Az IKEA még egy kis cég, van hová növekedni

2016.07.07. 17:44 Módosítva: 2016.07.07. 18:12
Közel 800 millió ember járt tavaly IKEA áruházban valahol a világon, de a cég vezérigazgatója szerint ez még elég kevés ahhoz képest, hogy 7 milliárd ember él a bolygón. Peter Agnefjäll, az IKEA svéd vezérigazgatója Magyarországon járt, így beszélgettünk vele egy kicsit arról, hogy mennyi adót fizet az IKEA, hogy próbálja megmenteni a Földet és milyen új igényeket lát a vásárlóinál.

Mikor rakott össze utoljára IKEA bútort és mennyi ideig tartott?

Két hete volt azt hiszem. Most építettünk egy új nyaralót, ott raktam össze egy sámlit. Ehhez nyolc csavart kellett becsavarni, úgyhogy azt hiszem, úgy negyedóráig tartott az egész.

Import lábasoktól a világuralomig

Az IKEA céget Ingvar Kamprad alapította 1943-ban egy svéd kisvárosban. A cég eleinte lábasokat, öngyújtókat és hasonlókat importált, első katalógusát 1951-ben adta ki, első saját áruházát pedig 1958-ban nyitotta Svédországban. Ekkor a cég bevétele mai árfolyamon nagyjából 25 millió eurónak felelt meg, és nagyjából százan dolgoztak az IKEA-nál.

Azóta a cég eléggé megnőtt, jelenleg 43 országban vannak üzletei, amelyekben tavaly 771 millió ember fordult meg, az IKEA bevétele pedig 32,7 milliárd euróra rúgott. Az IKEA ma a világ legnagyobb bútoráruháza és a világ harmadik legnagyobb fafelhasználója. A cég vezetésén az alapító, Ingvar Kamprad továbbra is rajta tartja a szemét, Svédországból pedig a 80-as években a kedvezőbb adózású Hollandiába vitte a céget. Peter Agnefjäll 1995-ben kezdett az IKEA-nál dolgozni, a vezérigazgatói posztot pedig 2013 óta tölti be.

Azt olvastam egy korábbi interjújában, hogy nem csak IKEA bútorai vannak otthon.

Otthon a bútoraink abszolút többsége az IKEA-ból van, de sok ismerősünk viccesnek találja, hogy IKEA versenytársainál vett bútorokat vagy más dolgokat ad nekünk ajándékba. Ezenkívül vannak régi bútoraink, amiket a nagyszülőktől örököltünk, sőt, olyan darabok is vannak, amiket én magam készítettem.

Hogyan látják, hogy változnak az emberek igényei, hogy mit szeretnének az otthonukba, mit szeretnének az IKEA-ból? Mik a fő trendek?

Az IKEA-nál próbáljuk követni, hogy mit szeretnének a vásárlóink, mert a szlogenünk is az, hogy jobbá tegyük az emberek életét a hétköznapokban. Ehhez felméréseket, piackutatásokat is készítünk, ahogy sok más cég, de több ezer ember lakására el is látogatunk - természetesen miután megkérdeztük, hogy mehetünk-e -, hogy megnézzük, hogyan élnek az átlagos vásárlóink. Ott állunk mondjuk egy szerda reggel a lakásban,

figyeljük, ahogy a család felkészül a napra, ahogy az egyik gyerek elfoglalja a fürdőszobát, apu meg egyre idegesebb, hogy lekési a buszát és még nem borotválkozott.

Mi pedig próbáljuk megfigyelni és megérteni, hogy mire van szüksége az embereknek az otthonukban.

Azt is látjuk, hogy a technológia fejlődése drámaian megváltoztatja az emberek otthoni életét. Amikor én fiatal voltam, a nappali a tévé  köré épült. Ma ha van is tévéje az embernek, az sokkal vékonyabb és szélesebb, és már nem is feltétlenül ez az, ami köré a nappali szerveződik. Az emberek ehelyett egymás mellett ülnek a kanapén, és mindenki el van foglalva a saját laptopjával, tabletjével, telefonjával. Az IKEA-nak már erre kell odafigyelnie, ez alapján kell kialakítani a termékeit. Eltűntek például a nagy és mély tévéállványok és a dvd-tartók, lettek viszont helyette kisebb tárolók, amikre a tévé is ráfér, de amiben mindenféle elektronikus eszközt lehet tárolni.

Könyvespolcra is egyre kevesebb az igény, mert az emberek mindent a számítógépükön vagy a hordozható eszközeiken olvasnak. Az én lakásomban például már alig vannak könyvek, amik pedig vannak, azok mind szakácskönyvek, így a nappali helyett a konyhában tartjuk őket. Ezek olyan fontos és folyamatos változások, amiket észre sem veszünk, csak amikor visszatekintünk, hogy hogyan nézett ki a lakásunk 5-10 évvel ezelőtt.

Az IKEA-nak most már 43 országban vannak üzletei az Egyesült Államoktól Kínáig, jövőre pedig Indiában nyitnak majd üzletet. Mennyire térnek el az emberek igényei a különböző országokban?

Azt kell mondjam, hogy összességében a hasonlóságok sokkal hangsúlyosabbak, mint a különbségek. Az igények nagyon hasonlóak, Kínában ugyanúgy kell egy hely, ahol alszik vagy eszik az ember, mint Magyarországon. Ezek univerzális dolgok. Kis különbségek persze vannak.

Az Egyesült Államokban például az emberek sok jéggel isszák az üdítőjüket, ezért ott nagyobb poharakat kell árusítanunk.

Kínában pálcikával esznek az emberek, így ott nincs nagy keletje az evőeszköz-készleteknek. Kanadában a sötét fabútorokat szeretik a vásárlók, míg Németországban a fehér megy jobban. De mindkét helyen ugyanazt az asztalt vagy polcot veszik, csak más színben.

A helyzet az, hogy bár mindenki saját identitást szeretne, az igényeink a világon mindenhol hasonlóak. Ezért van az is, hogy akárkivel találkozik az ember akárhol a világon, annak az embereknek valószínűleg Samsung vagy iPhone telefonja lesz. Mert az emberek mindenhol egyformák és mindenhol hasonlóak az igényeik, ami szerintem lenyűgöző.

Milyen gazdasági vagy politikai változásokat lát most a világban, amik befolyásolják az IKEA működését?

Az IKEA nem immúnis arra, hogy mi történik a világban, így ha recesszió van, azt mi is megérezzük. Most viszont úgy tűnik, nekünk legalábbis, hogy gazdasági szempontból a világ rendben van, azoknak az országoknak a többségében, ahol jelen vagyunk, növekedni is tudunk.

Az IKEA életét befolyásoló legfontosabb trend talán az urbanizáció, az, hogy egyre több ember él városokban. Az 1900-as évek elején csak két város volt a világon, aminek egymilliónál több lakosa volt, ma viszont már több száz ilyen van. Ez azt jelenti, hogy az emberek egyre kisebb helyen élnek, hogy egy főre egyre kevesebb hely jut. Nekünk pedig arra kell megoldást találnunk, hogy hogyan tudjuk jobbá tenni az emberek életét ebben az egyre szűkülő térben.

Az is egy nagyon fontos trend még, hogy jobban oda kell figyelni a fenntarthatóságra a cégek szintjén, többet kell tennünk a környezetvédelemért. Mi az IKEA-nál elég ambiciózus növekedési tervet dolgoztunk ki 2020-ig, és még van is hová növekednünk, hiszen ahhoz képest, hogy 7 milliárd ember él a földön, a tavalyi 771 millió vásárlónk elég kevésnek számít, ilyen szempontból az IKEA még elég kicsi cégnek számít. Viszont úgy szeretnénk növekedni, hogy ne csak egyre kevésbé legyen negatív hatásunk a Földre, de kifejezetten pozitívan hassunk a környezetünkre.

Ami a fenntarthatóságot illeti, vannak, akik azt mondják, hogy bár az IKEA sok mindent tesz a fenntarthatóságért, a cég alapvető modellje nem fenntartható, mert egyrészt olyan termékeket gyárt és árul, amelyeket kidobnak az emberek, ha elromlanak, másrészt pedig az áruházak annyira kint vannak a városok szélén, hogy a legtöbbhöz csak autóval lehet eljutni, így az IKEA vásárlóinak hatalmas az ökológiai lábnyoma.

Igen, bizonyos mértékben ez igaz, és biztos van, amiben még tudunk fejlődni. Én biztos vagyok benne, hogy ha valóban változást akarunk elérni a világban, akkor a fenntartható és olcsó termékeket kell árulnunk. Azért például többet tehetnénk, hogy az emberek ne dobják ki azt a bútort, amire már nincs szükségük. Sok országban már ki is próbáltunk pár módszert. Volt, ahol azt vezettük be, hogy a már nem kívánt bútorokat visszavettük és használtan, leértékelve újra eladtuk. Van, ahol létrehoztunk egy amolyan hirdetési rendszert a neten, ahol az emberek felajánlhatták egymásnak a tárgyaikat ingyen, stb.

Azért is többet tehetnénk, hogy egyszerűbben újrahasznosíthatóak legyenek a termékeink. Ebben is haladtunk, de még többet kell. Olyan termékeink is lesznek, amik teljes egészében újrahasznosított anyagokból készülnek. Nemsokára kapható lesz például egy konyhaszekrény-ajtót, ami teljes egészében újrahasznosított PET-palackokból készül. Tíz újrahasznosított, félliteres kólásüvegből mi tudunk csinálni egy ilyen szekrényajtót. A legtöbb termékünk persze ezután is fából készül, de a fa szerintünk egy teljesen fenntartható anyag, ha az ember új fát ültet a kivágottak helyére.

Az elmúlt időben több hír is megjelent az IKEA adózásával kapcsolatban. Az Európai Zöldpárt szerint a cég különböző adómegállapodásokon és adóparadicsomokban létrehozott cégeken keresztül 1 milliárd euró adót nem fizetett be az elmúlt években Európában. Az IKEA szerepelt azok között a cégek között, amik külön adómegállapodást kötöttek Luxemburggal, a céget Ausztráliában is adóelkerüléssel vádolták meg. Éreznek valamilyen megnövekedett nyomást, hogy változtassanak az adózási gyakorlatukon most, hogy az adóelkerülés kiemelt kérdés lett Európában és a világon mindenütt?

Erre csak azt tudom mondani, amit már mondtam, hogy az IKEA célja, hogy a lehető legtöbb embernek teremtsen jobb életet a mindennapokban, növekedni szeretnénk és pozitív hatással akarunk lenni a Földre. Ennek az is része, hogy be kell fizetni az adót. Ez gyakorlatilag a fenntarthatósági programunk része, mert az adóval is hozzájárulunk a társadalomhoz. Tavaly 822 millió eurót adóztunk, ami a nyereségünk nagyjából 20 százalékát teszi ki, ami nagyjából megfelel az átlagnak. Az IKEA ezen kívül nagy ingatlantulajdonos, mert az összes áruház az IKEA tulajdonában van, ami után ingatlanadót is fizetünk a vámokon és egyéb adókon kívül. Összességében nagyjából 1,5 milliárd euró adót fizetünk, ami szerintem egy fenntartható adózási modell.

Az IKEA adózása körüli vita arról szól, hogy mindegyik ország azt szeretné, hogy a cég ott adózzon többet, máshol pedig kevesebbet.

Ehelyett egy olyan stabil rendszerre lenne szükség, amelyben egyenlőek az adók minden országban.

Ha jól értem, a vita inkább arról szól, hogy a cégek ott adózzanak a bevételük után, ahol az keletkezik ahelyett, hogy szabadalmi díjak és egyebek formájában egy olyan országba utalják a pénzt, ahol nagyon kedvezően adózik a cég.

Részben igen, de azért azért mégiscsak azt akarják az emberek a nap végén, hogy a hozzánk hasonló cégek az ő országukban adózzanak. Az IKEA viszont szeretne része lenni az adórendszerről szóló vitának, hogy Európában egy nyílt, összehangolt és átlátható adórendszer alakuljon ki. Olyan adórendszer, ami támogatja a cégeket és ami mellett nem kell figyelembe venni az adózást, amikor egy cég be akar vonulni egy országba. Ez viszont nagyon nehéz, mert a politikusok a különböző országokban más és más adókulcsot akarnak bevezetni, ami aztán vitákat szül az országok és a cégek között. Mindenesetre mi azt gondoljuk, hogy fontos befizetni az adót az IKEA pedig jó adózó.

Az elmúlt időben, úgy tűnik, hogy megszaporodtak a visszahívások az IKEA-nál. Az idén eddig összesen hat termékvisszahívásról írtunk mi, ebből három júniusban volt. Ez normális, vagy tényleg megszaporodtak a visszahívások az elmúlt időben?

Időnként vissza kell hívni egy-egy terméket az IKEA-nál, mert azt gondoljuk, hogy a legfontosabb dolog a vásárlóink biztonsága. Már a tervezés alatt igyekszünk olyan biztonságossá tenni a termékeinket, amennyire csak lehet, többször ellenőrizzük is a kész termékeket. Néha viszont még az ilyen elővigyázatosságok ellenére is előfordul, hogy egy-egy szállítmány, ami a beszállítóinktól érkezik, nem felel meg a biztonsági elvárásainknak. Mivel a célunk, hogy minél több embernek javítsunk a mindennapi életén, ezért ilyenkor mi a vásárlók oldalára állunk és visszahívjuk a termékeket.

Azt nem lehet megmondani, hogy mikor kell majd visszahívnia terméket, nem úgy megy ez, hogy három havonta van egy visszahívás. Néha hosszú ideig nem kell semmit visszahívnunk, néha pedig rövid időn belül több terméket is. Ami mostanában történik, az egy ilyen szerencsétlen helyzet.

De az szokatlan, hogy fél éven belül hat terméket is vissza kellett hívni?

Ez több, mint amennyi korábban volt, de ahogy mondtam, ezek akkor történnek, amikor megtörténnek.