Már közös cégünk is van a kínaiakkal a Budapest-Belgrád-vasútra

Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., ami a 350 km-es Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását végzi majd, közölte a MÁV szombat este. A vegyesvállalatban a MÁV részvételi aránya 15 százalékos, kínai részről pedig a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG) vannak benne.

A közlemény szerint a cég feladata:

• a tervező és kivitelező kiválasztására irányuló tenderek előkészítése, lefolytatása
• a szerződések megkötése
• projektmenedzsment és monitoring tevékenységek ellátása.

A vegyesvállalat nem végez kivitelezési feladatokat, a tervező és fővállalkozó munkáját koordinálja majd, a munka jövőre kezdődik. A fejlesztésre kijelölt magyar szakasz: a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonal 166 km hosszban. A műszakilag elvárt cél: kétvágányúsítás, 160 km/óra működési sebesség; 225 kN tengelyterhelés, ETCS 2 biztosító-berendezés. A pálya legfeljebb 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesz alkalmas.

A projektet az utóbbi években magyar részről sokan kritizálták, az ugyanis rettentő sok pénzbe kerül majd, a legújabb információk szerint nagyjából 550 milliárdba, miközben hasznot inkább a kínaiaknak jelent majd. Az összeget ugyan 85 százalékban húsz évre felvett kínai hitelből teremtjük elő. Az önrész 82,5 milliárd forint, miközben fizethetjük majd a kamatokat is, húsz év alatt nagyjából 97,5–146 milliárd forintot.

A projekt célja az lenne, hogy egyfajta új selyemút részeként gyorsabban juttassa el a kínai árukat az európai piacra. Kína már megvette a pireuszi kikötőt, ezt kötné össze Budapesttel a vasútvonal. A vasútvonalról először 2013-ban tárgyalt a kínai és magyar kormány, akkor azt tervezték, hogy 2017-re el is készül a projekt, bár ennek ma már nincs sok esélye. 

A  beruházásnak még keresztbe tehet az Európai Bizottság, amely azt vizsgálja, nem volt-e korrupció a projekt tenderezésénél. Ráadásul a nagy hitel is baj lehet Brüsszelben, mert így nem fog teljesülni az, hogy a kormány a mostani GDP-arányos 75 százalék körüli szintről 65 százalék alá csökkentse az államadósságot.