Az egészségügyben, oktatásban megszorítás, de sportra, bürokráciára van pénz

Jócskán átalakultak az állami kiadások 2010-2015 között: öt év alatt számottevő megszorítást hajtott végre az Orbán-kormány az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, a honvédelemben, stagnáltak az oktatási kiadások. Eközben nőttek a bürokrácia költségei, jóval több jutott sportra, de a legnagyobb nyertes a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, ez utóbbiak egyértelműen az uniós támogatásoknak köszönhetően – írja a Napi.hu.

Az összesítés apropója, hogy a kormány végre benyújtotta a parlamentnek a 2015-ös költségvetés elszámolását, tette ezt kilenc hónappal az év vége után, amikor már a 2016-os költségvetés is kifutóban van. Elvileg a 2015-ös elszámolásra kellett volna építeni a 2017-es költségvetés tervezetét, ám azt meg a kormány már tavasszal elfogadtatta a parlamenttel. Így a mostani zárszámadási törvény kis túlzással gazdaságtörténeti visszatekintés a másfél évvel ezelőtt történtekre.

E tekintetben azonban nagyon is érdekes, ugyanis elég sok minden kiderül belőle. Például az, hogy mire költött többet, mire pedig kevesebbet a kormány, illetve hogy hogyan alakultak a bevételek és kiadások az elmúlt években.

Így például az látszik, hogy:

• Első látásra az alapfolyamatok kedvezőek, hisz az államháztartás hiánya tartósan a maastrichti 3 százaléka alá került, tavaly már 1,6 százalék volt a GDP-arányos deficit.
• Az államdósság is tartósan csökkenésnek indult, tehát relatíve kiegyensúlyozott a költségvetés, jó a pénzügyi pálya.
• A csökkenő hiány viszont nem annyira a kiadások csökkenésének, hanem inkább a bevételek növelésének, elsősorban a különadóknak az eredménye. Azaz egy fikarcnyit sem lett takarékosabb a magyar kormány, csak több adót szed be.
• A költségvetés bevételei 2010 és 2015 között 24,5 százalékkal, a kiadások pedig 23,5 százalékkal nőttek, vagyis valódi strukturális változás nem következett be.

Nem jóléti, fejlesztő, bürokrata állam

Az is szépen kiolvasható a számokból, hogy mit tart fontosnak a kormány, és mit nem: miközben az állam működésére (azaz a bürokráciára), sportra és útépítésekre rengeteget költ, addig az oktatás stagnál, az egészségügy, a társadalombiztosítási és jóléti kiadások jelentősen csökkentek reálértéken.

A Napi.hu cikke megjegyzi, hogy csak nem akar csökkenni a bürokrácia, hiába követik egymást Magyarországon 1968 óta a különféle bürokráciacsökkentő programok. Különösen szembetűnő a növekedés az állam pénzügyi költségvetési kiadásainál – ide tartoznak a NAV és a Magyar Államkincstár működésével kapcsolatos pénzek –, ahol az emelkedés az öt év alatt 122 százalék volt.

A legnagyobb növekedés egyébként a gazdasági tevékenység terén volt, tehát a jólét helyett az állam saját magára, illetve gazdasági tevékenységre költ. Ez utóbbi egyébként nagyobb részben az uniós támogatásokkal magyarázható, bár 2010 óta amúgy más okokból is hajlamos betüremkedni a kormány a piacra.

A legnagyobb nyertes a környezetvédelem, ugyanis míg 2010-ben erre a területre alig 307 milliárd forint jutott, tavaly már ez az összeg 1288,1 milliárd forint volt - vagyis a növekedés meghaladta a 300 százalékot. Szintén az uniós támogatásoknak köszönhető a közlekedési beruházások 80 százalékot meghaladó növekedése.