OECD: A magyarok nem készültek fel a változásokra

Szépek a gazdasági mutatók, de hogy fenn is maradjon a növekedés, ahhoz elég sok mindenen kellene változtatnia a kormánynak - így lehetne összefoglalni az OECD legújabb, Magyarországgal foglalkozó tanulmányát. 

A 130 oldalas tanulmány elismeri, hogy visszatért a növekedés Magyarországra és a makrogazdasági egyensúlytalanságok is kezdenek a helyükre kerülni az államadósság csökkenésével és azzal, hogy Magyarország egy ideje többet exportál, mint amennyit importál. Viszont minden dicséret után egy kis feddéssel is készül az OECD, mert

Még az olyan pozitív folyamatokat is, mint az államadósság és a költségvetési hiány csökkenése, is veszélyezteti például az, hogy az árampiacon szinte csak állami szereplők maradtak vannak. Ez a szektor viszont elég veszteséges, részben az államilag szabályozott árazás miatt, ami viszont innentől fogva komoly kockázatot jelent a költségvetésre nézve.

Az is probléma az OECD szerint, hogy a magyar adórendszer még mindig túlságosan a munkát terhelő adókra épül, amik helyett a fogyasztást terhelő adókat kellene jobban előtérbe helyezni, odafigyelve azok elosztási hatásaira. Emellett pedig fel kellene pörgetni az áfacsalás elleni harcot.

Míg az OECD elismeri, hogy a beruházások 2012 óta újra növekedni kezdtek, a növekedésért viszont leginkább a külföldi multicégek beruházásai és az uniós transzferek felelősek, miközben a magyar cégek, különösen a KKV-k alig mernek beruházni. Ennek az oka a jelentés szerint az, hogy

A beruházások hiánya mellett a másik legkomolyabb probléma, amit az OECD kiemelt, az az, hogy nincs elég felkészült dolgozó az országban. A tanulmány szerint a magyar oktatási és képzési rendszer nem tartott lépést a gazdaság fejlődésével, és nem veszi kellőképpen figyelembe, hogy milyen készségekre van szüksége egy modern munkáltatónak. Emiatt pedig Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az alacsonyabban képzettek foglalkoztatása.

A technológiai változások miatt a dolgozók megszerzett készségei egyre inkább fölöslegesé vállnak, ezért inkább arra kellene fölkészíteni az embereket, hogy az iskola befejezése után is tudjanak tanulni és alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz. Az OECD szerint a a közmunka helyett vagy mellett is inkább a munkanélküliek képzésére kellene koncentrálni, mert a közfoglalkoztatottaknak csak 14 százaléka tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. 

A felsőoktatással sincs minden rendben az OECD szerint, mert az igaz, hogy az elmúlt években nőtt a beiratkozók száma, ezt is lehetne növelni, diplomát is szerzők aránya viszont még mindig elég alacsony. A tanulmány szerint a kormánynak növelnie kellene a felsőoktatás finanszírozását, és ösztönöznie az egyetemek/főiskolák és a magánvállalatok közötti partnerségek megerősödését,hogy több friss diplomás találjon a végzettségének megfelelő állást.

Ezen kívül még mindig nagyon alacsony a kisgyermekes nők foglalkoztatottásága,

Az OECD országok közül Magyarországon a legsúlyosabb ez a probléma, a kisgyermekes anyáknak csak kicsit több mint 10 százaléka dolgozik, míg az OECD átlag majdnem 55 százalék. Ezt  a bölcsődei férőhelyek bővítése mellett az apasági szabadság bevezetésével lehetne orvosolni, hogy ne csak az anyák maradhassanak otthona gyerekeikkel. 

Az, hogy jobban megtalálják az emberek a helyüket a munkaerőpiacon, azért is fontos, mert Magyarországon még régiós összehasonlításban is nagyon nagy a munkaerőhiány, ami viszonylag rövid időn belül komoly gazdasági problémákat fog okozni. Hogy ez mekkora probléma, az jól látszik azon az ábrán, ami azt mutatja, a cégek hány százaléka jelentette, hogy komoly problémát okoz nekik a munkaerőhiány. Magyarországon ez mára több, mint a cégek 50 százalékára igaz, míg Lengyelországban csak a vállalatok 20, Szlovákiában 10 százalékának van ilyen problémája.