Energiaválság: Európa a legrosszabbra készül

Németországban – amely földgázimportjának mintegy harmadát Oroszországtól kapja – az energiaszámlák várhatóan még tovább és még drámaibban emelkedni fognak. A gázárak emelkedése pedig komoly veszteségeket okoz a vállalatoknak. A német gazdaságot a pénzügyi összeomlás fenyegeti.

A Gazprom Európát már hónapok óta szorongatja. Az S&P Global piackutató cég számításai szerint júniusban Oroszország mindössze 4,7 milliárd köbmétert szállított Európába, ami alig egyharmada a 2021 elején mért szintnek. A legnagyobb gázszállítások az Északi Áramlaton érkeztek. Az Északi Áramlat 2-nek, amely egy új vezeték lenne – sőt már kész is van –, Németország megtagadta a működési engedélyét a háború miatt. Az Északi Áramlaton június 16-án műszaki problémákra hivatkozva a kapacitás 40 százalékra csökkent. A nagy európai vevőket, mint az olasz Eni, az osztrák OMV és a német Uniper, már akkor rendkívüli módon sújtotta ez a helyzet: a hiányt az azonnali piacon kellett pótolniuk, ami jelentősen drágább.

Július 11-én reggel Oroszország – ahogy arról lapunk is beszámolt – leállította az összes gázexportot az Északi Áramlaton keresztül, tíznapos karbantartási munkálatokra hivatkozva. Ez azért történt, mert egy létfontosságú turbina javításra szorul, és a Siemens Energy Kanadába szállította javításra.

Jonathan Stern, az Oxford Institute for Energy Studies munkatársa úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kifejezetten jól jött a turbina körüli vita, hiszen azt mutatja, hogy a szankciók ártanak Európának, és nem egységesek ezzel kapcsolatosan az álláspontok. Szerinte Putyin a hidegebb időkre vár, és szerinte „az oroszok ezen a télen arra fogják kényszeríteni az európaiakat, hogy fizessenek”.

Európa már a válságra készül

Az Európai Bizottság igyekszik felkészülni egy esetleges energiaválságra. „Biztosítanunk kell, hogy a teljes üzemzavar esetén a gáz oda áramoljon, ahol a legnagyobb szükség van rá” – mondta július 6-án Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. A bizottság tervét július 20-ig fogják kihirdetni, és még ebben a hónapban miniszteri csúcstalálkozót terveznek az energiabiztonságról. 

A lehetséges válaszlépések négy területet érintenek:

1. a gáztárolók szintjének folyamatos növelése;
2. az energiaforrások diverzifikálása;
3. a keresleti oldal jelentős csökkentése;
4. és végül nem más, mint a tartalékolás.

A legfontosabb az Economist szerint a betárolt gáz mennyiségének növelése. Tavaly több cég megtagadta a gázvásárlást arra hivatkozva, hogy az oroszok manipulálják a piacokat. A tárolótartályok szintje bizonytalanul alacsony maradt, de Európát kisegítette az enyhe időjárás. Idén az Európai Unió által júniusban elfogadott terv szerint a gáztárolók töltöttségi szintjét november 1-jéig legalább 80 százalékra, a következő években pedig 90 százalékra kell emelniük a tagállamoknak. 

Ha egy tagállamnak nincs elegendő gáztároló kapacitása, akkor az éves fogyasztás legalább 15 százalékát más országokban lévő létesítményekben kell tárolnia. A jó hír az, hogy Európában a tározók már átlagosan közel 60 százalékos töltöttségi szintnél tartanak – egy évvel ezelőtt 50 milliárd köbméteren álltak, most mintegy 60 milliárd köbmétert tárolnak. 

Egyes nemzetközi szakértők szerint az Európai Unió jó úton halad, és november 1-re elérheti, sőt jó eséllyel túl is lépheti a 80 százalékos töltöttségi célt. A Kieli Intézet számítása szerint Németország még akkor is meg tudna birkózni az idei téllel, ha Oroszország júliusban végleg elzárná a szállítást – áprilisban, amikor kevesebb volt a tározókban, ezt lehetetlennek tartotta.

LNG mint lehetséges opció

Ami az alternatívenergia-ellátást illeti, a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala drámaian megugrott. A Morgan Stanley becslése szerint az első negyedévben mintegy 70 százalékkal több gáz érkezett hajón Európába, mint egy évvel korábban.

Az elemzők szerint viszont ez közel sem biztos, hogy így fog maradni: Európa már eddig is annyi LNG-t szívott fel, hogy ebben az opcióban már nem maradt annyi, ami fedezhetné a teljes orosz leállás miatti kiesést. Ez akkor lesz különösen igaz, ha Kína gazdasága kilábal a pandémiából. További probléma, hogy az LNG nem tud eljutni közvetlenül Németországba, mivel nincs fogadó terminálja – az épülő terminálok pedig 2023 elejéig valószínűleg nem lesznek üzemképesek.

Az EU középtávú terve a szél- és napenergia-előállítás bővítése, valamint a zöld hidrogén elterjesztése, de a szakértők szerint ezek nem sokat segítenek rövid távon. Ráadásul az az abszurd helyzet állt elő, hogy a zöld pártok eddig hangoztatott álláspontjától ellenkezőleg most már szénnel kezelik a hiányt: Hollandia és Németország környezetvédelmi mentességeket ad a szénerőművek számára.

Keresletcsökkentés a végletekig

A magas gázárak máris csökkentették a kereslet egy részét. A Leviaton energetikai adatszolgáltató cég becslése szerint az európai ipari fogyasztás 20 milliárd köbméterrel csökkent az elmúlt néhány hónapban. Szerinte a német ipar súlyosan érintett lesz. 

Már léteznek tervek a szomszédok megsegítésére, de nem egy olyan esetre, amely az egész régióra kiterjedhet, ráadásul hónapokig. Az egyik javaslat szerint az Európai Bizottság koordinálná a gázkereslet csökkentését az összes tagállamban. Becslések szerint mindeközben Oroszország az utóbbi időben naponta közel 400 millió dollárt keresett a vezetékes és fagyasztott gáz Európába történő értékesítéséből.

Cseh–német együtt működés

Megállapodást írt alá hétfőn Csehország és Németország arról, hogy a földgázszállítások kiesése esetén kisegítik egymást – számolt be erről az MTI. Az egyezményt Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter, illetve Robert Habeck német ipari és klímavédelmi miniszter írta alá.

„Az európai szolidaritás a kulcs a kilábaláshoz a jelenlegi helyzetből” – mondta Habeck, majd hozzátette, hogy Németország politikai hibát követett el, amikor ilyen mértékben Oroszország felé orientálódott, Berlin pedig most igyekszik új partnereket találni. Az egyik kiutat a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok létrehozásában látja.

Síkela elmondta, hogy a cseh és a német fél már megegyezett a konkrét lépésekben, intézkedésekben, amelyek válság esetén szükségessé válhatnak. Ezeket azonban egyik miniszter sem részletezte. Egyébként Csehország gáztárolói 75 százalékos töltöttségűek.

(Borítókép: Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter sajtótájékoztatót tart az energiaellátás biztonságáról 2022. június 23-án. Fotó: Tobias Schwarz / Afp)