A harc az adaptív tanulás és a személyre szabott oktatás hívei között dúl. Ha összefog az emberi tanár a mesterséges intelligenciával, és félreteszik a személyes adatok miatti aggodalmakat, abból félelmetes dolgok születhetnek.

Az utóbbi idők nyilatkozatai szerint lassan magunk mögött hagyjuk az összeszerelő-üzem szerepet, nagyobb szerep jut a tudásnak a gazdaságban. Csak ezt kevéssé támasztják alá a számok.

Száguld a gazdaság, nőnek a lakásárak, de a jólétünk majdnem a legalacsonyabb az EU-ban. Korán halunk, de legalább fenntarthatóan állítjuk elő az ételt. A korrupció burjánzik, az innováció stagnál, a versenyképességi mutatók pedig furcsán viselkednek.

Nem ördögtől való ötlet a Corvinus alapítványi fenntartásba helyezése, ami majd privát forrásokhoz is juthat. Csak ez homlokegyenest ellentmond mindannak, amit a kormány az elmúlt nyolc évben a felsőoktatásban képviselt.

Lehangoló képest fest a hazai innováció állapotáról egy új uniós jelentés, nem fejlődtünk semmit 2010 óta. Lehet, hogy Pálinkásra a CEU miatt orroltak meg, de szolgáltatott bőven szakmai okot is az elküldésére.

Sőt, nyomukban a magyar hatóságok is: Rogán találmányán és az Elioson kívül akad még egy rakás ügy, amiben nyomoz a NAV a csalás elleni hivatal ajánlására. A K+F-terülten pont arra a körre bukkantak rá, amiről az Indexen írtunk először a téma kapcsán.

Az üzleti fejlesztések nem olyan menők, mint az új iPhone mosolygó kaka-emojija, az életünkre mégis sokkal nagyobb hatással vannak, mint gondolnánk.

Marskolónia és repülő autók helyett zacskóból gyümölcslét préselő drága gép és Snapchattől nyúlt "új" Facebook-funkciók jutnak az emberiségnek mostanában. Ki a felelős ezért?

A rendszer már tíz éve működik, a lakosság kétharmada használja, a GDP 40 százaléka folyik át rajta. Kenyában a semmiből épül a szilícium-szavanna, meglepő sikerekkel.

Idén is díjat nyert a magyar induló a világ legnagyobb, diákoknak szóló startupversenyén. Az InSimu virtuális valóságban képez igazi orvosokat.