Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Ennyi EU-s pénzt csak korruptan lehet elkölteni

2015.11.09. 14:09 Módosítva: 2015-11-09 14:22:27

Magyarországon szinte mindenki abban érdekelt, hogy az uniós forrásokat túlárazva, korrupt módon költsék el - ezt állítja az EU-s források korrupciós kockázatát vizsgáló tanulmányában a Transparency International, amiről hétfőn sajtótájékoztatót is tartottak Budapesten. 

Magyarországon elképesztő mennyiségű uniós pénzt használunk föl, sőt, Martin József Péter, a TI ügyvezetője szerint EU-s támogatások nélkül beruházások és gazdasági növekedés is alig lenne az országban:

  • 2013-2014-ben  magyar GDP nagyjából 10 százalékának megfelelő EU-s pénzt kapott Magyarország
  • az állami beruházások 95 százaléka
  • a közbeszerzéseknek pedig a 60 százaléka valósul meg uniós forrásból.

Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy ezeket a pénzeket értelmes dolgokra és hatékonyan költsék el és ne a menjen a pénzek nagyja háromszoros áron beszerzett gépekre, az ország másik feléről átteherautózott betonra és hasonlókra.

Mindent túlárazunk

Ehhez képest Magyarországon ma a Transparency forrásai szerint majdnem minden uniós projektben van valamilyen korrupciós elem, tipikusan az, hogy drágábban valósítja meg a projektet a nyertes, mint azt a piaci árak alapján meg lehetne csinálni.

Amikor valaki mondjuk 1,7 millió euróért rendel meg egy a piacon 262 ezer euróért is megvehető gépet - ahogy ez például egy magyar egészségügyi központ projektjénél megtörtént - akkor a piaci ár feletti részből korrupciós járadék lesz az ésszerű beruházás helyett, ami persze ettől még visszakerülhet valami hasznos formában a gazdaságba, de ez már egyáltalán nem garantált.

Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és a TI tanulmányának szerzője szerint ha egy gépbeszerzési projektet, aminél a teljes összeg 40 százaléka jön EU-s pénzből, 25 százalékkal túláraznak, az egyrészt azt jelenti, hogy a piaci árhoz képest a támogatás aránya is 50 százalékosra nő, másrészt azt, hogy 

az EU-s pénz 50 százaléka indokolatlanul gazdagítja a beszállítót, 

Robotokkal a korrupció ellen

Hétfőn mutatta be új alkalmazését a Transparency International és a K-Monitor, amivel mindenki megnézheti az EU-s közbeszerzések korrupciós kockázatait. A Redflags nevű alkalmazásban egy robotprogram folyamatosan gyűjti az EU közbeszerzési adatbázisából a magyar projektek adatait és megnézi, hogy ott milyen korrupciós kockázatok merülhetnek föl, például van-e elég ajánlattevő, lehet-e kartellgyanús a projekt, vagy túl magas-e a projekt összértéke. A program kis piros zászlócskákkal jelzi, hogy mekkora az adott projekt kockázata, hogy melyik közbeszerzéseknél érdemes jobban odafigyelni, hogy mire költik majd az EU-s pénzeket.

vagyis az pusztán korrupciós járadékként jelenik meg. A 25 százalékos túlárazás pedig annyira kicsi és általános, hogy ez meg sem üti az uniós források elköltését felügyelők ingerküszöbét. Azoknál a projekteknél, amik miatt még februárban le is állították a magyar pénzek egy részének kifizetését, nem 25, hanem több mint 400 százalékkal drágábban szereztek be például présgépeket, mint ahogy meg lehet azt venni. az ilyen esetekben az EU-s forrás már egy az egyben a mutyizásra megy el. 

Túl sok a pénz

De miért nem figyelnek erre oda jobban a hatóságok? Mert

annyi pénz van, hogy nem az a kérdés, hogy mennyire hatékonyan tudjuk elkölteni, hanem hogy el tudjuk-e költeni egyáltalán.

Lázár János és Csepreghy Nándor, akik a kormány részéről az EU-s forrásokért felelnek, rendszeresen arról beszélnek, hogy hogy akarják felgyorsítani a kifizetéseket, és ha ez megy, akkor büszkén be is jelentik, hogy mennyi uniós pénz ömlik a cégeknek. A kormánynak a felhasználási mutató számít, így senkinek nincs igazán ideje és ösztönzője a túlárazások kivizsgálására. Mindegy, hogy 320 ezer euró helyett 740 ezerért veszi valaki a mobil ollót, pénz úgy is van rá.

Ráadásul a túlárazás a GDP-t is növeli, mert azt rögtön elszámolják és azonnal megjelenik az össztermékben, így ezt a mutatót is szépen emeli. Más kérdés, hogy hosszú távon értelmesebb lenne nem kiszórni az ablakon az ajándék pénzt, hanem a későbbi növekedést serkentő vagy csak simán hasznos célokra elkölteni. 

A 2014-2020-as periódusban pedig valószínűleg csak romlani fog a helyzet, mert ahogy azt a kormány rengetegszer elmondta, most már az EU-t támogatások 60 százaléka meg közvetlenül gazdaságfejlesztésre.  Kállay szerint pedig ennyi pénzt megint nem lehet majd anélkül elkölteni, hogy abból ne jusson nagyon sok a korrupcióra. Igaz, a pénz egy része visszatérítendő támogatásként, vagyis hitelként kerül majd a cégekhez, aminek sokkal kisebb a korrupciós kockázata, ennyi pénzt viszont nem lehet hitelekben kihelyezni, jó részét mindenképpen osztogatni fogják. 

Éppen ezért az igazi megoldás az lenne, ha csökkenne ez a forrásbőség és a hatóságok ösztönözve lennének a szabálytalanságok kiszűrésére. Emellett erősíteni kellene a társadalmi kontrollt a pénzek elköltése felett és átláthatóbbá kellene tenni a rendszert, mert bár a kormány és a részt vevő cégek nem érdekeltek abban, hogy hatékonyan költsék el a pénzt, a társadalom egészének mégiscsak az lenne a javára, ha nem járadékvadászokhoz kerülne az EU-s források nagy része.