztomra reagált, amiben egy olvasói fotó nyomán beszámoltam arról, hogy Magyarország szépen nő, Tárnok például 2 kilométerrel (8 százalékkal) messze került Ferencváros pályaudvartól (miáltal 20 százalékkal drágult a jegy a két állomás között).

A MÁV újraszámolta a kilométereket

Valójában annyi történt, hogy a 2015 decemberétől hatályos menetrendben a MÁV már másképp számolja a budapesti – tehát a fővárosba menő vagy onnan induló – vasúti utakon a távolságokat, mint addig. Korábban az úgynevezett fejpályaudvarok – Keleti, Nyugati, Déli, és míg volt, a Józsefváros is ilyen volt – és az első állomás között egységesen 4 kilométernek számolták a távolságot, mostantól viszont már a valós, fizikai távolságot számítják.

És mivel a fejpályaudvarok valójában nem feltétlenül pont 4 kilométerre vannak az első állomástól – van ilyen példa is, a Déli és Kelenföld –, számos település a mostani menetrendben „távolabb” került a fővárostól, mint korábban volt.

Vegyünk egy példát: a Keleti és Pécs között utazóknak például az eddigi 228 kilométerrel szemben 237 kilométer szerepel a jegyükön. A Keletiből induló vonatok első állomása ugyanis Kelenföld, ami a virtuális 4 kilométerrel szemben valójában 13 kilométeres utat jelent, és így azt, hogy a távolság 9 kilométerrel nőtt. Igaz, a Pécsre utazók azok közé a szerencsések közé tartoznak, akik a pénztárnál ebből semmit nem vesznek észre, ugyanis mindkét távolság ugyanabba a díjszabásba esik.

Messzebb került, drágább lett

Sokan viszont – így az eredeti posztomban szereplő tárnoki utasok, vagy a levélíró somogyszobi utas – a távolság növekedésével együtt egy másik tarifasávba kerültek át. A vonatjegyek ugyanis sávosan drágulnak: 50 kilométerig 5 kilométerenként (a legkisebb távolság 10 kilométer; néhány éve még voltak 5 kilométeres jegyek is), 100-ig 10 kilométerenként, 300-ig 20 kilométerenként, afölött 50 kilométerenként. (A teljes menetdíjtáblázatot itt találja.)

Maradva a pécsi vonal példájánál: az rendben, hogy a Keleti és Pécs között utazók nem vették észre a változást a pénztárcájukon, de például a sárbogárdiak igen. Az ugyanis korábban 84 kilométeres távolságnak számított (vagyis 90 kilométeres, 1680 forintos jegy kellett rá másodosztályra, gyorsvonati pótjegy nélkül), míg most már 93 kilométerre van, vagyis 100 kilométeres, 1860 forintos jegyet kell rá váltani. Ha viszont a Déliből, személlyel indulnak – ez persze pusztaszabolcsi átszállást is jelent –, akkor továbbra is a 84 kilométeres távolság alapján fizetnek, a Déli és az első megálló, Kelenföld távolsága ugyanis, mint írtam, történetesen épp 4 kilométer.

A változás elsősorban a Keletiből vagy Keletibe a Kelenföldön vagy Ferencváros állomásokon át közlekedő vonatokat érinti. Azok, amelyek a Keletiből indulva először Kelenföldön állnak meg, mint írtam, 9 kilométerrel hosszabb utat tesznek meg, mint eddig, amelyek Ferencváros állomáson, azok 2 kilométerrel hosszabbat (ez utóbbi az elővárosi közlekedésben jelenhet meg főleg a jegyárban). A Nyugatiból induló vonatoknál érdemi változás nincs, Zugló állomás 5 kilométer az eddigi virtuális 4 helyett, Rákosrendező pedig 3, a Déli és Kelenföld valós távolsága épp 4 kilométer, míg a Keletiből további lehetséges első megálló Kőbánya felső, ami szintén 5 kilométer.

Tatabánya: akár 70% is lehet a különbség

A kilométerek újraszámolása ismét felhívta a figyelmet arra is, hogy aki Budapestről vagy Budapestre utazik, és van budapesti tömegközlekedési bérlete, annak érdemes odafigyelnie arra, hogy mely pályaudvarokról vagy állomásokról utazik (vagy melyekre érkezik). Egyes városok ugyanis például a Keletiből és a Déliből is megközelíthetők, de még az se mindegy sok esetben, hogy a Nyugatiból a Kőbánya-Kispesten keresztül közlekedő vonatokra hol szállunk fel (a Nyugati és a Köki távolsága 11 kilométer).

Így például annak, aki Budapestről Debrecenbe menne, annak 221 kilométerre kell jegyet vennie – eddig 220 kilométer volt, vagyis sávváltás itt sincs –, ha a Nyugatiból indul, ami másodosztályra IC-n 4605 forint, sebesvonaton (fél órával hosszabb utazásért) 4305 forint. Aki viszont a Kökiről indul, eggyel olcsóbb tarifasávba esik, 210 kilométerre 4315 forint a másodosztály IC-n, 4015 forint sebesvonaton. (Lehetne személyvonattal is menni 3690 – a Nyugatiból 3950 – forintért, de az egy átszállással 3 óra 11 perces utat jelentene az IC-s 2 óra 12 perc helyett.)

Hasonló a helyzetük a Szegedre vonatozóknak (a Kökiről sebesvonattal 3395, a gyorsabb vonattal 3695 forint a hegy, a Nyugatiból 4005 vagy 3705 forint lenne), de az igazi érdekességet a tatabányaiaknak kínálja a menetrend. Ők akár 1120 forintért is vonatozhatnak, de akár 1940 forintot is fizethetnek – ebben a 70 százalékos árkülönbségben persze nemcsak a távolságok különbsége van benne, hanem az is, hogy személy, sebes- vagy gyorsvonatot használnak-e.

A Déliből ugyanis személyvonatok járnak Tatabányára, a Déliben felszállva 1300 forint (64 kilométer, 52 perc), míg ugyanerre Kelenföldön felszállva 1120 forint (60 kilométer, 44 perc). Ha viszont valaki a Keletiből indul, akkor IC-n, pótjeggyel 1940 forintot is fizethet (73 kilométer, 44 perc), de akkor is 1640 forint, ha gyorsvonati pótjegyet vált rá. Ha ugyanerre a vonatra Kelenföldön száll fel, akkor gyorsvonaton kijön 1270 forintból (60 kilométer, 30 perc), míg IC-pótjeggyel 1570 forintot kell fizetnie (szintén 60 kilométer és 30 perc).

Vannak anomáliák

A posztom nyomán jöttek olyan olvasói levelek is, amik a menetrend más érdekességeit, problémáit tették szóvá. Az egyik olvasónk problémája nem új keletű, mint írta, „ez már évek óta vicc”.

Átszállással utazom (vonat-vonat), Dunaharaszti irányából jövök, Ferencvárosban a Köki–Székesfehérvár viszonylatra szállok át, és megyek Dél-Budára (Budatétény). Ha a vonaton veszek jegyet, 29 kilométer, ha viszont automatában vagy pénztárban veszek jegyet vagy bérletet, 36 kilométer. Utóbbiak „nem engednek” átszállni Ferencvárosban, hanem beutaztatnak Kökire, hogy aztán onnan visszajöjjek Ferencvárosba.

A problémát természetesen jelezte a MÁV-nak. És mi történt? „Két hónap gondolkodási időt kértek, végül egy hónap után válaszoltak, hogy igen, hiba van, dolgoznak rajta. Ez volt 2014 márciusában.” Azóta nem történt semmi, a decemberi menetrend-módosításig az Elvira folyamatosan 36 kilométernek mutatta az utat, míg most 31 kilométer – tehát továbbra is eggyel drágább tarifasáv.

Egy másik olvasónk a Győr-Gyárváros és Kazincbarcika úton talált érdekességet; mint írja, a Győr-Gyárváros – Győr – Budapest-Keleti – Miskolc-Tiszai – Kazincbarcika útvonal jegyei (benne 2 IC-pótjeggyel) az Elvira szerint olcsóbbak, mint a Győr-Gyárváros – Kelenföld (ezt ajánlja fel a rendszer, mint átszállási pontot) – helyi közlekedés – Budapest-Keleti – Miskolc-Tiszai – Kazincbarcika útvonalé, ahol több esetben csak gyorsvonati pótjegy kell Budapest-Keleti és Miskolc-Tiszai között, más felár nincs (egy budapesti BKV-jegy viszont van). A kelenföldi átszállást 6505 forintra, a délis átszállásos utat 5635 forintra hozza ki a rendszer.

MÁV: Kevés változást hozott az újraszámítás

Az állami vasúttársaság kérdésünkre azt közölte, hogy a tisztán távolságalapú számítás bevezetése országosan kevés változást generált. Példaként említették az általunk is kiszúrt tatabányai esetet, valamint azt, hogy Kaposvárra is nőtt az utazás költsége Keleti pályaudvari indulás vagy érkezés esetén (195 km helyett 204 km), Kelenföldről vagy a Déli pályaudvarról indulva vagy oda érkezve viszont nem emelkedett. Mint írják, Győrbe, Pécsre és Szekszárdra is nőtt a távolság, de az nem járt díjövezet-növekedéssel. A változás Dunától keletre lévő megyeszékhelyet nem érintett a változás.

A változtatástól tervezetten nem vár pluszbevételt a vasútvállalat, megerősítik, amit mi is megírunk: „A beutazott távolság csökkentésével, így adott esetben egy Budapesten belüli korábbi leszállás esetén ugyanis csökkenthető a díjszámítási távolság.” Megjegyzik azt is, hogy „a Start Klub kártyával utazó vagy érvényes Budapest-bérlettel rendelkező utas a főváros közigazgatási határán belül már eleve rendelkezik utazási okmánnyal, ezért a változás nem érinti”.

Az olvasói panaszra azt a választ adták, hogy „az ország két pontja között többféle irány, utazási mód is elképzelhető. Az egyik esetben végig vonattal utazik az utas, így a jegyekhez tartozó díjszámítási távolság egybeszámolható. A másik esetben két külön vasúti utazásról beszélünk, amelyhez két külön díjszámítási távolság tartozik”. A másik olvasói panasz a MÁV szerint már tárgytalan; mint írják, az Elvira kereső most már 29 kilométerként számolja az adott távolságot, és a pénztárban is kérhető ilyen távolságra szóló jegy.