Garancsiék uniós pénzből előznék be a focistamelltartók királyát

Több mint 400 millió forintnyi uniós támogatásból fejleszt egy Garancsi-közeli informatikai cég sportszakmai rendszert Garancsi focicsapatával együttműködésben. A pályázatról írtunk már az innovációra fordított EU-pénzek körüli visszásságokat tárgyaló cikkünkben, de Hadházy Ákos, az LMP politikusa csütörtöki korrupcióügyi sajtótájékoztatóján most közölte a projekt néhány részletét. Utánanéztünk, és ha a cég tényleg életképes fejlesztést akar véghezvinni a piacon, akkor nagyon komoly versenytársakkal kell megbirkóznia, és a rendelkezésre álló információk alapján egyelőre nem látszik, mi lesz a tényleges innováció. Profi rendszerek viszont a ráfordítandó pénz töredékéért vásárolhatók egy csapat számára. 

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tavalyi körében a DataMagic Kft. 404 millió forintot nyert "innovatív, szenzortechnológiára épülő sportszakmai rendszer" kutatásfejlesztésére. A rendszer kidolgozásához a Videoton FC szolgál kutatóműhelyként, a fehérvári csapat focistáin tesztelik a hatékonyságát. Az együttműködés nem a véletlen műve, mind a futballcsapat, mind az informatikai cég Garancsi István érdekeltségébe tartozik. A DataMagic Kft.-be az üzletember Jeremie-tőkealapja, a Garangold 400 millió forinttal szállt be, így annak kizárólagos tulajdonosa lett, ezután sikerrel indult a 2016-os innovációs pályázati körben. 

A nyertes projekt leírása szerint a cég célja:

• Edzésteljesítmény értékeléséhez kapcsolódó adatgyűjtő rendszer kialakítása;
• Mérkőzés közbeni teljesítmény értékeléséhez kapcsolódó mobil adatgyűjtő rendszer kialakítása;
• Egyéni edzésteljesítmények értékeléséhez szükséges adatgyűjtő rendszer kialakítása;
• Az adatok feldolgozását végző adaptív üzleti logika kidolgozása;
• A szakmai rendszer integrációja a futball klub vállalati menedzsment rendszerébe;
• Speciális, a szakmai rendszerből építkező HR-gazdálkodási modul kialakítása és integrálása.

A DataMagic Kft. többek között azt írja a fejlesztés szükségességének indoklásaként, hogy "rendkívül nagy kihívást jelent a mérő eszközök sportolók testén történő elhelyezése, melynél fontos szempont a megszokott sportolói tevékenységek zavartalan végrehajtásának kritériuma, így vizsgálni szükséges azok játékosokra helyezésének különböző lehetőségeit".

Ezek alapján azonban egyáltalán nem tiszta, hol találjuk az innovációt (amire ugye az uniós pénzt adták), ugyanis szenzortechnológiás adatgyűjtő rendszereket már régóta használnak a versenysportban, Magyarországon is alkalmazzák a technikát profi csapatok. A dolog lényege, hogy a játékosok egy mérőműszert viselnek, amely különféle élettani adataikat, teljesítményüket rögzíti, ezeket aztán kielemezve jól fel lehet használni az egyéni edzésprogramok kialakításához. 

Maga a Videoton is használ hasonló technikát, legalábbis amikor tavaly nyáron megkerestük őket a témához kapcsolódóan, a csapat sajtósa ezt írta az Indexnek: "A Videoton FC a magyar válogatott által is alkalmazott rendszert használja az Európa Liga-találkozókon, a bajnoki mérkőzéseken, valamint az edzéseken is. A kapott adatokat a mérkőzések, edzések után a szakmai stáb többek között felhasználja az edzésprogram összeállításakor, emellett a játékosok egyéni fejlődését is jól nyomon lehet követni az információk segítségével".

Az innovációs támogatások esetében különösen nagy a korrupciós kockázat, mert nehezen ellenőrizhető a ráfordított pénz hasznosulása. A hazai gyakorlatban a pályázati rendszerek gyenge pontjait kihasználó cégek köre épült rá az uniós pénzek kiszivattyúzására, az egyik jellemző módszer, hogy olyan technológiák kifejlesztését próbálják meg innovációként eladni, amelyek már léteznek.

Ezért megkérdeztük a Videoton FC-t és a DataMagic Kft.-t, egészen pontosan milyen innovációt terveznek a rendelkezésre álló technológiákhoz képest. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, informálódtunk viszont a konkurens Catapultról, amelyet az online hozzáférhető adatok és egy a rendszert közelről ismerő szakmai forrás szerint igencsak nehéz lesz lekörözni.

Az ausztrál cég 13 éves múlttal rendelkezik a szenzortechnológiás játékosfigyelés piacán, világszerte számos topligás csapat használja, a Premier League-ben már egy évtizede dolgoznak vele. Itthon a válogatotton kívül kevesen engedhetik meg maguknak, de 2015-ben elsőként a Ferencváros, majd az MTK és a Videoton is bevezették. A rendszer rendkívül kifinomult, 1600 paramétert képes figyelni (egy átlag csapat ebből nagyjából 30-at használ), és ezekből egyéni kombinációkat is kialakíthat a felhasználó. 

Az egyik budapesti csapat munkatársától úgy tudjuk, a teljes Catapult-rendszer mintegy 120 millió forintért, vagyis a mostani fejlesztési összeg töredékéért megvásárolható. Ennek alapján a projektnek tényleg csak akkor lenne értelme, ha a későbbiekben el lehetne adni az innovatív technológiát. Ennek piacképessége persze még a jövő zenéje, azonban forrásunk szerint a DataMagic-projektleírásban szereplő elemek mindegyikére képes a Catapult, amelyen kívül egyébként létezik még 3-4 magas színvonalú, és minimum 30 középkategóriás konkurens rendszer.