Már azt hitték, vége a harcnak, de a rezsibiztos felkapta a letett fegyvert
További Gazdaság cikkek
- Új célcsoportra lő a Lidl, ennek sokan örülhetnek
- Repülőtéri káosz, a légitársaságok vonakodva kártalanítják utasaikat
- Választ kaptunk a nagy kérdésre: garzont bérelni vagy vásárolni éri meg?
- Nem erre számítottak a nyaralók, hőgutát kapott a forint a jegybank bejelentésére
- Huszonhárom milliárdért sem tudta megvenni a Google a felhőbiztonsági vállalatot
Újra összetűzésbe kerülhetünk Brüsszellel a magyar energiaárak szabályozása miatt. Bár nyáron a kormány nagyrészt már visszavonulót fújt az Európai Bizottsággal vívott rezsiharcban, és a vitás kérdések zömében engedve az uniós nyomásnak átalakította a rendszert, most Németh Szilárd rezsibiztos új törvényjavaslattal állt elő, amelyben visszavonná az egyik legfontosabb, korábban már elfogadott változtatást.
Határozat helyett rendelet
Ennek lényege, hogy a villamos energia és földgáz rendszerhasználati díjak konkrét mértékét az Energiahivatal ne határozatban, hanem rendeletben állapítsa meg, Németh Szilárd szerint így biztosítható
a rezsicsökkentések eredményeinek 2016. december 31. utáni megőrzése.
Elsőre talán nem tűnik nagy dolognak, de a határozat és a rendelet közti jelentős különbség, hogy a rendelet esetében az energiacégek nem élhetnek jogorvoslattal, ha úgy érzik, hogy a hivatal hasraütésszerűen állapítja meg a kiszámlázható rendszerhasználati díjakat.
Ha most Németh Szilárd javaslatát elfogadják, az visszalépést jelent a korábbi állapothoz, amely ellentétes az uniós irányelvekkel. (Az EU korábban egyebek mellett azt is kifogásolta, hogy a különadók nem építhetőek be az árba, de ezen nem változtatott a kormány.)
Lenne miből csökkenteni
Persze a valós rendszerhasználati díjak beépítése az árba akár növelhetné is a lakossági rezsiszámlát, de ezt könnyen lehetne ellensúlyozni az energia árának a világpiachoz igazított csökkentésével ha valóban csak "a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése lenne a cél."
Németh Szilárd lépése viszont azt sejteti hogy a teljes konszolidáció időszaka még mindig nem jött el az energetikában. És egyelőre nem az az elsődleges terv, hogy az utóbbi években olcsóbbá vált energia állami kereskedőnél felgyűlő hasznát megosszák a lakossággal, vagy hogy ebből a pénzből feltápolják a rezsicsökkentés alatt megnyomorított cégeket. Hanem hogy a szektor utolsó, még részben külföldi kézben lévő részét, az elosztóhálózatos vállalatokat továbbra is prés alatt tartsák.
Egyelőre viszont az is nagy kérdés, hogy mi lesz Németh Szilárd javaslatának a sorsa, aszerint ugyanis kétharmados törvényt is módosítani kellene, amihez a Fidesznek ellenzéki támogatókra is szüksége lesz.