Szabó Gyula

1991-ben Budapesten született, mindenekelőtt nős, egy lány gyermek boldog édesapja. Gimnazista évei után szinte rögtön az Országos Mentőszolgálat kötelékéhez csatlakozott, 5 évig dolgozott esetkocsin mentőápolóként a Markó utcai Központi Mentőállomáson.
Közben mérlegképes könyvelői, pénzügy számvitel, valamint nemzetközi tanulmányok szakon folytatta tanulmányait. Később könyvelőként, kontrollerként, majd gazdasági elemzőként dolgozott, jellemzően magyar állami nagyvállalatoknál.
Az Indexnél elsősorban gazdaságpolitikai, makrogazdasági, valamint energetikai területeken dolgozik, de kifejezetten otthonosan mozog a belpolitikai és a közéleti témákban is.
Szabadidejében imád olvasni, elsősorban történelmi, politikatörténeti, valamint politikafilozófiai könyveket. Winston Churchillről amit lehet, elolvas, kedvenc írója Milan Kundera.
Bemutatjuk a NER milliárdjait parkoltató rendszert, ahol a diszkrécióra épített mindenki Bemutatjuk a NER milliárdjait parkoltató rendszert, ahol a diszkrécióra épített mindenki

Reflektorfényben a magyar gazdasági és politikai élet egyik legtitokzatosabb pénzügyi konstrukciója.

május 7. 10:21

Így szedte meg magát Balásy Gyula, de most Magyar Péter kezébe került a sorsa Így szedte meg magát Balásy Gyula, de most Magyar Péter kezébe került a sorsa

Balásy Gyula esete precedenst teremthet számos NER-es vagyonnál.

május 5. 17:58

Az új kormány tervei szerint Magyarország a lehető leghamarabb visszatérne a Horizon-programhoz, az Európai Unió felsőoktatási és kutatás-fejlesztési együttműködési rendszeréhez – erről beszélt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt az Országgyűlés oktatási bizottságának hétfői meghallgatásán a Portfolio összegzése alapján. 

Tanács Zoltán a meghallgatáson arról is beszélt, hogy a hazai költségvetési források önmagukban nem tudják pótolni a nemzetközi kutatási támogatásokat.

Szerinte ezek a programok nemcsak pénzügyi forrást jelentenek, hanem nemzetközi tudományos együttműködéseket is, amelyek nélkül nem lehet valódi minőséget és kiválóságot elérni a kutatásban. „Utóbbiak nemzetközi együttműködést is jelentenek, enélkül nincs minőség, kiválóság, ettől elszakítani a magyar kutatókat súlyos hiba” – fogalmazott a miniszterjelölt.

Ruszin-Szendi Romulusz meghallgatásának egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy a Tisza-kormány visszavenné azokat a katonákat, akiket korábban akár a „fiatalítási” program, akár a Covid-oltások megtagadása miatt leszereltek. A leendő honvédelmi miniszter emellett több, az elmúlt időszakban kiemelt politikai vitát kiváltó kérdésben is egyértelmű álláspontot fogalmazott meg: kijelentette, Magyarország nem küld sem fegyvereket, sem katonákat Ukrajnába, nem vezetik vissza a sorkatonaságot, és csádi katonai misszió sem indul.

Kapitány István meghallgatásának a két legfontosabb üzenete egyértelműen az, hogy

  1. Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait,
  2. és megmarad a rezsicsökkentés a lakosságnak.

Kapitány István miniszteri kinevezését az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága ellenszavazat nélkül, 12 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett jóváhagyta. A miniszterjelölt kiemelte, hogy Magyarország két kőolajvezetékkel rendelkezik, ezeket maximálisan használni kell, mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legfenntarthatóbb és leghatékonyabb forrásból kell beszerezni az energiát.

A Tisza-kormány használni fogja a meglévő kapacitásokat, „nyilvánvalóan amennyire ez a mi döntésünk” – fogalmazott a jelölt. Valamint arra a felvetésre, hogy tartható lesz-e a rezsicsökkentett ár, azt mondta, természetesen, mivel nem rosszabb feltételekkel akarnak beszerezni, hanem jobb feltételekkel. „Magyarországnak – az a jó hír – vannak opciói” – mondta.