Instant öngyilkosságot követ el a munkahely, amelyik ingyenmunkát akar végeztetni

Gyakran felvetődik, hogy próbanapra hívnak be valakit egy állásinterjú után. Nem meglepő ez a gyakorlat a cégek részéről, hiszen az önéletrajzból sokszor csak az előző munkahelyek és a tanulmányok derülnek ki, némely esetben referenciát és telefonszámot is ad a jelentkező, de még ebből sem derül ki teljes bizonyossággal a munkavállaló szakmai alkalmassága.

A szakmai jártasság, kézügyesség, pontos, precíz munkavégzés, felelősségteljes gondolkodás sok esetben a napi munkavégzésnél biztosabban mérhető, ellenőrizhető, természetesen ebben az esetben nem elegendő egy ,,próbanap”, a munkajogban erre találták ki a maximum három hónapig munkaszerződésben is rögzíthető próbaidőt – ismertette Dénes Rajmund Roland a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke. 

Erre már Simon Balázs munkajogász mutat rá. A klasszikus próbanap, ahol nincs „papírozás”, munkaszerződés, a munka megkezdését megelőző NAV bejelentés vagy megbízási szerződés, és legalább a minimálbérnek megfelelő fizetség, az nem lehet jogszerű, ha ott bármilyen munkavégzés történik, ideértve annak tesztelését is, hogy milyen ügyesen vagy gyorsan szerel össze valamit a leendő munkavállaló.

Kárt okozhat a próbanapozás

A veszély abban az esetben áll fenn, amennyiben a munkavégzés nem bejelentetten és nem munkaszerződésben rögzített feltételekkel történik, ebben az esetben nincsen garancia arra, hogy a próbanapot követően megkapja a munkavállaló az egyeztetett bért és arra sincsen biztosíték, hogy egy próbanapot követően nem lesz harmadik, negyedik vagy több is – világít rá Dénes Rajmund Roland. 

Simon Balázs munkajogász elmondta, hogy a próbanappal kapcsolatos visszaéléseket legtöbbször nem jelentik be, hiszen 1-2 napi elveszett munkabér miatt senki sem vállalja a perrel kapcsolatos költségeket, időt, energiát. 

Több szektorban bepróbálkoznak vele

A vendéglátásban, idegenforgalomban, mezőgazdaságban, de főként szezonális, eseti munkavégzések esetében visszaélések előfordulhatnak. Akkor a munkáltató a dolgozóit sem idénymunkára, sem pedig egyszerűsített foglalkoztatottként (EFO) nem jelenti be, hanem a napi munkavégzést követően ,,zsebbe” fizet, ilyen esetekben sem a próbamunka díjazására, sem pedig a napi munkavégzés elszámolására semmilyen garancia sincsen – figyelmeztet Dénes Rajmund Roland.     

Országosan is inkább az elmaradottabb régiókra jellemző a feketézés, a próbanapoztatás, de a munkaerőpiac feszessége miatt egyre inkább kihalófélben van ez a gyakorlat. A munkaerőhiány arra sarkallja a cégeket, hogy már az első naptól kezdve elnyerjék a munkavállaló szimpátiáját, amibe nem fér bele a fizetés nélküli próbanap – mondta a munkajogász. 

A próbamunkával is ráfázhatunk

A próbafeladatok kézügyességet, logikát, problémamegoldó képességet mérhetnek, ezzel nincs gond, ez egy teszt, és nem próbanap, hanem a jelölt kiválasztási folyamatának hasznos és szerves része. Mindkét szerződő fél, a munkáltató és a munkavállaló szempontjából is fontos, hogy felelősségteljes döntés szülessen. Minél összetettebb egy munkakör, kvalifikáltabb a jelölt, annál komplexebb ez a kiválasztási folyamat, közép- és felsővezetők fejvadászata esetében ez napokig, hetekig vagy több hónapig is eltarthat – ismertette Dénes Rajmund Roland.    

A kommunikációs vezető hozzáteszi, hogy a XXI. században az internet világában nemcsak a munkáltató ellenőrizheti a jelölt referenciáit, hanem a jelölt is utána tud nézni a leendő munkáltatójának.

Simon Balázs szerint több előjele is lehet annak, ha a munkáltató próbamunka címén velünk végezteti el a céges feladatokat. A munkajogász szerint ilyenkor az segít, ha felmérjük, hogy hozzávetőleg hány órát kell a próbamunkával tölteni.

A marketinges, újságírói és egyéb kreatív szakmákban jellemző lehet ez a gyakorlat, azonban ha megbízási szerződést kötünk a céggel, arra az esetre, ha publikálják a munkánkat, akkor elkerülhetjük, hogy fizetség nélkül használják fel a szellemi termékünket – mutatott rá a munkajogász.

Hogyan döntsön jól a munkáltató?

Elsődlegesen a munkavállaló van a jelentkezéskor kiszolgáltatott helyzetben. A munkáltatónak több olyan jogszerű eszköze van, amelyek segítségével ki tudja szűrni a legalkalmasabb jelöltet, akár több körös interjúk, személyes beszélgetések, jelölt referenciáinak ellenőrzése, akár ajánlólevél bekérése. A jelölt munkaköri alkalmasságát elméleti és gyakorlati feladatokkal is lehet mérni, tesztelni.

A munkaerőpiac az utóbbi években sokat változott, általánosságban elmondható, hogy most már kezdenek kiegyenlítődni a foglalkoztató és a jelölt közötti ,,erőviszonyok”, hiszen ma már nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló is választ. Amennyiben az elképzelések találkoznak, abban az esetben az várhatóan tartósabb, sikeres együttműködés lesz, amennyiben nincs ,,kémia”, akkor mindkét fél keres tovább – mondta Dénes Rajmund Roland.

Ezt az állítást megerősítette Simon Balázs munkajogász is, szerinte 

A hazai kis- és középvállalkozásoknak sem ajánlja, hogy fizetetlen próbanappal próbálják csökkenteni a cég toborzási költségeit, hiszen már az elejétől kezdve rossz benyomást kelt a gyakorlat. A szakértő egy paradigmaváltást sürget, szerinte a kisebb cégek is nyugodtan alkalmazzanak profi toborzó cégeket, mert a nap végén több költséget és erőfeszítést spórolnak meg így, ha vállalják a toborzó cég felbérlésével járó kezdeti pénzbeli áldozatot.

Mi történik, ha meggondoljuk magunkat?

Amennyiben jogszerűen járt el a munkáltató, abban az esetben a munkaviszony megszüntetését követő 5 napon belül a foglalkoztatónak a dolgozó munkabérét ki kell fizetni, a kilépő papírokat pedig ki kell adnia – magyarázta Dénes Rajmund Roland.

Hozzátette, hogy amennyiben már nem első eset, hogy próbaidő alatt a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre került, akkor érdemes a jelöltnek azon elgondolkodnia, hogy a gyakorlatának, tudásának, érdeklődési körének és szakmai képességeinek, azaz a kompetenciájának megfelelő állásajánlatokat kell a jövőben megpályáznia. 

Amennyiben sikerül megtalálnia azt a munkakört, amiben elégedett lesz, a munkavégzésben örömét leli, akkor nagy valószínűséggel abban a pozícióban sikeres is lesz – húzta alá.

Simon Balázs szerint ma már nem nehéz munkahelyet találni, azonban nem ajánlja, hogy a próbaidő alatt már más állásokról álmodozzunk. Adjunk bele mindent a próbaidő alatt, és akkor nagy eséllyel minden akadályt könnyen veszünk majd, azonban ha nem felel meg a munkahely, akkor sem nehéz manapság újat találni egy jó önéletrajzzal, szakmai tudással és lelkesedéssel.

(Borítókép: Getty Images)