Júlia, Rita
12 °C
25 °C

Az emberi lustaság miatt bukhatnak egy csomó pénzt a jótékony szervezetek

IMG 5377
2017.03.24. 12:35
2017-től a NAV megkönnyítette az életünket: magánszemélyeknek automatikusan elkészíti az adóbevallást az hatóság, nekünk csak akkor kell módosítani, ha valami nem stimmel a tervezetben. Az újítás százezrek válláról veszi le a bevallás terhét, mégsem örülhet neki mindenki maradéktalanul, ugyanis az új rendszer veszélybe sodorhatja az 1 százalékos felajánlásokat, amelyek kulcsszerepet játszanak a haza civil szféra finanszírozásában. A civilek egyelőre nem aggódják túl a dolgot, hogy mennyire van igazuk, az majd szeptemberben kiderül az összesítéskor.

A NAV idén először a munkáltatóktól érkezett adatok alapján mintegy 3,8 millió magánszemélynek készíti el a bevallási tervezetét, amit papíralapon, vagy az ügyfélkapuján keresztül mindenki megnézhet. Ha esetleg tévedés csúszott be, az ember módosíthatja is május 22-ig, de alapesetben nincs vele kötelező teendőnk. Olyannyira nincs, hogy a tervezetet külön jóvá sem kell hagyni, ha valaki rá se bagózik a határidőig, a NAV automatikusan hivatalos bevallásnak minősíti.

Ez egyfelől kényelmes a korábbi évek bürokratikus mizériájához viszonyítva, de lehetnek vesztesei is.

A NAV nem dönti el helyettünk, milyen szervezeteknek adjuk 1+1 adószázalékunkat, így ha valaki lustaságból a bevallása felé sem néz, és nem nyilatkozik erről külön, annak 1 százaléka megy a levesbe (illetve a központi költségvetést gyarapítja ahelyett, hogy jótékony célra ajánlanák fel).

Persze nagyjából az adózók fele korábban is elmulasztotta kitölteni az 1 százalékos mezőt a papíron, de ha az mindenképpen az ember szeme elé kerül, akkor a lustábbak is nagyobb eséllyel írnak be valamit, mint ha nem is feltétlenül találkoznak a saját bevallásukkal. Így az egyszerűsített rendszer megtörheti a civileknek és egyházaknak felajánlott pénzmennyiség növekedésének trendjét, és veszélyeztetheti az 1 százalékokra erősen támaszkodó szervezetek költségvetését.

A civil finanszírozás egyik fő támasza

Az 1 százalékok közhasznú célra való felajánlását Magyarországon tették lehetővé először, az adózók 1997 óta nyilatkozhatnak róla, egy 1998-as módosítást követően pedig még 1 százalékot egyházaknak is felajánlhatnak. Az intézmény nagy segítség a civil szféra finanszírozásában, a magyar minta alapján bevezették többek közt Olaszországban, Csehországban és Lengyelországban is.

A felajánlott összeg mennyisége évről évre változik, az emberek magatartásán felül jelentősen befolyásolja a kormányzat adópolitikája és az általános gazdasági helyzet is. A bevezetést követően fokozatosan növekedett, rekordértéke közel 10 milliárd forint volt, de az szja 2010-ben a válság és az egykulcsos adó bevezetése miatt jócskán bezuhant. Az utóbbi két évben ismét növekedésnek indult, 2016-os értéke meghaladta a 8 milliárdot, viszont a jelenlegi adókulcs mellett csak a tudatosság jelentős növekedésével érhetné utol a korábbi szintet:

míg 2009-ben egy átlagos adózó hatezer forintról rendelkezett, 2016-ban ez csak négyezer forint volt

az adócsökkentésnek köszönhetően. Az új adóbevallási rendszer szintén abba az irányba mutat, hogy az adózóktól nagyobb átgondoltságot vár el az 1 százalékkal kapcsolatban.

Aki eddig sem volt különösebben elkötelezett felajánló, annak legalább az lebeghetett a szeme előtt, hogy a bevallást így is, úgy is el kell készíteni, ezt a pár sort már nem akkora plusz energiabefektetés kitölteni rajta. 2017-től viszont ahhoz, hogy az 1+1 százalékokról rendelkezzünk, külön nyomtatványt kell beadnunk papíron vagy az ügyfélkapus rendszerben.

Az ehhez szükséges EGYSZA-nyomtatványt az adóhatóság januárban ügyfélkapun vagy postán küldött tájékoztatójában minden érintetthez eljuttatta, így a lehetőség adott, csak kérdés, hogy mennyien szánják rá magukat így, hogy magával a bevallással sem kötelező foglalkozni. 

Minden második ember rendelkezett eddig

Az adózók 1 százalékhoz való viszonyáról elég jó képet fest a Human Dialog nevű, civilek kommunikációját segítő szervezet kutatása, amit tavaly végzett a témában. Ebből az derül ki, hogy a felajánlások száma nem változott jelentősen az utóbbi időben, az elmúlt pár év növekedési trendje tehát nem az adózók tudatosabbá válásával magyarázható, sokkal inkább az általános keresetnövekedés áll mögötte. A több fizetés még azt is képes volt ellensúlyozni, hogy időközben az szja-kulcs is csökkent 1 százalékkal.

A felajánlások számának növekedése sokkal hosszabb időskálán mutatható ki, húsz év alatt nagyjából megduplázódott, jelenleg az emberek nagyjából felét érinti, ami európai összehasonlításban elég jónak számít.

Az eddigi tapasztalatok alapján sokkal nagyobb valószínűséggel nyilatkoznak az 1 százalékukról azok, akik maguknak töltik ki a bevallásukat. Azok közül,

akiknek kérésre már tavaly is a NAV készítette az adóbevallást, csak minden negyedik ember (23 százalék) rendelkezett,

míg az adóbevallást maguk készítők 78 százaléka ajánlotta fel adója 1+1 százalékát. Az arány azoknál volt a legjobb, akik maguknak, és elektronikus formában töltötték ki.

A felajánlók harmada nem elkötelezett

A nyilatkozók rendkívül ragaszkodók, kétharmaduk évről évre ugyanazoknak a szervezeteknek adja a pénzt, ugyanakkor jelentős részükre lehet hatni egy jó kampánnyal, és a 25-35 év közötti városi nők a legfogékonyabbak a nonprofitok üzeneteire.

A hűség mellett azonban az is kimutatható volt, hogy az adózók harmada pár héttel a leadás után már nem is emlékszik, kinek adta az 1 százalékot, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy sokan még a nyilatkozók közül sem kifejezetten tudatosak ebben a kérdésben.

A nem rendelkezők a 14,6 százaléka azért nem tesz felajánlást, mert megfeledkezik róla, további 8,6, illetve 5,3 százalék azért nem, mert valaki más (jellemzően a könyvelője) készíti helyette az adóbevallását, vagy nem is tud róla, hogy van rá lehetősége.

Az élmezőnynek létfontosságú

Az egy százalékok felajánlásának visszaesése számos közhasznú szervezet számára lehet csapás. A civil szférában tavaly több mint 80 alapítvány kapott tízmillió forint fölötti összeget az 1 százalékokból, a top 20 (jellemzően beteg gyereket vagy állatokat segítő) szervezet pedig igazán jelentős pénzmennyiséget, a működési költségeik jelentős hányadát szedték össze.

A lista eleje évek óta elég stabil képet mutat, az egyetlen nagyobb bukást a Gyermekrák Alapítvány produkálta az elmúlt években, a mentőautós botrány után négy helyet csúszott vissza, bár még így is 11. lett a listán idén. Az első helyen immár harmadik éve zsinórban a Heim Pál Gyermekkórház alapítványa áll, növekedés szempontjából viszont az OMSZ alapítványa és az Együtt a Daganatos Gyerekekért viszi a pálmát, csaknem harmadával növelték a támogatásukat.

Szervezet 1 százalékokból kitalt összeg, 2016
Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 175 446 394
Szent Márton Gyermek Mentőszolgálat Közhasznú Alapítvány 132 424 113
Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány 121 644 642
Bátor Tábor Alapítvány 117 285 598
Országos mentőszolgálat Alapítvány 108 903 789
Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány 102 821 469
Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány 76 681 282
PIROS ORR BOHÓCDOKTOROK ALAPITVÁNY 75 937 207
Rex Kutyaotthon Alapítvány (Rex Alapítvány) 70 031 645
Gyermekrák Alapítvány 63 452 913
Bethesda Kórház Alapítvány 61 267 212
Dévai Szent Ferenc Alapítvány 59 973 412
Gyermekétkeztetési Alapítvány 53 530 446
Peter Cerny Alapítvány a Beteg Koraszülöttek Gyógyításáért 47 888 344
Madárkórház Alapítvány 46 293 659
Miskolci Állatsegítő Alapítvány -MÁSA- 43 116 706
Szemem-fénye Beteg Gyermekekért Alapítvány 40 114 077
Országos Állatmentő Alapítvány 32 494 083
Szabad Sávért Alapítvány 31 469 969
SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány 31 116 820

A civil finanszírozási tanácsadással foglalkozó NIOK-tól megtudtuk, hogy

2014-ben 1614 szervezet volt, aminek száz százalékban az 1 százalékok tették ki a bevételét,

és mindössze 94, aminek a bevételének a fele származott belőle. A szervezetek nagyobb résznek az éves bevétele 0-25-százaléka jön ebből. A NIOK szerint az 1 százalék jó és fontos forrás, ugyanakkor nem érdemes mindent erre a lapra feltenni: a civilek sokkal jobban járnak, ha kiépítik magánadományozói körüket, és próbálnak más forrásokat is bevonni mindennapi működésbe.

Bíznak a saját táborukban

Megkérdeztük az 1 százalékok legnagyobb nyerteseit és a NIOK-ot, mit gondolnak az új bevallási rendszerről, valóban veszélyt jelenthet-e a civil szféra bevételeire, hogy az embereknek már nem muszáj foglalkozniuk az adóbevallásukkal.

A NIOK szerint az e-szja meglehetősen “1 százalék-barát” annyiban, hogy az online rendszerben az ember szinte megkerülhetetlenül találkozik az 1 százalékos nyilatkozattal, mely ráadásul automatizált.

Sajnos azonban annak ellenére, hogy rengeteg embernek van már ügyfélkapus regisztrációja, mégis inkább papíron szokta beadni az adóbevallást és a nyilatkozatot.

Tavaly mindössze 700 ezer adózó adta le online az adóbevallását, 2,2 millióan annak ellenére kinyomtatva adják le, hogy választhatnák az online megoldást is. Nekik mindenképpen plusz munkát kell majd beletenni az 1 százalékos nyilatkozat kitöltésébe”, írta az Indexnek a szervezet. Szerintük a felajánlók kétharmada elkötelezettnek számít, velük nem lesz gond idén sem, a kevésbé tudatos egyharmadnál viszont fennállhat a lemorzsolódás veszélye.

Az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány bevételeinek 70 százalékát adják az 1 százalékok, amelyek együttes összege mostanáig évről évre nőtt, a legutóbb már átlépte a 36 ezret a felajánlások száma.

Izgatottan vártuk a NAV által elkészített adóbevallást, hiszen a fent leírtak miatt létkérdés számunkra az 1 százalék,

írták hozzátéve, hogy nagyon egyszerű, egyértelmű lett az online felület, ezért bíznak benne, hogy az emberek nem fogják sajnálni azt a plusz néhány másodpercet, és rendelkeznek.

Mindazonáltal fennáll a veszélye, mint ahogy már korábban is egyszer előfordult, hogy csökken a felajánlás, azonban az alapprogramjainkat akkor sem függesztettük fel.

Csökkenő források esetén inkább átcsoportosításban gondolkodnak, írták. A Human Dialog korábbi kutatásának eredményei alapján a Bátor Tábor Alapítvány szerint is fennáll a felajánlások csökkenésének veszélye, de drasztikus változást nem várnak.

Ők úgy próbálnak hatni az adakozókra, hogy külön kitérnek az új helyzetre kampányanyagaikban, illetve a kampányra szánt erőforrásaik egy része most nem is csak a Bátor Táborra, hanem a forrásaik ötödét kitevő 1 százalék fontosságára fókuszál. “A Bátor Tábor igyekszik több lábon állni, és tervezetten működni. Nem szeretnénk, ha bármelyik programunk veszélybe kerülne forráshiány miatt, de

ha az 1 százalék eredmények kézhezvételekor drasztikus csökkenést látunk, akkor bizony más támogatási lehetőségek után kell néznünk.

A TASZ megkeresésünkre válaszul jelezte,

szeretjük azt gondolni a támogatóinkról, hogy tudatos döntés eredményeképpen állnak a szervezet mellé,

ráadásul az idei 1 százalékos kampányukba már beépítették az új rendszerrel kapcsolatos információkat, így kevésbé tartanak a lemorzsolódástól. A jogvédők ambiciózus célt tűztek ki 2017-re: a tavalyi évhez képest 25 százalékkal szeretnének több felajánlást kapni.

A Rex Kutyaotthon Alapítvány szerint valóban okot ad némi aggodalomra az új rendszer, de első körben még nem számolnak vele, hogy csökkenni fog a bevételük, inkább igyekeznek mindent megtenni a tájékoztatás érdekében. Egyébként a Rex éves költségvetésének is 70 százaléka jön az 1 százalékokból, így létkérdés számukra, hogy a felajánlók ne feledkezzenek meg róluk. Ugyanakkor az alapfunkciók ellátása akkor is biztosított, ha nagyobb mértékben csökken az innen származó bevétel, közölték.

A NIOK azt tanácsolja az 1 százalékokra hajtó szervezeteknek, hogy az új szja bevallási rendszer lehetséges negatív hatásának csökkentéséhez adjanak kész megoldásokat az adózók kezébe. Ez lehet kitöltött nyilatkozat, akár borítékkal együtt, vagy egy link a letölthető nyilatkozattal. De tekintve az e-szja rendszer egyszerűségét, már azzal is sokat tesznek a szervezetek, ha támogatóikat ebbe a rendszerbe "terelik", azaz megkérik őket, hogy lehetőség szerint itt tegyék meg felajánlásukat.

Arról, hogy kiknek ajánlhatja fel az 1+1 százalékát, tájékozódhat többek között az Adhat.hu vagy az Ado1szazalek.com oldalakon.  Az EGYSZA-nyilatkozat innen tölthető le.

Borítókép: Huszti István/Index