Orsolya
7 °C
17 °C

A magyar Trump-rajongók megszívnák, ha Trump betartaná az ígéreteit

GettyImages-623646840
2016.12.06. 08:30
Sokan ujjongtak Magyarországon Donald Trump megválasztásakor, de nem biztos, hogy végiggondolták, milyen következményei lennének hazánkban a Trump-féle gazdasági programnak. Élénk kereskedelmi kapcsolatban vagyunk az USA-val, és rengeteg amerikai cég van itthon, amelyek tízezreknek adnak munkát. Az új amerikai elnök tipikus szavazójának gyakorlatilag ez az olcsó külföldi munkaerő a főellensége, így magyarként sok örülnivaló nem lenne abban, ha Trump elindulna a meghirdetett irányba.

Donald Trump megválasztása után - csakúgy mint a brexit esetében - felerősödtek Magyarországon az illiberalizmus és rendhagyó gazdaságpolitika előretörését ünneplő hangok. Az örvendezők közül viszont minden bizonnyal kevesen számolnak annak reálgazdasági következményeivel - amelyekről átfogóbban itt írtunk - Magyarországra nézve, ha Trump ne adj isten megkísérelné betartani ígéreteit.

A pozíciót jövő év januárjában átvevő leendő elnök ugyanis a kampány során olyan gazdasági lépéseket helyezett kilátásba, amelyek egyáltalán nem kedvezőek az USA-val szoros kapcsolatot fenntartó országok számára, így nekünk sem.

A két ország viszonyáról többek között a KSH is rendszeresen készít kimutatásokat, a statisztikai hivatal tavalyi jelentése és az újabb adatok alapján szépen összeáll a kép arról, mi forog kockán: Magyarország és az Egyesült Államok között a nagy földrajzi távolságok ellenére élénk külkereskedelem zajlik, az egyesült államokbeli tőke meghatározó a magyar gazdaság működésében, és a foglalkoztatáshoz is jócskán hozzátesznek az itteni amerikai cégek.

Rengeteg gépet küldünk Amerikába

Az 1980-as évektől kezdődően jelentős az áruforgalom hazánk és az USA között, ráadásul az elmúlt több mint 10 évben a Magyarország és az Egyesült Államok közötti termékkereskedelem egyenlegét végig magyar többlet jellemezte. Ez annyit tesz, hogy egy rakás árut viszünk az államokba, vagyis érzékenyen érintené hazánkat, ha a Trump által beígért védővámok bármilyen szinten megvalósulnának, és megdrágulna a kivitel.

külker usa.PNG
Grafika: KSH

2015-ben kicsivel több mint 1000 milliárd forint értékű árut exportáltunk az USA-ba, a 2016-ban januártól szeptemberig pedig 731 milliárdot. Utóbbit az amerikai behozatallal összevetve 336 milliárdos többlet keletkezett a magyar oldalon, ez év végéig 450 milliárd környékére érhet. Ezzel az értékkel

az USA hazánk legfontosabb kereskedelmi partnereinek listáján az egyetlen top10-es tengeren túli ország

(2014 óta épp a tizedik). A kivitelen belül a legjelentősebb tételt a gépek és szállítóeszközök jelentik, az összes termék közt 70-80 százalék közti súllyal esnek latba, ez egyébként a termékcsoport teljes exportjának 5 százalék körüli része.

Ha megtörne a két ország közti kereskedelem bővülésének trendje, és az USA-ba exportált termékeknek nem sikerülne gyorsan új piacot találni, az érezhetően lehúzná Magyarország külkereskedelmi mérlegét.

Már szolgáltatásból is kiviteli többlet van

A szolgáltatások piacán a két ország viszonya sokáig épp ellenkezően alakult, vagyis több szolgáltatást vásároltunk az USA-ból, mint ők tőlünk. Az utóbbi években azonban trendforduló következett be, és ma már szolgáltatásból is többet nyújtunk amerikai partnereknek, mint fordítva. Ugyan 2010 óta fokozatosan emelkedik az egyesült államokbeli cégek által a magyar partnereknek adott szolgáltatások értéke - a behozatal döntő részét az üzleti szolgáltatások jelentik -, de a magyar kivitel ezt is meghaladó mértékben emelkedik.

Az Egyesült Államokba irányuló magyar szolgáltatásexport értéke 2015-ben már 480 milliárd forint volt, míg a behozatal 449 milliárd forinton állt meg a KSH adatai szerint. Ahogyan a behozatalnál, a kivitel legnagyobb részét is üzleti szolgáltatások teszik ki, ezek részaránya 2008 óta folyamatosan nő, de egyre komolyabb szeletet tesz ki a filmipari beszállítás is: a filmgyártásra fordított költések Magyarországon 2010-2014 között elérték a GDP 0,15 százalékát, ezzel Európában az élre ugrottunk abból a szempontból, mennyivel járul hozzá a filmgyártás a nemzeti össztermékhez.

A magyar exportőrök is amerikaiak

A statisztikák értelmezésekor viszont figyelembe kell venni, hogy a jól hangzó számok mögött álló gazdasági szereplők jókora része Magyarországon jelen lévő amerikai cég. Tehát amikor azt látjuk, milyen kapós az USA-ban a magyar filmipar, az valójában azt jelenti, hogy a nagy hollywoodi stúdiók megrendelésére készülnek itt amerikai filmek, nem pedig azt, hogy magyar filmeket exportálnánk a tengeren túlra.

A kivitt üzleti szolgáltatások esetében még ennél is nagyobb súllyal esnek latba az amerikai cégek, ezeket ugyanis többnyire a multik helyi leányvállalatai nyújtják az USA-beli anyavállalatnak vagy a cég más országokban levő részeinek. Röviden: az amerikaiak nem speciálisan magyar szolgáltatásokat vásárolnak, hanem a multik kiszervezik Magyarországra azokat az ágazataikat, amelyeket jobban megéri itt elvégeztetni.

A magyar munkaerő képzettségéhez képest még mindig olcsó, jelen pillanatban ez az egyik legnagyobb versenyelőnyünk a világ munkaerőpiacán - ami hosszú távon nem biztos, hogy megéri -, ezért hozzák ide a cégek a nagy szolgáltatóközpontjaikat, amelyeknek termelése aztán a külkereskedelmi mérlegünket felfelé húzza. És ugyanez igaz a klasszikus termelő ágazatokra: többnyire nem magyar cégek áruit exportáljuk, hanem amerikai (vagy éppen német, stb.) gyártók viszik vissza az USA-ba az itt összeállított készterméket. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a Trump-narratívában

mi vagyunk az amerikai munkásosztály egyik főellensége: az olcsó külföldi munkaerő, ami elveszi előlük a munkát. 

Ebből a szemszögből nézve még annál is nagyobb veszélyben van az USA-ba irányuló magyar termelés, mint ha szimplán a bevitelt megdrágító protekcionista szabályozással kellene számolnunk. Ha Donald Trump elnökként be akarná tartani a kampányígéreteit, és valahogy sikerülne rászorítania az amerikai multik egy részét a termelés és szolgáltatás hazaköltöztetésére, annak Magyarország hatalmas vesztese lenne.

Nagyot néznénk, ha tényleg elmennének

A legnagyobb érvágást tehát az jelentené, ha az amerikai multik helyi szárnyai egyszer csak csomagolnának, és elköltöznének – a mi szempontunkból lényegében mindegy, hogy a még olcsóbb Ukrajnába, vagy haza az USA-ba.

Az egyelőre hipotetikus probléma nagyságát jól érzékelteti, hogy a hazánkban jelen lévő amerikai gazdasági szereplők mintegy 600 milliárd forintnyi közvetlentőke-befektetéssel rendelkeznek, és összesen több mint 1750 észak-amerikai irányítású cég működik Magyarországon. Ehhez a rengeteg céghez természetesen dolgozók is társulnak, az amerikai multik helyi leányvállalatai több mint 90 ezer magyarnak adnak adnak munkát a termelő- és a szolgáltatószektorban.

Mindenhol ott vannak

A legnagyobb amerikai munkáltató a 12 gyára mellett fejlesztőrészlegekkel és szolgáltatóközponttal is rendelkező, több mint tízezer főt foglalkoztató General Electric, de jelentős még a 4300 fős, elektronikai termékeket gyártó Jabil Circuit, a fémiparban közel kétezer alkalmazottal rendelkező Arconic-Köfém, a szintén hatalmas szolgáltatóközpontot fenntartó, majdnem háromezres IBM és a csak kicsivel kisebb HP, a szénszálakat gyártó 1300 fős Zoltek, vagy az 1500 fős Exxon Mobile, és a sor még hosszan folytatható. Az amerikai cégek a gépgyártástól kezdve az üzleti szolgáltatáson át a vagy- és gyógyszeriparig a hazai gazdaság szinte teljes palettáját lefedik.

Az ezeknél a cégeknél dolgozók ráadásul kifejezetten jó mutatókat hoznak hozzáadott érték szempontjából, e két adat alapján az USA Németország után a második legfontosabb stratégiai partnerünk a foglalkoztatásban. A magasabb hozzáadott értékű exporttermékek előállítása egyébként hosszabb távon mindenkinek jó, mert az ilyen állások képesek felfelé mozdítani egy ország bérstruktúráját

hozzáad.PNG
Grafika: KSH

A 90 ezer munkahelynek a helyi piacra termelésben vagy értékesítésben érdekelt részét (a nagy cégek közül például a hazai Fordot, McDonald's vagy éppen a Coca Colát) nem fenyegeti veszély, mivel ezek jelenléte a Trumpi keretezésben is előny az amerikai gazdaságnak. De a magyar foglalkoztatásra annak is sokkoló hatása lenne, ha csak a tízezres nagyságrendben itt lévő termelő- és szolgáltatómunkák szűnnének meg egy csapásra.

Ennek fényében Magyarországról érdemes visszafogottabban örülni Trumpnak még akkor is, ha sokak szerint üdítő fejlemény, hogy "leáldozott a politikai korrektségnek" a világpolitikában, vagy ha az új elnök hazánk nagy rajongójaként aposztrofálja magát. Ha a Trumpnak a következő elnöki ciklusban sikerülne hazaköltöztetnie az amerikai multik a világban szétszórt leányvállalatait, könnyen lehet, hogy az itthonról neki szurkolók közül sokan hoppon maradnának.

Hogy Trump mennyire gondolta komolyan ígéreteit, illetve ha igen, akkor mekkora tere lesz azok végrehajtására a befolyásos nagyvállalatokkal szemben, az egyelőre persze kérdéses. A jövőbeli kabinet eddig bejelentett tagjai nem pont arról árulkodnak, hogy Trump tényleg borítani akarná a gazdasági világrendet, sőt: pénzügyminiszternek az establishmenthez tökéletesen passzoló Steve Mnuchint választotta. De közben az ellenoldalon ott van a napokban beígért 35 százalékos büntetőadó azoknak a cégeknek, amelyek elviszik a munkahelyeket az USA-ból. 

Ha az amerikai melósok védelme csak jól hangzó szlogen volt, vagy a projekt elbukik a megvalósítás közben, az Trump saját szavazói szempontjából csalódást keltő fejlemény, az új elnök magyar rajongói viszont paradox módon annak örülhetnek igazán, ha minél kevesebb valósul meg a kampány fő gazdasági ígéretéből.