Mi minden jönne ki a Puskás-stadion árából?

A kormány 200 milliárd forintot szán az új Puskás Ferenc Stadionra, amely bár messze nem egy olimpiai szintű összeg, azért még mindig rengeteg pénz. Persze az elitsport-infrastruktúra drága dolog, ezt már megtanulhatta Magyarország, ha máshol nem, a költségek terén teljesen elúszott Dagály példáján.

Ennek kapcsán pedig jogosan merülhet fel az emberben, hogy biztosan a legjobb helyre megy-e ez a tervezett, tervezéssel és bontással együtt nagyjából 200 milliárd forint. És egyébként mi mást lehetne csinálni belőle, ha nem éppen nemzeti stadionra vágynánk.

Hogy mennyi pénzről is van szó, azt talán érzékelteti, ha kiragadunk a 2017-es költségvetésből néhány tételt, amely nagyságrendileg hasonló értékű. Így például

• a helyi önkormányzatok valamivel kevesebbet kapnak működésük általános támogatására az államtól, mint a Puskás-stadion ára (155 milliárd), de köznevelésre is nagyjából annyi jut nekik, mint a stadionra szánt összeg (186 milliárd);
• az ágazati életpályamodellekre és bérintézkedésekre 180 milliárdot költ az állam;
• a rendőrség teljes személyi juttatási kerete 206 milliárd;
• vidékfejlesztésre 203 milliárd jut idén;
• míg a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek teljes bérköltsége 226 milliárd.

Persze egy stadion egyszeri beruházási költségét nem feltétlenül illik összehasonlítani az államháztartás folyó kiadásaival. Még akkor sem, ha afelől nem lehet kétség, hogy a Puskás-stadion felhúzása után az üzemeltetés további vaskos veszteségeket fog termelni az államnak, tehát

Viszont ha elfogadjuk azt az érvet, hogy a közszolgáltatások színvonalának javítása az egész nemzetgazdaság teljesítményét javítja (a jobb oktatás magasabb hozzáadott értéket, a jobb egészségügy jobb teljesítményű munkavállalókat eredményez), akkor talán mégsem végtelen populizmus így hozzáállni a kérdéshez.

Egészségesebbek lehetnénk

Példának okáért a nemzet egyik legfontosabb problémája, hogy nem valami egészséges, és hát az egészségügyi ellátórendszer sem áll a helyzet magaslatán. Ennek egyik oka a sok közül, hogy az orvosaink rettentő keveset keresnek, úgyhogy inkább Nyugaton próbálnak szerencsét, az itthoni fizetés sokszorosáért.

Korábbi számítások szerint az állami intézményekben nagyságrendileg 16 ezer orvos dolgozik, ami egyben azt is jelenti, hogy az ő fizetésükhöz a Puskás-stadion árából 20 éven át hozzá lehetne dobni havi 50 ezer forintot, hátha ettől kevesebben mennek el. De ha az összes egészségügyi dolgozónak (99 ezer embernek) akarnánk adni havi 30 ezer forint pluszt, akkor is kitartana közel hat évig a 200 milliárd.

Vagy esetleg bele lehetne tenni még egy kevés pénzt a Rezidens Támogatási Programba, amely 2011 és 2016 között mindösszesen ötmilliárd forintjába került az államnak, és ebből is sikerült 3500 pályakezdő orvosnak ösztöndíjat adni. 

De az egyszeri beruházások terén is lenne mihez kezdeni az egészségügyben, és a 200 milliárd e tekintetben is hatalmas összeg. Jó példa a budapesti egészségügyi ellátás rendbetétele: a kormány nemrég még úgy tervezte, hogy a Puskás-stadion árával azonos összegből, azaz 200 milliárd forintból három új szuperkórházat is létre lehetne hozni a fővárosban.

A teljes egészségügyi átszervezés pedig 335 milliárdba, azaz nagyjából 1,5 Puskás-stadionba kerülne. Kár, hogy a focistadionnal ellentétben a kórházi helyzet rendbetétele látszólag kisebb prioritást élvez. Legalábbis hosszú huzavona után egyelőre egy szuperkórházról van szó, az is a világ végén épülne meg, hogy lehetőleg jó sokat lehessen közlekedni oda. 

Lenne még mit fejleszteni

Apropó, közlekedés! A kormány és a főváros elég régóta harcol a gyakran elfüstölő hármas metró felújításán, ami a jelenlegi állás szerint 171 milliárd forintba kerülne, de csak 137 milliárd van rá. Ez azért a fővárosiak döntő többsége számára vélhetően égetőbb kérdés, mint az, hogy a Groupama Arénában vagy a világ egyik legdrágább stadionjában játsszon a magyar válogatott.

De hogy ne csak a budapestiekkel törődjünk: a Győr és Szombathely közti (fizetős) M85-M86-os gyorsforgalmi út teljes beruházási költsége is kijött 160 milliárdból, míg mondjuk a dél-balatoni vasút felújítása nagyságrendileg 100 milliárdot kóstált. 

Orbán Viktor országjárása során egyébként két és fél stadionnyi pénzt, egész pontosan 462 milliárd forintot ajánlott fel 19 vidéki nagyvárosnak. Ha pedig a Puskás mellé belevesszük az idei úszó világbajnokság költségeit is, akkor már majdnem annyit kapott a budapesti látványsport, mind a vidék összesen. Persze a modern városok program keretében elköltött pénzeknek remélhetőleg több gazdasági haszna lesz, mint a látványsport-gigaberuházásoknak.  

De hogy a kormány számára hol vannak a hangsúlyok a látványsport és a közjó kapcsolatában, azt azért az is szemlélteti, hogy a családi otthonteremtési kedvezményre eddig 87 milliárd forint értékben fogadtak be igényléseket. Tehát az egyik legfontosabb társadalmi program, a nemzet jövőjének biztosítását előmozdítani hivatott csok nagyjából fél Puskás-stadionba került idáig.

Tanulhatnánk belőle

De ha már a nemzet jövőjéről van szó, elférne a Puskás-stadion ára az oktatásban is. Ha az egyszeri beruházásokat nézzük, akkor az a szomorú helyzet tárul elénk, hogy az elmúlt négy évben még uniós támogatásokból sem sikerült annyit költeni ennek a szférának a fejlesztésére, mint amennyibe a stadion kerül. Az erre szolgáló Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban ugyanis a 2014 és 2016 közötti költségvetésekben összesen 80 milliárd forint volt félretéve, és idén az uniós pénzek lehívásának felpörgésével további 100 milliárdot terveznek erre fordítani.

A beruházási ráfordítás szempontjából irányadó a Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése című (EFOP-4.1.5-16 kódszámú) pályázat januári felhívása, amely szerint erre, azaz az iskolák csinosítására 16 milliárdot ajánl fel a kormány a német adófizetők pénzéből. Ez ahhoz képest, hogy Magyarországon 4500 óvoda, 3600 általános iskola, 732 szakiskola, 860 gimnázium és 893 szakközépiskola működik, meglehetősen kevésnek tűnik. 

Persze ennyi intézmény számára 200 milliárd is igen kevés pénz, de ha első körben csak az általános iskolák szegényebbik felére költenék, akkor fejenként 100 milliót kaphatnának ezek az intézmények. 

Ahogy például a folyamatos kapacitáshiánnyal küszködő bölcsődei ellátásnak is jól jönne egy kis plusz forrás: itt a kormány korábbi bejelentése szerint 100 milliárd forintos ráfordítással akar 16 ezer új férőhelyet létrehozni. Itt ismét egy fél stadionról beszélünk, miközben a gyermekvállalás támogatása retorikailag még a focinál is fontosabb a kormánynak.

És a humánerőforrás-fejlesztés túlsó végén, a felsőoktatásban is sokat érne a 200 milliárd. Ennél alig több például a messze legjobb magyarországi egyetem, a Közép-európai Egyetem vagyona, amelyet egyébként Soros György dobott össze. De a teljes felsőoktatás is nagyjából másfél Puskás-stadionnyi pénzt kap az államtól egy évben.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)