Az állami útépítések 90 százaléka korrupciógyanús
További Gazdaság cikkek
- Parragh Lászlót újabb fontos pozícióból váltották le
- Hamarosan érkezik a levél, új lehetőség nyílik a lakásvásárlásra
- Így segítenek kiutat találni a bankok a hitellabirintusból, de vigyázat: nem önzetlenül teszik
- Magyar műholdakat bocsátanak fel az űrbe, és ez csak a kezdet
- Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu, ezt kell tudni a változásokról
Majdnem minden közbeszerzésben, amit a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ír ki, találni legalább három dolgot, ami lehetőséget ad a korrupcióra - ez derült ki a K-Monitor elemzéséből. Ez azért is aggasztó kicsit, mert a NIF a legnagyobb közbeszerző Magyarországon, az elmúlt három évben több mint 760 milliárd forint értékben írt ki összesen pályázatokat útépítésekre és egyéb infrastruktúra projektekre, ezzel megelőzve a 150 milliárdért közbeszerző Magyar Közút Zrt.-t és a 91 milliárdnyi projektet kiíró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t a legnagyobb közbeszerzők versenyében.
A K-Monitor, a Transparensy International és a Petabyte közösen fejlesztette ki a Redflags.eu honlapot, amely folyamatosan gyűjti az EU közbeszerzési adatbázisából a magyar projektek adatait és 40 szempont szerint elemzi, hogy milyen korrupciós kockázatok merülhetnek föl. Az oldalon, amire bárki regisztrálhat, a közbeszerzési kiírások mellett kis piros zászlók jelzik, hogy hány szempontból merül fel korrupciógyanú a közbeszerzésnél, ami nem azt jelenti, hogy ott történt is korrupció, de azt igen, hogy a projektet úgy írták ki, hogy az kicsit nagyobbra nyitja az ajtót a visszaélések előtt.
A program már 16 000 közbeszerzési kiírást vizsgált át, ezek alapján állította össze a K-Monitor a legtöbb pénzt elköltő közbeszerzők listáját, amit a NIF toronymagasan vezet. A cég közbeszerzései pedig hemzsegnek a kis piros zászlóktól:
A NIF közbeszerzési azért is korrupciógyanúsak, mert több tényező is csökkenti azoknak a cégeknek a számát, akik ajánlatokat tudnak tenni, vagyis amik miatt azokat majdnem hogy a győztesekre szabják. Ilyen az, hogy
- a hirdetményeket rendre kiemelkedően nagy becsült értékkel írják ki, továbbá az,
- sok tender a GVH szerint kartellgyanús területen folyik,
- pályázóknak túl hosszú szakmai tapasztalatot írnak elő
- és földrajzi követelményt is megadnak, ami tovább korlátozza a pályázók körét,
- a beszerzés tárgyából származó árbevétel magasabb a beszerzés tervezett értékénél,
- vagy a szerződés tervezett időtartama is sok esetben aggályos.
Ráadásul ezekből a kockázatokat növelő tényezőkből legtöbbször több is előfordul egy kiírásban, amit a K-Monitor szerint nem lehet annyival megmagyarázni, hogy hát igen, kevés cég van, ami nagy útépítési projekteket tud kivitelezni.