Cégek, focisták, ingatlanok: mindent vesznek a szupergazdag kínaiak

Egy hete leminősítették Kínát. Ezután a tőzsdei reakciók meglehetősen furcsára, vagy legalábbis széttartóra sikeredtek. Az egymás közt nem teljesen átjárható külföldi (hongkongi), illetve belföldi (sanghaji) kínai indexek ugyanis egymással ellentétesen mozogtak.

Az MSCI China, amely a Hongkongban kereskedett kínai részvények árfolyamát mutatja 30 százalékos éves pluszban van és még a leminősítés után is emelkedett. A Shanghai Composite Index azonban, amely a Kínában kereskedett kínai papírokat tartalmazza, már csak 10 százalékos éves nyereséget mutat, és az elmúlt napokban már visszaesett.

Mi történt? A megoldás alighanem összetett, de biztosan szerepe van benne két hatásnak – véli Loncsák András, az Aegon Befektetési Alapkezelő portfólió-menedzsere.

A globálisan is rendkívül alacsony hozamkörnyezetben a kockázatos papírok iránt még mindig nagy az étvágy, hiszen csak ilyenekkel lehet nullánál nagyobb hozamokat elérni. Ezért a befektetői kereslet töretlen a kínai papírokkal szemben.

Menekülj, amíg nem késő!

De akkor miért esnek a „kínai-kínai” papírok? A magyarázat alighanem a nagy kínai devizakimenekítésben lelhető fel. Három éve, vagyis 2014 júniusában 4000 milliárd dollár volt a kínai devizatartalék, ma 3000 milliárd, vagyis a folyamatos kereskedelmi többlet ellenére is ezermilliárd dollár elpárolgott az országból.

Nagyon prózaian feltéve a kérdést:

Talán tartanak a kínai lassulástól, vagy a kínai vagyonosodás most van abban, az itthon is ismert fázisban, amikor minden milliárdos úgy érzi, hogy csak akkor van biztonságban a vagyona, ha földrajzilag is diverzifikál?

Ami azt a bizonyos lassulást illeti, a korábbi, „rohanós”, két számjegyű éves GDP-bővüléssel jellemezhető kínai modell már valóban nem működik. A hivatalos statisztikák szerint még mindig 6,5 százalékos a növekedés, de ehhez Kínáról lévén szó, mindig hozzá kell tenni egy félmondatot a statisztikai bizonytalanságokról és megbízhatóságról.

Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni amikor ezeket a számokat megtorpanásnak szeretnénk minősíteni.

Kína gazdasága nagyon gyors ütemben nő. Két évtized alatt háromszorosára duzzadt. Egy sokkal kisebb, mintegy 4000 milliárd dolláros gazdaság 10 százalékos növekménye 400 milliárd dollár, vagyis kevesebb, mint a mostani 10 ezer milliárd dolláros gazdaság 6,5 százalékos növekménye, vagyis 650 milliárd dollár. Azaz a százalékosan kisebb növekedés ma valójábansokkal több pótlólagos megrendelést jelent a globális gazdaságnak.

Apadó devizatartalék

Ami azonban a matematikai értelmezéseken túl is biztos: a folyó fizetési mérleg még mindig gigantikus szufficittal dolgozik, de ennek ellenére 2014 és 2016 között nagyon gyorsan apadt a devizatartalék. Leegyszerűsítve: a kínai áruforgalomban még mindig sokkal nagyobb volt, a kínai export, mint a kínai import, de valamire mégis elköltötték a pénzt külföldön a kínaiak. Például cégekre! Ha megnézzük a globális M&A listákat, vagyis a legnagyobb vállalat-felvásárlási ügyleteket, azt látni, hogy ma már szinte minden nagy cégvásárlás vevői oldalán Kína, vagyis kínai magán-, illetve nagyobbrészt állami cégek állnak.

A Baker McKenzie ügyvédi iroda nemzetközi tanulmánya kimutatta például, hogy 2016-ra több mint kétszeresére nőtt a kínai felvásárlások és zöldmezős beruházások együttes értéke Európában és Észak-Amerikában. A két régióban tavaly összesen 94,2 milliárd dollárt költöttek el a kínaiak, míg tavalyelőtt még „csak” 41 milliárd dollárt.

Foci

De ugyanez a költési lendület látszik, ha a kínaiak külföldi ingatlan-vásárlásait, vagy a kínai labdarúgást vesszük példának. Az olasz Graziano Pellé, a belga Axel Witsel, az argentin Carlos Tevez, vagy a brazil Oscar külön-külön is 10 millió euró feletti fizetésért fociznak Kínában, de egy rakás másodvonalbeli focista is gigantikus összegekért igazolt Kínába. Részben azért, mert 

Azóta sok kínai vállalat-vezető érezte úgy, hogy feladatot kapott.

Hitelfolyamatok

De a tőkepiaci látlelet mellett az is izgalmas, hogy miként muzsikál, mennyire kockázatos most maga a kínai gazdaság. A leminősítés rávilágított, hogy Kínában az önkormányzati hitelek nagyon agresszíven nőttek, lufi fújódott.

Kína a kritikák kapcsán már hetekkel korábban (viszonylag agresszíven) arról beszélt, hogy őt senki nem foghatja vissza abban, hogy stimulusokat adjon a gazdaságának, de közben mégis lassított.

Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint Kína jól haladt egy időben azzal a meghirdetett nagy céljával, hogy a beruházás-orientált növekedésből fogyasztás-orientált növekedésbe térjen át. Ez fele részt sikerült, a fogyasztási szektor ma már sokkal jobban járul hozzá a GDP-hez, mint az infrastrukturális beruházások. De a 2015-2016-ban tapasztalható növekedési megbicsaklás miatt aztán a kormány mégis visszatáncolt a nagy programokhoz.

A legújabb nagy infrastrukturális építkezésben az állam a GDP 40 százalékára rúgó programot hirdetett, amibe bele is kezdett, de néha visszafogja azt. Loncsák András szerint érdekes megfigyelni, hogy attól függően, hogy ez a stimulálás éppen lendületben van, vagy éppen lassul, ugyanúgy mozognak az ipari fémek (réz, nikkel, alumínium) londoni árutőzsdei jegyzései. Gyakorlatilag egymásra illeszthető a kínai költségvetés kiadási görbéje és az ipari fémek (industrial metal) indexek.

Mennyire veszélyes az árnyékbankrendszer?

Elek Péter szerint a friss leminősítés ellenére a hitelhelyzet nem annyira vészjósló,

nem Kínában igazán veszélyes a hitelválság, hanem inkább az Egyesült Államokban.

"A hitelminősítők a kínai árnyékbankrendszer veszélyeivel riogatnak, aminek valóban nagyon méretes a volumene, de az Egyesült Államokban sokkal nagyobb, csak ott nem így hívják a jelenséget. De érdemes megfigyelni, hogy az elvileg kockázatmentes pénzpiaci alapok a zérókamatok világában úgy helyezik ki a pénzt, hogy az a végén ingatlan-finanszírozásra megy. Ez is árnyékbankrendszer, csak mindent értékpapírosítottak, nem annyira látszik a kockázat” –mondja a szakember.