Olcsó olimpiát kérek! Drága lett, maradhat?

Az Oxfordi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az 1960 és 2016 között megrendezett olimpiák rendezési költsége átlagosan több mint két és félszerese volt az eredetileg tervezett költségeknek.

Az 1960 és 2016 között rendezett 30 olimpia közül 19 esetében állnak rendelkezésre adatok az tervezett és a végleges költségekről: ez alapján azt látszik, hogy az olimpiák 47 százaléka több mint 100 százalékkal átlépte a tervezett költségeket (több mint kétszer többe került a tervezett költségnél).

A nyári olimpiák történetének legnagyobb költségtúllépését az 1976-os montreali olimpia hozta össze, ami 720 százalékkal volt drágább a tervezett költségeknél, tehát több mint nyolcszor drágább volt a terveknél. Montrealt Barcelona követi 266 százalékos költségtúllépéssel.

A téli olimpiák közül a New York állambeli Lake Placid a rekorder költségtúllépésben: 324 százalékkal került többe ez az olimpia, mint amennyit eredetileg akartak rá költeni, viszont a 2014-es szocsi olimpia sem marad el nagyon ettől a teljesítménytől 289 százalékkal.

A tanulmányból kiderül az is, hogy 2000-es sydney-i olimpia előtt, a kilencvenes évek közepétől kifejlesztett olimpiai játékok tudásmenedzsment programja (Olympic Games Knowledge Management Program) sikeres volt a költségek lefaragásában. Ennek a programnak az a lényege, hogy az olimpiák szervezését a korábbi szervező bizottságok segítsék tapasztalatikat átadva.

A számokból az látszik, hogy a program bevezetése után átlagosan 51 százalékra nőtt a költségátlépés a korábbi 166 százalékról. A tanulmány megjegyzi, hogy a 2016-os riói olimpiai 51 százalékos költségtúllépése pont a 2000 óta megszervezett olimpiák költségtúllépésének mediánja (tehát ez a szám van középen, ha az összes azóta tartott olimpia költségét egymás mellé tesszük). A tanulmányról részletesebben itt írtunk.