Rádi Balázs

Kármán András: Ezt nevezem bizalomnak

A pénzügyminiszter szerint a költségvetés a nemzet közös ügye, és a bizalom helyreállításában ezen a területen jutott a legmesszebb a kormány. Kármán András elmondta, hogy a magyar tízéves hozam ugyan kismértékben emelkedett, de a magyar kötvények jobban teljesítettek a régiós versenytársakénál.

A tízéves magyar állampapír hozama a miniszter szerint 110 bázisponttal alacsonyabb, mint az év elején, ezzel a magyar papírok teljesítettek a legjobban, és ezen a nemzetközi hangulat romlása sem változtatott.

Kármán András úgy fogalmazott, ezt a különbséget nevezi bizalomnak, de tudja, hogy ez feltételes, és a következő hónapokban a megtartásán dolgoznak.

A pénzügyminiszter külön kiemelte, hogy ennek jelentősége túlmutat az államháztartáson.

Kármán András szerint a csökkenő hozamok nemcsak az állam kamatterheit mérséklik, hanem minden magyar vállalat számára olcsóbbá teszik a finanszírozást is, így olyan fejlesztések válhatnak hirtelen kifizetődővé, amelyek korábban nem voltak azok.

A helyreálló bizalom szerinte nemcsak a költségvetésnek, hanem a vállalatoknak és ezen keresztül az ország jövőjének is jót tesz.

Kármán András szerint a kormány működő és emberséges Magyarországot akar, ahol nem hagyják elveszni a gyengébbeket, a cégeket pedig egyenlő feltételek mellett hagyják versenyezni, mert a miniszter szerint a verseny teszi őket erőssé, nem a támogatás.

Olyan országot, ahol aki dolgozni akar, tisztességesen megfizetett munkát talál, és ahol a költségvetés átlátható, és arra költ, amire felhatalmazást kapott, nem másra és nem a kiválasztottakra.

A pénzügyminiszter szerint ez a felzárkózás egyetlen útja, és a régió országai is ezt tették: befektettek az emberekbe, és hagyták működni a versenyt. Szerinte Magyarország is lehet újra versenyképes.

Kármán András ehhez a nagy ívű feladathoz a közgazdászszakma segítségét kérte, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy javítsák ki a kormányt, ha téved. A miniszter szerint a jó gazdaságpolitika sosem egy ember műve, hanem egy egész szakmáé és egy egész országé, az ország talpra állítása közös ügy és közös felelősség.

Kármán András: A költségvetés számai már a kihirdetés pillanatában sem voltak igazak

A pénzügyminiszter szerint a várható hiány a 2,9 százalékos eredeti tervhez képest csaknem háromszorosára nőtt, és már a törvényben rögzített 3,7 százalék és a valós 8,3 százalék között is több mint kétszeres a különbség, ami forintban több mint 2400 milliárd forintot jelent. Kármán András úgy fogalmazott,

„ez nem tervezés volt, hanem a tervezés látszata: olyan költségvetés, amelynek számai már a kihirdetés pillanatában sem voltak igazak”.

A miniszter szerint ennek súlyos ára van a hitelesség szempontjából, mert a befektetők egyre rosszabb feltételekkel hiteleznek. Kármán András szerint részben ezért lettek a magyar GDP-arányos kamatkiadások a legmagasabbak az uniós tagállamok között. Hangsúlyozta, hogy minden forint, amelyet az ország a felhalmozott bizonytalanság miatt fizet, nem jut el az egészségügyhöz, az iskolákhoz vagy a nyugdíjakhoz. Hozzátette, hogy az államadósság GDP-arányosan három éve folyamatosan nő.

A pénzügyminiszter szerint a tanulság túlmutat a számokon: nemcsak a hiány szállt el, hanem a költségvetés elvesztette iránytű szerepét. Úgy fogalmazott, egy rossz évet ki lehet javítani egy jó évvel, a hitelességet azonban csak türelmes munkával lehet visszaépíteni. Kármán András szerint ezért a kormány feladata nemcsak a hiány leszorítása, hanem a bizalom visszaszerzése is.

Arra a kérdésre, hogyan jutott ide az ország és hogyan rokkant meg a növekedés, a miniszter a kiadási szerkezettel válaszolt. Kármán András szerint a költségvetés megmutatja, mire mennyit költ az állam, és ebből következtetni lehet arra, mi fontos egy kormánynak és mi nem. Úgy fogalmazott, a költségvetés igazat mond, még ha a politika sokáig képes is hazudni.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy összevetették a hazai költségvetést a régió országaiéval, és a kiadási szerkezet alapján Magyarország a leginkább kirívó a többi tagállamhoz képest. Kármán András szerint az ország kirívóan sokat költött a gazdaságra, az állami cégekre és a nagyvállalati támogatásokra, az állam pedig egyre pazarlóbban működött. Ezzel szemben kirívóan keveset fordított a humántőkére és az egészségügyre, miközben a régióban mindenhol nőttek az ilyen kiadások. A miniszter szerint a szociális kiadásokban is az éllovasok közül a sereghajtók közé került az ország.

Kármán András úgy fogalmazott, az előző kormány munkaalapú társadalmat és támogatásalapú gazdaságot épített, viszont:

elvárta az emberektől, hogy boldoguljanak, miközben csak ritka szövésű védőhálót tartott fenn, a nagyvállalatokat pedig dédelgette.

Kornai Jánost említve elmondta, hogy a verseny keménységét a vállalatoknál kell hagyni, a termelékenységet kell elvárni a vállalatoktól, és védeni az embereket kell.

Kármán András: Nem kész recepttel és nem is jó hírekkel érkeztem, diagnózist és egy víziót hoztam

Kármán András pénzügyi szakemberként mutatkozott be, aki a pályája során a jegybanktól az EBRD-n át a hazai gazdaságpolitikáig minden területre rálátott, egyszerre a közszféra és a versenyalapú nemzetgazdaság szemüvegén keresztül. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott:

„Nem kész recepttel és nem is jó hírekkel érkeztem, hanem egy diagnózist és egy víziót hoztam.”

Hangsúlyozta, hogy a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség önmagunkkal, a piaci szereplőkkel és az állampolgárokkal szemben egyaránt.

Kármán András szerint minden sikeres szakpolitikai program pontos diagnózissal kezdődik, ez pedig két területen, a növekedésben és a költségvetésben vezetett megállapításokra. Az első probléma a pénzügyminiszter szerint a kifulladt növekedési modell.

Úgy fogalmazott, a rendszerváltás után Magyarország még az élvonalban volt, ma viszont a sereghajtók között van. Az uniós csatlakozáskor az egy főre jutó fejlettség az uniós átlag 62 százalékán állt, ami Kármán András szerint minden szomszédnál magasabb volt, akkor Lengyelország 52, Litvánia 50 százalékon állt. Ma Lengyelország 81, Litvánia 87 százalékon áll, Magyarország pedig 76 százalékon, és a miniszter szerint a régió többi országa is hasonlóan megelőzte az országot.

A pénzügyminiszter szerint sokan arra hivatkoznak, hogy volt növekedés, a baj azonban nem a növekedés hiánya, hanem az, hogy lassabb volt a versenytársakénál, és kifutott az a modell, amely hajtotta.

Kármán András úgy fogalmazott, a folyamatosan bővülő külföldi tőkére és a munkába állított emberek számának növelésére épülő extenzív modell egy ideig működött, és szépen mutatott a statisztikákban, de van korlátja: egyszer elfogy a bevonható munkaerő, és telítődik az olcsó munkaerőre alapozott tőke. Aki nem lép időben, az beleütközik ebbe a korlátba, és a miniszter szerint Magyarországgal ez történt.

Kármán András szerint a legőszintébb bizonyíték egy adat: az előző kormányzati ciklusban négy teljes év alatt összesen kevesebb mint egy százalékkal nőtt a GDP, miközben a versenytársak ennél jelentősebb növekedést értek el. A pénzügyminiszter úgy látja, ha több munkaerővel már nem lehet növekedni, egyetlen megoldás marad, a termelékenység növelése. Ebben azonban a miniszter szerint Magyarország lemaradt, a térség egyik leggyengébb teljesítményét nyújtotta, és évek óta a bérek tartósan gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység.