Szabó Gyula

Ahogy arról az Index is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnököt péntek reggeli rádióinterjújában megkérdezték a 15 éves fiúval szexuális viszonyt folytató pedagógiai asszisztens ügyéről is, amely nagy botrányt kavart. A kormányfő azt mondta:

Nem vagyok meglepve egyáltalán, hallván azokat a reakciókat, hogy miket mondtak a magyarok. És ha tehetnék, meg is tennék azt, amit mondanak.

A miniszterelnök ezután azt mondta, ezzel az üggyel személyesen neki is foglalkoznia kell, és erre szánja a péntek délutánt, amikor találkozik Pintér Sándor belügyminiszterrel. Mint mondta: választ szeretne kapni a belügyminisztertől ezekre a kérdésekre. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „nagyon világos választ” szeretne kapni arra, hogy „hol vannak azok az állami emberek, akiknek az a dolguk, hogy vigyázzanak a gyerekeinkre”.

Az MTI tájékoztatása szerint a kormányfő péntek délután a Karmelita kolostorban találkozott Pintér Sándorral, akivel oktatási kérdésekről, elsősorban a gyerekek genderideológiával szembeni védelméről egyeztetett. A találkozón a kormány több tagja, államtitkára is megjelent. Orbán Viktor közösségi oldalán azt írta: az óbudai iskolában történtek szülőként megrázták és felháborították.

Politikusként az a feladatom, hogy mindent megtegyek azért, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő. Ezért ma délután egyeztettem Pintér Sándor belügyminiszterrel. Gyermekeink védelme az első és legfontosabb!

– fogalmazott a miniszterelnök. Elképzelhető, hogy egy ezzel kapcsolatos szigorítást is bejelenthet a kormányinfón Gulyás Gergely. 

A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádió stúdiójában adott interjút, amelyben elmondta, hogy a Nyugat szempontjából sem egyértelmű, hol van a belesodródás határa, és hogy „meddig megyünk az ukránokkal”. Szerinte egy évvel ezelőtt is lehetett már látni, hogy mostanra belesodródunk a háborúba – ahogy ezt megtették például a németek is, akik egy éve még csak sisakokat akartak szállítani Ukrajnának.

Mi az áldozatok között vagyunk, ezt respektálnia kell Brüsszelnek […], Kijevnek és Washingtonnak is

– fogalmazott Orbán Viktor, aki ezzel utalt arra, hogy százával halnak meg magyarok a háborúban.

NATO kérdésköre

A miniszterelnök ezután beszélt Svédország és Finnország NATO-csatlakozási folyamatáról, amelyet már több hónapja ratifikálnia kellett volna a magyar parlamentnek, de ez még mindig nem történt meg. Mint mondta, figyelembe kell venni Törökország aggályait, de ő személyesen a Fidesz-frakciótól azt kérte, hogy ratifikálják a két ország csatlakozást.

A képviselők nem túl lelkesek, magunk között legyen mondva

– mondta Orbán Viktor, majd azzal folytatta, a képviselők egy része azt mondja, hogy Finnország csatlakozásával létrejön egy több mint ezer kilométer hosszú határ a NATO és Oroszország közt, amely nagy veszélyt jelent, és ez nem biztos, hogy jó. „Én azok közé tartozom, akik higgadtságot javasolnak” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: egyetért azzal az állásponttal, hogy nincs minden rendben a svédekkel és finnekkel, de elvi alapon mégis támogatni kell a csatlakozást. 

Orbán Viktor ezután tért ki arra, hogy az energetika területén az oroszok ellen hozott szankciók „egy pillanat alatt megölik a magyar gazdaságot", ezért ellenzik rendre az energiaszankciókat.

Orbán Viktor szerda este beszédet mondott Balatonfüreden, ahol a Fidesz kihelyezett frakcióülést tart. A miniszterelnök kiemelte:

A beszédében elsősorban a kormányfő átfogó politikai-stratégiai helyzetértékelést adott, amelynek középpontjában az orosz–ukrán háború, a brüsszeli szankciók, a háború által okozott gazdasági válsághelyzet állt. Ugyanakkor három fontos kijelentése volt:

1. meg kell védeni Magyarország függetlenségét, a békepárti álláspontot a Biden-adminisztrációval és Brüsszellel szemben,
2. meg kell őrizni a magyar gazdaság erejét, le kell gyűrni az inflációt és meg kell védeni a munkahelyeket, a családokat, az időseket, a dolgozókat.
3. meg kell erősíteni a magyar haderőt, mert a békéhez erő kell.

Orbán Viktor a beszéd végén megnevezte a Fidesz–KDNP ellenfeleit, amelyek szerinte az alábbiak:

1. a háborúpárti nemzetközi érdekcsoportok, a háborúpárti brüsszeli bürokraták,
2. a Gyurcsány Ferenc vezette „dollárbaloldal”
3. és a nemzetközi spekulánsok, akik háborús időkben haszonra akarnak szert tenni. 

Kitért arra is, hogy a háborúban ők senkinek sem szurkolnak.