Brüsszel helyett az oroszok tehetnek keresztbe a rezsicsökkentésnek

Korábban megírtuk, hogy a nemrég feltárt fekete-tengeri gázlelőhelyek miatt csökkenhet Magyarország energiafüggősége, a román gáz és olaj ugyanis alternatívát jelenthet az orosz energiahordozók importjával szemben. A kitermelés megindítását azonban halogatja az amerikai és az osztrák fél, ezért Szíjjártó Péter már újabb hosszútávú orosz gázszerződés megkötéséről beszél. A külügyminiszter egy amerikai fórumon korábban azt mondta, hogy ha az Exxon szeptemberig nem dönt arról, hogy befektet-e a fekete-tengeri földgázmező projektbe, akkor Magyarország ismét kénytelen lesz Oroszországgal tárgyalásokat kezdeni egy újabb hosszú lejáratú földgázszállítási megállapodásról.

A G7 cikke szerint azonban nagyon rosszul járhatunk, ha ezen a téren is újra Moszkvához láncoljuk magunkat. A portál elemzése szerint a rezsicsökkentés lezárása óta nem fizettünk olyan sokat az orosz gázért, mint tavaly, és ezt egyébként valamennyire még indokolják is a piaci folyamatok, de

A '90-es években kötött hosszútávú szerződés is kedvezőtlen volt számunkra, de akkor nem nagyon volt választási lehetőségünk, ugyanis nem voltak vezetékek, amelyeken az orosz gázon kívül bármi más érdemben eljuthatott volna Magyarországra.

Az uniós csatlakozást követően azonban a verseny megteremtése érdekében Közép-Európa felé további vezetékeket építettek, hogy a régió Nyugat-Európával is össze legyen kötve. Bár többnyire ezeken a vezetékeken is oroszt gáz kaptunk, a verseny lehetőségének megteremtése mégis hatalmas előrelépés volt, az árak pedig csökkentek is ennek köszönhetően.

A Gazprom azonban jövőre felhagy az ukrajnai tranzittal, és a Balti-tenger alatt kiépített Északi Áramlaton keresztül hozza a gázt Európába. Ahhoz pedig, hogy ezt térségünkbe is eljuttathassák, épp azt a gázfolyosót foglalták le amit azért építettek egy évtizeddel ezelőtt, hogy Közép-Európában legyen konkurense a Gazpromnak. Így pedig 

Szakértők szerint az ellátásban nem lesznek zavarok, az árak azonban jelentősen emelkedhetnek, mert megszűnik az a gázbőség, amit korábban az ukrajnai szállítások és a nyugati kapcsolat együttesen biztosított. Ha az ukrán tranzit nem is áll le teljesen, valószínűleg töredékére csökken, nyugatról pedig szinte csak az orosz cég szállíthat majd. Így biztosan ők határozzák meg az árakat, hiszen a versenypiacot tulajdonképpen egy monopólium válthatja fel.

Becslések szerint a Gazprom közel 9 milliárd eurót költött a Kelet-Európát körülvevő vezetékrendszer kiépítésére, ezt pedig valószínűleg a megemelt árakkal akarja majd visszanyerni. Az emiatt várható drágulás pedig akár a rezsicsökkentett lakossági gázár szinten tartását is veszélybe sodorhatja. Ráadásul nem jönne jól a kormánynak, ha a következő parlamenti választások előtt kellene árat emelni, ezért lehet sürgős számukra az, hogy gyorsan megállapodjanak az oroszokkal, azonban a rövidtávú érdekeknek való megfelelés miatt hosszútávon rosszul járhatunk.