Megszívatják a bankok a falusiakat

Mátraverebélyen jártunk, ahol a helyi lakosok panaszkodtak arra, hogy nincs a faluban bankautomata, ezért ki-ki különböző megoldásokkal próbál hozzájutni a pénzéhez. Ez Nógrád megyében, sőt, az egész országban nem egyedülálló jelenség, a legtöbb kis faluban nincs ATM, mert a bankoknak egy bizonyos lakossági létszám alatt nem éri meg telepíteni. A falusiak szerint Mátraverebélyre azért sem visznek bankautomatát, mert nagyon rossz a közbiztonság, és úgyis csak szétvernék.

Dériné Magdolna nyugdíjas és 20-25 kilométert utazik azért, hogy fel tudja venni a nyugdíját. Lenne közelebb is, 6 és 10 kilométerre is automata, de azokkal már többször is meggyűlt a baja.

„Nagybátonyban is van OTP, de ott mindig elfogy a pénz. Mindenki ott veszi fel a nyugdíját nyugdíj időszakban, és akkor sorban áll az ember, és mire odakerül, addigra már nincs pénz az automatában. De ezres sincs már, ilyenkor mindenki szétszéled, és keresi, hogy hol van még automata” – meséli az idős nő.

A nagybátonyi automaták túlterheltek, mert a környező falvakból mindenki oda jár pénzt felvenni. Ez különösen a hónap elején probléma, amikor megérkeznek a fizetések, a nyugdíj, a családi pótlék, és mindenki hozzá akar jutni a pénzéhez, mert a falvakban lévő kis boltokban nem lehet kártyával fizetni. Az OTP-s automata Nagybátony szélén van, busszal 15 perc alatt oda lehet érni, ezért a legtöbb mátraverebélyi oda jár. A városban van egy K&H pénzfelvevő is, de Magdolna csak a saját bankja automatájából vesz fel.

„A K&H automata egyszer eltüntette a kártyám, mert nem szereti az OTP-s kártyákat, és egyszerűen benyelte, mint kacsa a nokedlit. Nem tudtam felvenni a nyugdíjamat. Azt hittem, hogy hülyét kapok, mert ott van mellette a Penny, akartam menni vásárolni és nem tudtam” – meséli Magdolna.

Ezért inkább átutazik Tarjánba, ami Mátraverebélytől mintegy 20-25 kilométerre van, mert nyugdíjasként nem kell a jegyért fizetnie. Ott a saját bankja automatájából vehet fel, és nem kell félnie attól sem, hogy kiürül, mert rengeteg automata van abban a városban. Egy közelebbi, 10 kilométerre lévő településen, Pásztón is tudna pénzt felvenni, de oda a közlekedés nagyon rossz, mert csak két óránként jár a busz, annyi ideig pedig sem a pénzfelvétel, sem a bevásárlás nem tart. Tarjánba viszont a busz óránként jár 25 perces menetidővel, de még mindig jobb, mint a vonat, ami csak két óránként indul és 40 percen keresztül robog.

Sok nyugdíjas nem szeretne utazni, ezért a postától kapják meg a pénzt, csakhogy ennek magas a kezelési költsége.

Fizetni kell a postán, 93 ezer forintért kétezer forintot lekapnak. Én nem fogok kétezer forintokat adogatni, hogy felvegyem a pénzem, nincs nekem ennyi pénzem

– magyarázza a nő.

A faluban van egy Takarékszövetkezet is, de ha valaki itt akar pénzt felvenni, annak szintén van kezelési költség, noha egy kicsivel kevesebb, mint a postán.

„Szoktuk nekik mondani, hogy ha a postára elmennek, akkor ide is bejöhetnek, mert itt még lehet, hogy kevesebbért veszik fel a pénzt, mint úgy” – mondja a takarék egyik dolgozója. Csakhogy a takarékból csak azok tudnak felvenni, akik náluk nyitottak számlát, aki más bankhoz tartozik, már nem. A buszról éppen hazafele igyekvő idős néni is OTP-s, ezért ő is átjár Pásztóra, Bátonyba vagy Salgótarjánba.

Azzal próbál spórolni az utazgatáson, hogy havonta csak egyszer megy, és akkor annyi pénzt vesz le, amennyire szüksége lesz a hónapban. Örülne neki, ha lenne automata a faluban, mert ha rossz az idő vagy az embernek nincs kedve utazgatni, akkor bizony jól jönne. Apró problémának tűnik, hogy nincs automata és a falusiak csak kezelési költség fejében juthatnak hozzá a pénzükhöz a postán.

Csakhogy a faluban élők többsége nagyon szegény, azok közül az idősek közül, akikkel beszéltünk, a legmagasabb nyugdíja mindössze 100 ezer forint volt. Amikor pedig a hónap végére érnek, akkor számít az a kétezer forint, amit arra dobtak ki, hogy felvegyék a pénzt. Ez különösen nagy problémát jelent, a havi 22 ezerből vagy 50 ezer forintból megélő közmunkások körében. Összetalálkoztunk egy csapat közmunkás nővel, akik a kérdésfelvetésre egyöntetűen válaszolták, hogy bizony jó lenne, ha a faluban lenne automata. Volt köztük olyan, aki a takarékból veszi fel a pénzt, de rögtön hozzátette, hogy azért jobb az automatából, mert az ingyen van. A buszút költsége viszont már az ő zsebüket nyomja, ellenben a nyugdíjasokkal.

Buszra szállunk, ha van pénz. Ha nincs pénz, akkor meg nem megyünk sehová, vagy meg kell oldani máshogy: gyalog vagy biciklivel. Oda-vissza 500 forint, ha Tarjánba megyünk 800 forint a busz

– meséli az egyikőjük. A közmunkán dolgozó Lajos és István is használná az automatát, ha lenne. Lajos a Takarékszövetkezetben veszi fel a fizetését, István pedig készpénzben kapja meg. Éppen a Mátraverebélyen is élő probléma miatt indított a Közmunkás Mozgalom a Jövőért egy olyan programot, hogy készpénzben is kérhessék a közmunkások a fizetésüket. Azonban a közmunkások döntő többsége mégsem él ezzel a lehetőséggel, aminek az lehet az oka, hogy akinek van valamilyen hitele, nem kérheti készpénzben a fizetését. A két férfi egy másik szempontot is elénk tárt, hogy miért jobb, ha inkább utalnak. „Egy-két nappal előbb kikapjuk az átutalás végett. Nekem az is számít, az az egy-két nap” – mondja Lajos.

„Abban az egy-két napban nekünk vegetáriánus életmódot kell folytatnunk, aztán utána jöhet az evés, és volt pénz, nincs pénz” – mondja István, aki viszont készpénzben kapja meg a fizetését. 

Mindketten 52 ezer forintból gazdálkodnak, ezért Lajosnak jobb lenne, ha automatából tudná felvenni a pénzt, mert „az kiadja tisztán”, míg a takarék 2200 forint kezelési költséget von le.

Most számold össze, hogy egy hónapban az mennyi, és már meg is lenne a karácsonyod belőle, szaloncukor meg minden

- mondja István a munkatársának. A bankok különböző stratégiák mentén telepítenek ATM-eket a településekre, de ezeknek a részletes adatai titkosak. Az Erste Bank a forgalom nagyságát és annak összetételét veszi figyelembe, az OTP-nél viszont már felmerülnek anyagi tényezők is: olyan településre visznek automatát ,,ahol a magas bekerülési és üzemeltetési költségek figyelembe vételével erre megfelelő kereslet mutatkozik.”