Szabó Gyula

Gulyás Gergely hangsúlyozta, Rogán Antal nem korrupciós vádak miatt került fel az Egyesült Államok szankciós listájára, mivel erre Washington részéről nem állt rendelkezésre semmilyen bizonyíték. A miniszter szerint az, hogy három hónap elteltével – az Index információi szerint a listáról még soha senki nem került le ilyen gyorsan – visszavonták a szankciót, jól mutatja, hogy

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy Rogán Antal feladatkörét azért módosították korábban, hogy elsősorban a választásokkal és a kormányzati kommunikációval összefüggő ügyekre tudjon koncentrálni. Gulyás szerint tehát nincs összefüggés a korábbi amerikai szankció és Rogán Antal szerepkörének változása között.

„Biztos voltam abban, hogy le fogok kerülni a szankciós listáról” – összegezte korábban az Index megkeresésére Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere azt a hírt, hogy lekerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának (OFAC) szankciós listájáról.

Mint azt február végén megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök kihirdetett rendelete értelmében alapjaiban szabták át a kormány működését. Szinte az összes miniszter érintett a változtatásban. Lantos Csaba energiaügy miniszter portfóliója jelentősen kibővül, míg Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter mostantól összesen hat kiemelt területre fókuszál.

Nagy Márton a reálbérek alakulásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi adatok nem kielégítőek. Mint ismert, csütörtökön közzétett adatok szerint februárban a bruttó átlagkereset 661 400 forint, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 455 000 forint volt. Az éves növekedés mértéke bruttó szinten 9,3 százalék, nettó szinten 9,1 százalék,

A miniszter szerint ez nem elég: úgy véli, a reálbérek növekedésének 5 százalék felett kell maradnia. Ennek érdekében is tartja fontosnak, hogy a kormány aktívan beavatkozott az infláció alakulásába. Mint mondta, az 5 százalékos reálbér-emelkedés elérése és megtartása a kormány részéről elvárás. Az idei évre 4,5–5,1 százalékos sávba várja a kormány az átlagos inflációt – szemben a korábbi, 3,2 százalékos prognózissal.

Nagy Márton szerint a piaci beavatkozás nem helyes megközelítés, de rámutatott arra is, hogy a bankok extraprofitja elsősorban a magas alapkamat következménye. Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, a bankadó esetleges kivezetése akkor kerülhet napirendre, ha az alapkamat visszatér a válság előtti, normálisnak mondható szintre. Álláspontja szerint ez a szint 2 és 3 százalék között van.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, az elsődleges költségvetési egyenleg nulla lesz, vagyis a költségvetési hiányt teljes egészében a kamatkiadások teszik majd ki jövőre. A 2026-os büdzsé tervezésekor a kormány figyelembe vette az egyensúly megőrzését és a gazdasági növekedés támogatását is. „Arra törekszünk, hogy ősszel az S&P Global ismét stabilra javítsa Magyarország kilátásait” – fogalmazott.

Mint ismert, Magyarországot továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában hagyta, azonban immár negatív kilátással a Standard and Poor's. A hitelminősítő döntését a Nemzetgazdasági Minisztérium átmenetinek tartja, a tárca szerint a kilátás visszakerülhet a stabil kategóriába.

Hangsúlyozta, hogy a gazdaság élénkítése a kormány első számú feladata, minden rendelkezésre álló eszközzel ezen dolgoznak. Emellett kiemelt cél az infláció letörése és a költségvetési egyensúly fenntartása is. A Donald Trump által kilátásba helyezett vámokról Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy az amerikai tervek folyamatosan változnak. Ennek ellenére a kormány elemzi a várható hatásokat, közvetlenül és közvetve is vizsgálva az esetleges exportkövetkezményeket.