Kicsúszhat Putyin szorításából Európa, most már biztos, valaki veszíteni fog

LNG, a Szent Grál

A földgáz szerepe az áramtermelésben megkerülhetetlen addig, ameddig nincsenek ipari mértékű akkumulátorok arra a célra, hogy tárolni lehessen az áramot – mondta az Indexnek Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője, aki arra is emlékeztetett, hogy egész Európában gázalapú erőművekkel optimalizálják az áramtermelést. 

Az orosz gázfüggőség kezelésében hatalmas segítséget jelent az LNG, amely logisztikailag sokkal rugalmasabb, mint a gáz halmazállapotú társa, ezért tekintenek erre a nyersanyagra Szent Grálként Európában. 

Napjainkban Spanyolország rendelkezik az Európai Unióban a legnagyobb LNG-import-kapacitással, hozzávetőlegesen 35–41 milliárd köbméter földgázt képes továbbítani a kontinensre. Erre a nyersanyagforrásra a németek és az olaszok vannak leginkább ráutalva, a legnagyobb szállítói pedig Ausztrália, Katar és az Egyesült Államok, külön-külön 18-20 százalékos piaci részesedéssel.

Importterminálok kérdésköre

Az LNG-vel való kereskedés bizonyos szintű infrastruktúrát követel, amelyhez szükség van import- és exportterminálra is. Az importterminálok kritikus infrastruktúrák, mivel azok határozzák meg, hogy egy állam mennyi LNG fogadására képes. Ezen rendszerek hiányában nem importálható cseppfolyósított földgáz. Az importterminálokat tekintve Európa jól áll – közölte Gaál Gellért, aki azonban egy jelentős problémára rámutatott:

Ugyanakkor ezek a problémák a Concorde elemzője szerint semmiképpen nem jelentik azt, hogy ezzel a lehetőséggel nem érdemes élni. Sőt, minél több LNG-terminállal rendelkezik az Európai Unió, annál könnyebben tudnak az országok gázhoz jutni a nemzetközi piacokon, illetve diverzifikálni.

Európában a következő években nagyon erőltetett ütemben terveznek LNG-importterminálokat építeni. A jelenlegi kapacitás hozzávetőleg 230 milliárd köbméter (ebbe a mennyiségbe beletartozik Nagy-Britannia is), ezt kellene optimálisan felhasználni – eddig a legszükségesebb időkben csak 65-70 százalékon üzemeltek – és olyan szintre emelni, hogy a teljes orosz gázszállítás kiváltható legyen

– fogalmazott Gaál Gellért, aki kiemelte, hogy egyes számítások szerint ha összeadjuk az eddig bejelentett kapacitásokat, és azok meg is épülnének, akkor 390 milliárd köbméterre tudna emelkedni az unió LNG-kapacitása.

A németek még az idén két darab terminált feltehetően át fognak adni, a jövő évben pedig megnyithatnak még egy terminált – jelezte Pletser Tamás, az ERSTE energetikai elemzője, aki úgy véli, hogy a szűkebb keresztmetszetet az LNG-kínálat jelentheti.

Azért vannak problémák

Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője szerint talán nem is az LNG-terminálok száma a kérdés, hanem a teljes kapacitás. Az oroszok korábban évente 150–200 milliárd köbméter földgázt exportáltak az unióba, ennek a volumennek a fele az Erste elemzője szerint megtakarítható, de legalább 80–100 milliárd köbméter beszállítása lenne szükséges alternatív csatornákon keresztül.

 Jelenleg az EU LNG-kapacitása 157 milliárd köbméter, 2021-ben viszont csak 80 milliárd köbméter LNG-t szállítottunk be. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mondjuk 40–60 milliárd köbméterrel kéne növelni a fogadóállomások összkapacitását, és jelentősen emelni a tavalyi 50 százalék körüli kihasználtságot

– összegezte az Index megkeresésre Pletser Tamás, aki szerint ehhez főleg interkonnektorokat, vezetékeket, tárolókat kellene építeni. 

Rá tudnak licitálni mások is

Az Erste elemzője felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel alig érkezik új kínálat, ezért az LNG-piac 2026-ig feszes lehet, az enyhülést csak új kitermelések hozhatják majd el.

„Gáz van bőven, ellenben a szigorú klímavédelmi előírásokat, a negatív értékítéletet enyhíteni kellene. Jól látható, hogy például a Shell vagy a BP ma nem akar szénhidrogénprojektbe fektetni. Sokat lendítene az ellátásbiztonságon, ha ezek a cégek pénzeket fektetnének a gázkitermelésbe. Katar vagy Irán nem stabilabb ellátó hosszabb távon, mint Oroszország. Ezért kéne nagyobb arányban a hazai olaj- és gázvállalati arány, illetve diverzifikált ellátás” – foglalta össze lapunknak ezt a kérdést Pletser Tamás.

A magyar kormány a diverzifikáció pártján van, de ez alatt nem az orosz energiahordozók kizárását érti, hanem a minél több forrás bevonását, például az azeri gáz mennyiségének növelése, a transzadriai vezeték kapacitásának bővítése által. Az »átpolitizált, átideologizált javaslatok« helyett minél több csővezetéket, LNG-terminált kell építeni, fejleszteni az infrastruktúrát, ugyanis ez jelenti a valós megoldást 

– emlékeztetett a kormány álláspontjára tegnap Prágában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.  

Gaál Gellért megjegyezte, hogy az LNG piacán verseny zajlik: az ár dönti el, hogy ki mennyi gázt tud majd vásárolni. 

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. február 15-én. Fotó: Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Images)