Sejtenként zabálja fel életminőségünket az infláció

A lakosság többsége nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is egyre inkább visszafoghatja vásárlásait, egyre jobban élénkülhet a „lefelé vásárlás” jelensége – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Geo-Trendek I. című kiadványából, amely szerint a társaság szakértői

Úgy vélik, a reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt zsugorodott az elmúlt két évben Európa-szerte.

A brutális inflációnak drámai hatása lett

A tanulmányukban részletezik, hogy Magyarországon a tavalyi év második feléig emelkedett a bérek vásárlóereje, a csökkenés a harmadik negyedévtől következett. Erdélyi Dóra makrogazdasági elemző a kiadványt bemutató sajtóbeszélgetésen leszögezte, hogy idén a várakozásuk szerint csökkenhetnek a reálbérek, ami az életszínvonal romlását hozhatja magával. Ám osztja a kormányzati meglátást, mely szerint a reálbérek nominálisan növekedhetnek és két számjegyű éves emelkedés várható, de az infláció ennek a hatását nemcsak hogy semlegesíti, hanem drasztikusan le is rontja.

Az Oeconomus a tanulmányában kiemeli: az idei év elején érte el csúcsát az infláció, és a várakozásaik szerint az első félévben lassabb ütemben, majd dinamikusan mérséklődhet. „Ez nagyban a bázishatásoknak köszönhető” – tette hozzá Erdélyi Dóra, aki kiemelte, három forgatókönyvvel számoltak a prognózisukban: még a legrosszabb alapján is decemberre 10 százalék alá kerül az infláció.

A májusi adatokban már jól látható, hogy az előző hónaphoz viszonyított adatokban is dezinfláció tapasztalható. A forint euróval (és dollárral) szembeni árfolyamnak az erősödése idővel az importált élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árában is megjelenik, lassítva az áremelkedést – derült ki a tanulmányukból. Erdélyi Dóra szerint az infláció idei lassulását segítik elő – a bázishatásokon felül –, hogy egyéb külső és belső tényezők is javulnak:

a globális nyersanyagárak és félvezetőárak tavaly lefordultak csúcsszintjeikről és mérséklődni kezdtek, továbbá a koronavírus-járvány miatti széttöredezettség is kezd helyreállni az értékláncokban.

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a napokban a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben megállapították a fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjakat (EPR-díjak). A EPR-díjakat július 1-jétől kell alkalmazni. Számos szakértő ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez hátráltatja az élelmiszereknél a dezinflációs folyamatokat.

Ugyanakkor Erdélyi Dóra ezzel kapcsolatosan arra emlékeztetett, hogy a közgazdaság ismeri a rezervációs ár fogalmát: elképzelhető, hogy tovább szeretnék hárítani az EPR-költségeket, de a vevők ezt már nem tudják tolerálni, így egyszerűen nem veszik meg a termékeket, és ez már az adatokban is látható. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden arról beszélt, hogy fogyasztási sokk alakult ki Magyarországon, drasztikus fogyasztáscsökkenést eredményezett az elmúlt időszak inflációs hulláma.

Nem álltak meg a beruházások

Az Oeconomus szerint idén várhatóan továbbra is velünk maradó, bár lassuló hazai infláció visszaveti a keresetek várárlóerejét, a csökkenő reálbérek visszafogják a lakossági költéseket. A hazai kiskereskedelmi forgalom már a tavalyi év második negyedévétől a lassulás jeleit mutatta. Ehhez elsősorban az élelmiszer-forgalom mérséklődése járult hozzá, mely idén várhatóan tovább folytatódik.

Az élénk üzemanyagforgalom tavaly még tudta kompenzálni a kiskereskedelmi szektor egyéb alágainak gyenge forgalmát. Azonban idén a benzinárstop kivezetését követően kevésbé dinamikus forgalombővülés várható a benzin és dízel esetében.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus vezető elemzője rámutatott a hitelezés körüli legégetőbb kérdésekre. A 2020-as pandémia és annak gazdasági hatásai, illetve a 2022-ben kitört európai háború következményei miatt megváltozott az inflációs környezet. A világgazdaság számos országában évtizedek óta nem látott mértékben emelkedett az árak növekedésének üteme, melyre a jegybankok mindenhol kamatemeléssel reagáltak, és ennek megfelelően hajlandóak voltak beáldozni a gazdasági növekedést az infláció letörése érdekében.

A forgatókönyv ilyen esetben egyszerű: ha növekszik a hitelek kamatlába, akkor költségesebb a hitelezés; a vállalatok szűkítik vagy elhalasztják a beruházásaikat, ráadásul a lakossági fogyasztói hitelek is drágulnak, ami a gazdasági teljesítmény visszaeséséhez vezet.

Ugyanakkor arra is emlékezetetett, hogy bár számos elemzésben azt részletezik, hogy Magyarországon földbe állt a hitelezés, szerinte a devizahitelek és a kormány által bevezett kamattámogatott hitelek ezt mérséklik.

Az elemzésben kitér arra is, hogy a múlt szeptembertől a jegybanki alapkamat 13 százalék, míg az effektív kamat (egynapos betéti kamat) 18 százalék, mindez a régióban és nemzetközi összehasonlításban is magas mutatónak számít. A hitelek magas ára pedig azonnal jelentkezik, ugyanis az MNB statisztikái szerint a lakáshitel-szerződések értéke 1195,2 milliárd forintot ért el tavaly, ami 8,3 százalékkal elmaradt a 2021-es 1303,2 milliárdtól. A fogyasztási hiteleknél is hasonló tendenciákat figyelhettünk meg, ugyanis nagyjából egytizedével zsugorodott tavaly a piac, így az új szerződések értéke 1111,7 milliárd forintot ért el – olvasható a tanulmányban. 

Az MNB statisztikái szerint a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya a 2018-as 6500 milliárd forintról 10 200 milliárd forintra növekedett és 2023-ban 12 300 milliárd forintot ért el (21 százalékos növekedés). Ezen utóbbi adat egyébként új rekordnak számít. A látványos növekedés mögött nem a drága forinthitelek iránti növekvő kereslet, hanem a devizahitelek felé történő elmozdulás húzódik meg. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka, hogy amíg 2022-ben a devizahitelek aránya a vállalati hitelállományon belül nagyjából 36,7 százalék volt, addig ez a mutató 2023-ra 41,1 százalékra ugrott.

(Borítókép: Németh Kata / Index)