Szabó Gyula

1991-ben Budapesten született, mindenekelőtt nős, egy lány gyermek boldog édesapja. Gimnazista évei után szinte rögtön az Országos Mentőszolgálat kötelékéhez csatlakozott, 5 évig dolgozott esetkocsin mentőápolóként a Markó utcai Központi Mentőállomáson.
Közben mérlegképes könyvelői, pénzügy számvitel, valamint nemzetközi tanulmányok szakon folytatta tanulmányait. Később könyvelőként, kontrollerként, majd gazdasági elemzőként dolgozott, jellemzően magyar állami nagyvállalatoknál.
Az Indexnél elsősorban gazdaságpolitikai, makrogazdasági, valamint energetikai területeken dolgozik, de kifejezetten otthonosan mozog a belpolitikai és a közéleti témákban is.
Szabadidejében imád olvasni, elsősorban történelmi, politikatörténeti, valamint politikafilozófiai könyveket. Winston Churchillről amit lehet, elolvas, kedvenc írója Milan Kundera.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt hétfő délután a Magyarságpolitikai Bizottság előtt kezdte meg a nap második parlamenti meghallgatását. A leendő miniszter élesen bírálta a leköszönő Fidesz–KDNP-kormányt. Úgy fogalmazott: a korábbi kormánykoalíció tudatosan és „hidegvérrel” rombolta le az ország működését, miközben szerinte a nemzetpolitikára is kiterjesztette „pusztító és mérgező befolyását”. Tarr Zoltán szerint a leváltott kormánypártok egyik legfontosabb „exportcikke” a gyűlöletkeltés volt, amelyet állítása szerint a határon túli magyar közösségekben is igyekeztek érvényesíteni – a részletes beszámolónkat az alábbi cikkünkben érhetik el.

Az új kormány tervei szerint Magyarország a lehető leghamarabb visszatérne a Horizon-programhoz, az Európai Unió felsőoktatási és kutatás-fejlesztési együttműködési rendszeréhez – erről beszélt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt az Országgyűlés oktatási bizottságának hétfői meghallgatásán a Portfolio összegzése alapján. 

Tanács Zoltán a meghallgatáson arról is beszélt, hogy a hazai költségvetési források önmagukban nem tudják pótolni a nemzetközi kutatási támogatásokat.

Szerinte ezek a programok nemcsak pénzügyi forrást jelentenek, hanem nemzetközi tudományos együttműködéseket is, amelyek nélkül nem lehet valódi minőséget és kiválóságot elérni a kutatásban. „Utóbbiak nemzetközi együttműködést is jelentenek, enélkül nincs minőség, kiválóság, ettől elszakítani a magyar kutatókat súlyos hiba” – fogalmazott a miniszterjelölt.

Ruszin-Szendi Romulusz meghallgatásának egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy a Tisza-kormány visszavenné azokat a katonákat, akiket korábban akár a „fiatalítási” program, akár a Covid-oltások megtagadása miatt leszereltek. A leendő honvédelmi miniszter emellett több, az elmúlt időszakban kiemelt politikai vitát kiváltó kérdésben is egyértelmű álláspontot fogalmazott meg: kijelentette, Magyarország nem küld sem fegyvereket, sem katonákat Ukrajnába, nem vezetik vissza a sorkatonaságot, és csádi katonai misszió sem indul.