Csak a választások után ugrik majd meg hivatalosan is a magyar államadósság

A magyar kormány már elfogadta a vereségét az Eurostattal szembeni elszámolási vitában, tehát az Eximbankot, az MNB-alapítványokat és a garanciaalapokat is állami intézménynek kell majd számítani, ami így az államadósság megugrásával is jár majd, de a G7.hu úgy tudja, hogy a kormány elérte, hogy csak a választások után kelljen átírni a számokat.

Az ügy előzménye, hogy a magyar statisztikai hatóságok – a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank – eligazítást kértek az Eximbank elszámolásának ügyében azok után, hogy az Eurostat azt mondta, szerinte az államháztartáson belül kell elszámolni a pénzintézetet. A tét nem kicsi, ugyanis ha az Eximbankot valóban az államháztartáson belül számolják el, szintet ugrik az államadósság.

A statisztikai elszámolási viták kezelésében illetékes bizottság (CMFB) korábban már az Eurostatnak adott igazat a magyar hatóságokkal szemben. A legutóbbi EDP-jelentésben, amiben a magyar hatóságok részletesen beszámolnak az európai statisztikusoknak a magyar államháztartási adatok és az államadósság alakulásáról, a garanciaalapokat ezért például már át is sorolták a magyar szervek, ami miatt a 2015-ös deficit 169 milliárd forinttal meg is emelkedett.

Az EDP-jelentést évente kétszer kell leadni, szeptemberben és márciusban. A jelentések leadását követően három hete van az Eurostatnak, hogy jelezze, ha valami nincs rendben. A szeptemberi esetében hétfőn járt le a három hét,

Ha az Eurostat a következő jelentés leadását követően át akarja majd soroltatni az Eximbankot, akkor arra már a választások után fognak tudni sort keríteni, ugyanis a tavaszi konzultációs időszaknak ugyanis várhatóan 2018. április 23-án lesz vége, a választásokat pedig április 8-án tartják. 

Bár az Eximbank elvileg az exportáló-importáló vállalatokat lenne hivatott okosan segíteni, de az utóbbi időben számos olyan projektet pénzeltek, ami alapján az Eurostat inkább állami kereskedelmi banknak tekintené a pénzintézetet. Ilyesmi projektek volt például, hogy

• Andy Vajna jelentős részben eximbankos állami pénzből vette meg a TV2-t. De az üzemeltetést is folyamatosan pénzelik.
• Kiderült, hogy legalább pár milliárddal biztosan megdobták Orbán Viktor haverját, Garancsi Istvánt is.
• És Rogán Antal ismerősei is kaptak tőlük egy furcsa pályázaton egy 16 milliárdos tőkealapot.

Az Eximbank ezek miatt jelentős adósságot halmozott fel az utóbbi időbe, így az átsorolás után G7.hu számításai alapján a 2016-os 74,1 százalékos GDP-arányos államadósság például nagyjából 2 százalékkal ugrana meg. 2010-hez képest 6 százalékos államadósságcsökkentés helyett így csak 4 százalékossal lehetne kampányolni, ha a választások előtt kellene módosítani a számokat.

Az MNB-alapítványok átminősítése szintén tovább rontaná a 2016-os adatot. A lap úgy tudja, hogy az alapítványok esetében a kormány azzal érvel, hogy az alapítványok valójában a háztartásokat segítő nonprofit szektorba tartoznak, és igazából az MNB-nek semmi köze hozzájuk. Ez azért tűnik gyenge érvnek, mert az alapító okiratok alapján az alapítványok vezetőit a jegybank jelöli ki.

Az átminősítés azért se jönne jól az MNB-nek, mert így az alapítványok állampapír-vásárlása egyértelmű monetáris finanszírozásnak számítana, amit az uniós szabályok tiltanak, emiatt pedig kötelezettségszegési eljárás indulhat a jegybank ellen.

A államadósság megugrása esetén az ún. egyhuszados szabályt is megsértené Magyarország. Ennek az a lényege, hogy az államadósság 60 százalék feletti részének minden évben az 1/20-ával csökkennie kellene, pontosabban három év átlagában meg kell lennie az egyhuszados csökkenésnek. Az Eximbank átminősítése esetén ez már nem lenne meg, így emiatt is eljárás indulhat az ország ellen.