Milyen hivatások fognak megszűnni az emberek számára?

Arról faggatták Erik Brynjolfssont a téma világhírű közgazdász kutatóját a Mediumon, hogy milyen szakmák fognak várhatóan megszűnni az emberek számára a robotok ugrászszerű fejlődésével. Interjúnkat az MIT kutatójával egyébként itt olvashatják.

Brynjolfsson szerint fordítva lehet ezt megfogni, alapvetően három területen igazán gyengék még a gépek, igazából arra lehet számítani, hogy ezek környékén marad meg leginkább az emberi munka.

• Elég gyengék kreativitásban ,szóval mondjuk a vállalkozók, kutatók vagy épp a regényírók, vagy épp az annak készülők inkább biztonságban érezhetik magukat. 
• Érzelmi intelligenciában vagy emberi kapcsolatokban sem tündökölnek, középtávon ezért az edzők, értékesítők vagy például az ápolók is nyugodtabban alhatnak. 
• Emellett általában fizikailag nem is túl ügyesek még, komolyabb nehézséget okoz nekik felvenni egy tízforintost vagy letakarítani egy asztalt ezért ahova ilyesmi kell, ott is lassabban fognak az emberek helyére lépni.

De ezzel együtt sem állásokban, hanem inkább feladatokban érdemes gondolkozni, mivel majdnem minden állásnál szükség van a fenti három képesség valamelyikére, vagy akár mind a háromra. Persze ezek alapján rövid távon is aggódhatnak már például a sofőrök vagy call centerekben dolgozók. 

Mindez egyébként a vállalkozások üzleti viselkedését is át fogja alakítani, amiről egy kicsit korábban az Undarknak magyarázott. Eszerint a vállalatoknak törekedniük kell olyan saját platform kialakítására, mint a Facebook, az Airbnb vagy épp az Amazon. Vagy csatlakozni egy létezőhöz a kölcsönös előnyök érdekében.

Emellett a gépek számítási képességei és az algoritmusok fejlődési üteme bőven meghaladta várakozásainkat. Ezt úgy lenne fontos optimalizálni, hogy ne csak keveseknek hozzon hasznot, a hanem a társadalom széles rétegeinek.  Ez pedig azt jelenti, hogy az oktatást is újra kell szervezni, de például az adórendszert is érdemes lenne szerinte kevésbé a gazdagabbak javára beállítani, mint most. 

Ahogy azt is, hogy a vállalatok nagy része még mindig túlságosan sok helyet ad az emberi döntéseknek, holott tudjuk, hogy még a legrátermettebb emberek is milyen sokféle szisztematikus hibára hajlamosak.  Brynjolfsson szerint azok a vállalatok, amik átveszik ezt az adat-alapú döntéshozást, érdemben termelékenyebbek, mint a versenytársaik.