Soha nem megy ki a divatból, ráadásul százmilliárdokat hoz

A Szerencsejáték Zrt. árbevételének mintegy 20 százalékát teszi ki a sorsjegy termékcsoport – hangzott el a vállalat háttérbeszélgetésén. Ezen belül nem számszerűsítették, de ha abból indulunk ki, hogy a tavalyi cél 900 milliárd forint volt, annak az ötöde 180 milliárd. Ha pedig az állami hátterű cég az idén is marad az eddigi dinamikus növekedési pályán, nem túlzás azt állítani a sorsjegyek vonatkozásában, hogy immár 200-250 milliárd forintos piacról beszélünk.

Az eseményen ismertették, hogy tavaly tízszer is 4 milliárd forint feletti heti sorsjegyárbevételt realizáltak. A korábbi heti rekord négyszer is megdőlt az elmúlt évben, a 2022-re jellemző átlagos heti árbevételt 44-szer is felülmúlták 2023-ban, sőt az üzleti terv szerint prognosztizált heti célszámokat is meghaladták 23-szor. A sorsjegyeladások értéke tavaly 13 százalékkal nőtt, tavalyelőtt pedig 17 százalékkal, igaz, a pandémia miatt alacsonyabb a 2021-es bázishoz képest.

A boríték a múlt, 32 éve kaparunk

Uszkay-Boiskó Sándor stratégiai igazgató felidézte, hogy a ma is ismert kaparós sorsjegyek 1992 januárja óta szerepelnek a kínálatban, azt megelőzően az úgynevezett borítékos sorsjegyeket lehetett vásárolni. Azokon nem volt kaparófelület, kinyitottuk, és rögtön kiderült, hogy nyertünk vagy sem. A stratégiai igazgatóhoz tartozik a monopol szegmensek, így a lottójátékok és a sorsjegyek termékfejlesztése, az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapó sportfogadási üzletág tehát nem. Bár a Covid-válságra reagálva 2020 októbere óta e-sorsjegyek is elérhetők, továbbra is a papíralapúak a dominánsak, amelyek között megkülönböztetünk állandó és időszakos játékokat.

Az állandó kínálatot hétféle sorsjegy alkotja:

• a Black Jack (1995 óta),
• a Fáraók Kincse (1999 óta),
• az Astro (2003 óta),
• a Szuper Bankó (2007-től),
• a Buksza (2011-től),
• a Szuper Black Jack (2014-től),
• valamint a Kaszinó, ami 2018 óta várja a szerencsevadászokat.

Az időszakos kiadású sorsjegyek között pedig olyan termékeket tartanak számon, mint a Kis- és Nagykarácsony vagy a Sok szerencsét. Uszkay-Boiskó Sándor előrebocsátotta: 2024 a sport éve, amiről a sorsjegyüzletágban sem feledkeznek meg, hamarosan sport témájú sorsjegyeket dobnak piacra. Egyelőre marad a találgatás, hogy a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság vagy a párizsi nyári olimpia adja az apropót, a futball mellett szólhat, hogy ott is van magyar érdekeltség, az esemény hosszabb, és hamarabb is rendezik. Azaz bőven van idő ráhangolódni, míg az Eb-döntő és az ötkarikás játékok közt mindössze 12 nap telik el.

Volumenben már csak 25 százalék a belépő árszintű termékek részaránya. A játékosok saját bevallásuk alapján átlagosan mintegy 5000 forintot költenek havi szinten sorsjegyre. A többség havi egyszer vagy néhányszor költ e célra, 56 százalék az impulzusvásárlók aránya. Motivációt jelent a játékélmény és persze a pénznyeremény. Nem csoda, átlagosan minden harmadik nyer. Simon György, a sorsolásos játékok főosztályvezetője megerősítette, hogy a sorsjegyújdonságokat a nemzetközi trendek, ötletek tanulmányozása, a játékosok körében végzett kutatások alapján fejlesztik.

Ma még import, jöhet a hazai gyártás?

Felidézték, hogy az e-sorsjegyek 2020 őszi rajtjakor a legnépszerűbb papíralapú sorsjegyek digitális másolataival rukkoltak elő, 2023-ban viszont már hatféle, úgynevezett semi-replika, vagyis a digitális térre optimalizált e-sorsjegyet vezettek be, amelyektől a korábbiaknál nagyobb játékélményt vártak. Ugyanígy a nyomtatott termékeknél is megvan a nyitottság a technológiai újdonságokra, gondoljunk a speciális alapanyagú, például érdes felületű, holografikus, fémes hatású sorsjegyekre, vagy épp a kinyitható, ablakos formára vágott vagy illatos kivitelek alkalmazására. A sorsjegyeket egyelőre külföldi beszállítók készítik, de már zajlik egy pilotprogram, amelynek keretében a hazai gyártás lehetőségeit vizsgálják.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!