Szabó Gyula

Magyar Péter ezt követően arról beszélt, hogyan kívánja a kormány beindítani a gazdaságot. Szerinte a Tisza-kormány programja erre is választ ad: uniós és hazai forrásokból indítanának új beruházásokat. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezeket a forrásokat nem egy szűk kör, hanem egész Magyarország jövőjébe kívánják befektetni. A kormány ennek érdekében átfogó gazdaságfejlesztési programokat dolgozott ki. 

A következő három évben további 550 millió euró uniós támogatást terveznek bevonni, amelyhez a kormány várakozásai szerint legalább ugyanekkora összegű banki és piaci finanszírozás társulhat.

Magyar Péter szerint a több száz milliárd forintos program jelentősen növelheti a megfizethető lakások kínálatát, és az egész lakáspiacra hatással lehet. A program keretében hosszú távon bérelhető lakásokat és kollégiumokat építenek, elsősorban olyan területeken, amelyek jó vasúti, busz- vagy villamosközlekedéssel rendelkeznek.

Magyar Péter szerint az előző kormány lakástámogatási programjának alapvető célja helyes volt, a megvalósítása azonban igazságtalanul alakult. Állítása szerint az Otthon Start elsősorban a tehetősebbeket segítette, akik állami támogatással befektetési célra vásárolhattak ingatlanokat.

Úgy fogalmazott, hogy a szegényebbek adójából a gazdagok lakásvásárlását támogatták, ezért a program nem azokhoz juttatta el a segítséget, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a lakástámogatás célját megtartják, de a korábbi rendszer hibáit kijavítják. A Wekerle+ lakásvásárlási és építési hitel a 18–41 év közötti fiatalok otthonteremtését támogatja majd, kiszámíthatóbb és igazságosabb feltételekkel. A program részeként a banki jutalékokat is csökkentik.

Magyar Péter bejelentette, hogy a cégautók adózását is átalakítják. Az első céges autó után továbbra is levonható marad a cégautóadó, a második autótól azonban megszüntetik ezt a lehetőséget. Emellett megemelik a nagy teljesítményű cégautók adóját is. Az intézkedésektől évente 30 milliárd forintos többletbevételt várnak. Összehasonlításként a miniszterelnök elmondta, hogy az egészségügyi intézmények klimatizálására 25 milliárd forintot fordítanak. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormány visszafogja az állami pazarlást, és nagyobb hozzájárulást vár el azoktól, akik többet tudnak vállalni. A miniszterelnök kiemelte, hogy

Magyar Péter bejelentette, a 2027-es költségvetésben több mint 2100 milliárd forintot fordítanak adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, nyugdíjemelésre, ágazati béremelésekre és az egészségügy fejlesztésére. A miniszterelnök arról is beszélt, honnan teremti elő a kormány az intézkedésekhez szükséges forrásokat.

Magyar Péter szerint az Orbán-rendszer fenntartása évente több mint 2000 milliárd forintjába került az adófizetőknek. A kormányfő azt állította, hogy miközben a korábbi kormány számos fontos területre nem biztosított elegendő pénzt, jelentős összegeket költött kormányzati kommunikációra, a közmédia fenntartására, túlárazott szerződésekre és a hozzá közel álló vállalkozások támogatására.

A miniszterelnök szerint a 2026-os költségvetésből már 700 milliárd forintnyi pazarló kiadást szüntettek meg, és az így elért megtakarítás 2027-ben is megmarad. Ezt további 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel egészítik ki, így összesen 2200 milliárd forintot takarítanának meg a korábbi kiadási szinthez képest.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a költségvetési forrásokat nem luxusutazásokra, magánrepülőkre, gyűlöletkeltésre és túlárazott állami szerződésekre akarják fordítani, hanem a magyar emberek támogatására. Szerinte ezzel a korábban elpazarolt pénzt adják vissza az országnak, miközben megőrzik a költségvetés stabilitását.

Magyar Péter így fogalmazott:

Túlárazott közbeszerzésekre, csak a haveri cégeket gazdagító koncessziókra, kormányzati kommunikációra, közmédiára, kekvák fenntartására ment el feleslegesen az emberek pénze.

A kormányfő ezt követően bejelentette, hogy bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, amely mintegy 15 ezer embert érint, és évente 200 milliárd forintos bevételt hozhat a költségvetésnek. Az intézkedést azzal indokolta, hogy a legnagyobb vagyonok tulajdonosainak nagyobb részt kell vállalniuk a közterhekből.

A miniszterelnök a nagyvállalatok adózásának átalakításáról is beszélt. Bejelentette, hogy az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégektől a jelenlegi 9 százalékos társasági adónál „néhány százalékponttal magasabb” befizetést várnak el. A pontos adókulcsot ugyanakkor nem nevezte meg.

Magyar Péter szerint méltányos hozzájárulást várnak azoktól a nagyvállalatoktól, amelyek Magyarország fejlődéséből és a magyar munkavállalók tudásából profitálnak. A kormány emellett átalakítja a nagyvállalatok társaságiadó-kedvezményeinek rendszerét is. A kedvezményeket ahhoz kötik majd, hogy az adott vállalat mennyivel járul hozzá Magyarország fejlődéséhez. A miniszterelnök szerint elsősorban azokat a beruházásokat ösztönzik, amelyekben a magyar tudás és hozzáadott érték nagyobb szerepet kap.