A közpénzherdálás tökéletes példája

Ha ön az emberek azon szűk csoportjába tartozik, akik repesve várták, hogy végre valaki kielemezze az argentin adósságkezelési stratégiákat, és levonja belőle a Magyarországra értékes tanulságokat, akkor tavasszal örülhetett: az MNB-aktákból ugyanis kiderült, hogy az egyik közpénzzel felpumpált Pallas-alapítvány bőkezűen megtámogatott egy kutatást ebben a témában.

A dolog szépséghibája, hogy az ötlettel pályázó intézmény főnöke egy gyanús múltú kamudoktor volt, de ha az ezzel kapcsolatos aggályokat félretettük, akkor – mint az Indexhez eljutott kutatási tervből kiderült – akár lehetett is volna valami a dologból. Még ebben az esetben is felvetődik a kérdés, hogy ér-e egy ilyen megfejtés 11 millió forintot, de ez valószínűleg már soha nem fog kiderülni, mivel a teljesítési időszak lejárt, a pénzből összehozott projekt pedig köszönőviszonyban sincs a vállalásokkal.

Jövőegyetem helyett rendőrségi ügy

A John Henry Newman Oktatási Központ és a fejeként működő Kertész-Bakos Ferenc fordulatos történetével már hosszan foglalkoztunk az Indexen is. A kamulovagrendi kapcsolatokkal rendelkező áldoktor azzal keltette fel a sajtó érdeklődését, hogy miután több másik város elutasította, bepalizta Sümeg vezetését egy úgynevezett jövőegyetem létesítésére önkormányzati támogatással.

Kóklernek tűnő oktatási programja ellenére az Emmi alá tartozó Oktatási Hivatal simán megadta az engedélyt, hogy a John Henry Newman Kft. a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával együttműködésben közösségi főiskolát indíthasson Sümegen, majd még jobban beindult a szekér: Kertészék az MNB-alapítványoktól összepályáztak 28 millió forintot három különböző tevékenységre, köztük a legnagyobb összegű az argentin adósságos projekt volt.

Idáig szinte csak a szokásos, nyár közepén azonban ellentétek támadtak a jövőegyetemen belül, aminek a vége egy Kertész és tettestársa elleni feljelentés lett, mert állítólag elsíbolták az MNB-alapítványi támogatás jelentős részét. Sümeg közben a botrányok hatására felmondta a megállapodását a brigáddal, és Kertészéket, akik magáncélra használták a felújított könyvtárépületet egész évben, kitették (információink szerint év vége volt a kiköltözési határidő). A rendőrség pedig, úgy tudjuk, továbbra is nyomozást folytat sikkasztás gyanújával az ügyben.

Szuverén közpénzlenyúlási innovációk

Ilyen körülmények között csoda, hogy egyáltalán megvalósult bármi is a nagyszabásúra tervezett argentin adósságos projektből, bár tény, hogy a bűncselekménnyel gyanúsított főkolomposnak érdeke lehet felmutatni valamit, amire a PADA pénzét elköltötték, hogy mentse magát a hűtlen kezelés alól.

Ennek az erőfeszítésnek lett az eredménye a nemrég elkészült „tanulmánykötet”, amellyel a projektet zárni szeretné a pénzt felszippantó Kertész-Bakos, vagyis formailag a Kárpát-medencei Jövőegyetemért Egyesület. Az eredetileg benyújtott és a PADA kuratóriuma által jóváhagyott kutatási tervet a végtermékkel összehasonlítva csupán néhány gond van mindezzel:

• A könyvecskének –  amelyet itt el is olvashat – már a címe is más, mint az eredetileg megadott: „Az argentin szuverén adósság kezelésének alternatív módszertana és annak tanulságai a magyar párhuzamok tükrében” helyett „Monetáris politikai innovációk”.
• A terjedelem kb. a fele a tervezettnek.
• Az eredeti 5 fős, részben közgazdászokból álló szerzőgárdából a kutatásvezető (Lentner Csaba), a tudományos főtanácsadó (Galló Béla) és az egyik kutató (Zsebők Csaba) a botrányok miatt távozott. (Cikkünk megjelenése után Lentner Csaba jelezte, hogy őt Kertészék fel sem kérték a kutatásban való részvételre, csak tudta nélkül ráírták a nevét a pályázati anyagra.)
• Maradt a kutatóként továbbra is komolyan vehetetlen Kertész, aki a többi helyet ismerőseivel töltötte fel (Lakó Sándor agrármérnök és Suha György geofizikus), illetve a karcsú kötetbe befért még egy bizonyos Matus János által jegyzett írás Nemzetközi pénzmozgások és pénzügyi válságok címen.
• Ez egyben azt is jelentheti, hogy az eredetileg ötfelé oszló munkadíjat (összesen 9 millió forintot) maguk közt osztanák szét ennek az összesen 68 oldal terjedelmű, főiskolai szakdolgozat szintjén mozgó műnek az előállításáért. Lektorként felvett 250 ezret a Jövőegyetemes Vass Mária is, aki korábban próbálta elkenni a botrányt, de nem végzett túl alapos munkát, felületes átolvasással is találni alapvető helyesírási hibákat a cikkben.
• A kutatási tervben megadott szakirodalom-jegyzékre alig történik hivatkozás a kész tanulmányban, ellenben bevették például Matolcsy György tavalyi, Egyensúly és növekedés című művét.
• Az egyik fő költségtételt (1,8 millió forintot) jelentő nemzetközi tudományos konferenciát, amire Argentínából hívtak volna szakértőt, és amivel a kutatási projektet zárni kellett volna, nem rendezték meg.

Örömmel értesítjük, hogy rendezvényünk elmarad

A konferencia külön érdekes, ugyanis annak megszervezését mintha elkezdte volna Kertész, legalábbis az Index kapott meghívót rá. Egy munkatársunk regisztrált is, de aztán a december másodikára hirdetett esemény sajnos végül elmaradt, mindezt pedig minden idők legviccesebb lemondólevelével tudatták a szervezők:

A lemondás oka kifejezetten technikai jellegű és sajnálatos. Ugyanakkor szerencsés is, mert az egyébként szűk szakmai esemény meghívott, de még meg nem hirdetett nemzetközi előadóit a konferencia megtartása ellen gerjesztett médiakampánytól a lemondással a Newman Központ meg tudja óvni.

A levélben semmi nem utal arra, hogy lenne következő felvonás, vagyis hogy a jövőben valamikor megszerveznék az elmaradt eseményt. Ebben az esetben az erre kapott támogatási összeget nyilván alap lenne visszafizetni, de a teljes kutatást is lényegileg megkérdőjelezi, ha nem jön létre olyan fórum, ahol a tudományos közösség tagjai véleményt nyilváníthatnának az eredményekről.

Összegezve tehát a Newman Központ kapott 11 millió forint közpénzt egy kutatási projektre, amelyből időközben kiszálltak a szakértők, a végtermék egyik fő eleme nem valósult meg a határidő lejártáig (ami információink szerint 2016 november vége, hosszabbítással esetleg év vége volt), a leadott tanulmány csak kis részben fedi az eredeti terveket, az egész fő irányítója ellen pedig a kapott támogatás elsikkasztása miatt nyomoz a rendőrség.

Kérdés, mit lép ebben a helyzetben a PADA alapítvány, aminek el kell bírálnia az elszámolást. Kerestük az intézmény titkárságát, hogy megtudjuk, elegendő lesz-e számukra annyi, ami az argentin kutatásból megvalósult, és hogy kaptak-e még újabb határidőt Kertészék a befejezésre, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.