Ambrus
-7 °C
3 °C

4,2 millió magyar tartja el az országot

2016.02.09. 07:04
Hányan dolgoznak Magyarországon, és mennyien vannak azok, akik csak szeretnének dolgozni, de hiába keresnek munkát? Hány olyan magyar van, akik nem dolgoznak és nem is szeretnének, vagy olyanok, akik teljesen reménytelennek érzik a munkához jutást? Mit mutat a munkanélküliségi ráta, és kik azok a munkanélküliek?

A köznyelvben gyakran keveredik, hogy ki munkanélküli és ki nem, a statisztikai hivatal azonban nem tekint minden állástalan, de munkaképes korú embert munkanélkülinek. A KSH 1992 óta rendszeresen a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő munkaerő-felmérést készít, a kikérdezésnél pedig az emberek egyrészt önbesorolást adnak, másrészt a válaszok alapján kategorizálják is őket.

  • Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amiből átmenetileg volt távol, aktívan keres állást, és ha találna megfelelőt, két héten belül munkába tudna állni. Ők kevesebb mint háromszáz ezren vannak. Ennek kicsit kevesebb mint a felét adják azok, akik már legalább egy éve hiába keresnek munkát.
  • Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve csak átmenetileg van távol, például betegség, vagy szabadság miatt. Nagyjából 4,2 millió ilyen ember él Magyarországon. Többségük teljes munkaidőben dolgozik alkalmazottként.
  • A lakosság azonban nem csak munkanélküliekből és foglalkoztatottakból áll. Az inaktívak közel hárommilliós csoportjába azok tartoznak, akik nincsenek aktívan jelen a munkaerőpiacon. Ilyenek például a nyugdíjasok, az iskolába járók, a gyermeket nevelők. Sokan közülük persze vállalnának munkát például részmunkaidőben, de ha nem keresnek aktívan állást, a statisztika szerint nem számítanak munkanélkülinek.

Az alábbi ábrán összeszedtünk minden 15 évesnél idősebb és 74 évesnél fiatalabb magyart a KSH tavalyi, harmadik negyedéves adatai alapján. Ebből nem csak az látszik, hogy hogyan oszlik meg a foglalkoztatottak, munkanélküliek és inaktívak aránya, hanem az is, hogy az egyes csoportokon belül milyen egyéb rétegződések vannak. Ez alapján úgy tűnik, 4,2 millió dolgozó ember van Magyarországon, vagy ahogy a közéletben gyakran kicsit leegyszerűsítően mondják, munkájukkal ők tartják el az országot.

fogl
Fotó: szarvas

A foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket együttesen munkaerőpiacnak hívjuk, azok, akik itt megjelennek, a gazdaságilag aktívak. A gazdaságilag nem aktívak pedig azok, akiknek a KSH-mérés idején nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát. Vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni.

Az ábrán látni 66 500 olyan embert a gazdaságilag nem aktívak közül, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert reménytelennek látja, hogy felvennék valahová. Ők a passzív munkanélküliek.

A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek arányát mutatja a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. A foglalkoztatási arány pedig a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. Időnként előkerülő fogalom még a munkaerőpiaccal kapcsolatban az aktivitási arány: ez a gazdaságilag aktívakat, vagyis a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket jelenti együtt a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában.

A Munkaerő-felmérés mintájába 1992-től negyedévente átlagosan 24 ezer címet jelöltek ki, 1998 óta pedig negyedévente 38 ezer címet kerestek fel,, hogy a Nemzetközi Munkaügy Szervezet ajánlásainak megfelelően az ott élő 15–74 éves népesség gazdasági aktivitásáról információt gyűjtsenek.