Ott segítheti Orbán Viktor tervét az El Nino, ahol senki sem várta

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 1,5 százalékos idei növekedési célt tűzött ki. „A kormányzat korábban kalkulált és azóta fenntartott, idei évre vonatkozó előrejelzése rendkívül ambiciózus” – jelezte lapunknak Nagy János, az Erste elemzője, megjegyezve, hogy a piaci elemzők többsége 0–0,5 százalék közötti bővülést vár. Az Erste alapvárakozása a recesszió kialakulása, miután az egymást követő harmadik negyedévben technikai recesszióban ragadt az ország. 

Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint is a kormányzat növekedési várakozása optimista. 

A belső kereslet nagyon gyenge, és bár a kormány hozott élénkítő lépéseket – például a SZÉP-kártya összegének megemelése és felhasználhatóságának kibővítése vagy a szigorodó csok miatt esetlegesen az idei évre előre hozott kereslet –, a költségvetés nincs túl jó bőrben

– mondta a szakértő, rámutatva, hogy a büdzsében további kiigazító lépéseket hozhatnak, ami negatívan hathat a növekedésre.

Elképzelhető, hogy a várható jó termés miatt a mezőgazdaság idén megmenti a gazdaságot a visszaeséstől, de ez is inkább stagnáláshoz közeli állapotot jelenthet

– vélekedett a közgazdász. A jövő évre viszont már érezhető növekedést vár, de ennek a mértékét kérdésesnek látja.

Ezzel szemben az MBH Bank egy százalék körüli GDP-növekedést vár, ám hangsúlyozzák, ez erősen függ a mezőgazdaság teljesítményétől, mivel más területeken lefelé mutató kockázatok látszanak.

Megérkezett az El Nino, dőlt a melegrekord

A fenti szakértői véleményekből kiderül, hogy a mezőgazdaság idei teljesítménye pörgetheti vagy éppen húzhatja vissza a hazai gazdaságot. Korábban megírtuk, hogy megérkezett az El Nino, melynek nyomán július első hetében megdőlt az átlaghőmérsékleti csúcs a Földön. Július 3-án ugyanis a világban átlagosan 17,01 fokot mértek, megdöntve a 2016 augusztusában jegyzett rekordot: 16,92 fokot.

Az El Nino jelenség valóban emeli globálisan az átlaghőmérsékletet, elsősorban Dél-Amerika, Afrika, Óceánia és Ausztrália térségében, de gondoljuk végig, hogy ezeknek mekkora a területe. Emelkedik tehát a globális átlaghőmérséklet, de nálunk Európában, kiváltképp Magyarországon, nem igazán érvényesül ez a hatás

– világított rá Héjja Csaba. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője szerint, ha lesz is aszály, nem emiatt, de egyelőre úgy néz ki, hogy a 2021-es és 2022-es év után kedvezőbb lehet az időjárás. 

Az éghajlati jelenség hazai mezőgazdaságot visszahúzó hatását egy példával cáfolta: „Az elmúlt években a legerősebb El Nino jelenség 2016-ban jelentkezett. Ez évben Magyarországon jó termésátlagok voltak, kukoricából az országos átlaghozama 8,6 tonna volt hektáronként, ez mindmáig a legmagasabb terméseredmény 1990 óta.” 

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a tavalyi, elképesztően gyenge kibocsátás után az idei első negyedéves felpattanás bizakodásra ad okot és 2023-ban 2-3 százalékpont is lehet a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása az alacsony súlya ellenére is. 

Idén július közepén már kijelenthetjük, hogy lényegesen jobb körülmények övezik az agrárium lehetőségeit

– állapította meg a szakértő, megjegyezve, hogy a tavalyi év szinte alulmúlhatatlanul gyengére sikerült az energiárak okozta extrém sokk mellett a rendkívüli aszály miatt is.

Javában zajlik a betakarítás, a tavalyinál lényegesen kedvezőbb időjárásnak köszönhetően a hozamok ugyan magasabbak, mint az aszály sújtotta 2022-es évben, de jelentősen elmaradnak az előzetes várakozásoktól – erre már a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) világított rá lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Profitálhatunk is az El Nino jelenségből

Magyarország, és azon belül az élelmiszer-gazdaság is egy globalizált rendszer része – kint vagyunk a világpiacon. Azt, hogy mennyibe kerül egy kilogramm búza itthon, a világpiaci viszonyok határozzák meg. Így az El Nino áttételesen, a gabonapiaci folyamatokon keresztül hat leginkább.

Az export kulcskérdés, ugyanis a külkereskedelmi többletnek jelentékeny részét a mezőgazdaság, azon belül a gabonapiac adja. Gondoljuk végig, ha az El Nino miatt világszinten kisebb termés lesz, akkor jó eséllyel nyílnak kapuk a világ gabonapiacán a magyar terményeknek. Persze világszinten mi nagyon kicsi játékosok vagyunk, de szerencsés helyzetben tudunk profitálni a világpiaci folyamatokból

– jelezte Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság súlya a magyar GPD-ben 3-5 százalék körüli, így ennek a kis szegmensnek a visszaesése talán nem idéz elő recessziót. A szakértő szerint a GDP-t jobban befolyásolhatja a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripar és az élelmiszer-kiskereskedelem teljesítménye. A boltokban pedig csökken az élelmiszer-forgalom volumene, így ha kevesebb élelmiszert vesz a fogyasztó, az iparnak is kevesebbet kell gyártania. Ez erősebb hatással bír a recesszióra, mint a mezőgazdaság – emelte ki a közgazdász.

Az időjárás dönt mindenről

A mezőgazdaság teljesítménye a mai napig erősen függ az időjárástól, annak ellenére, hogy az új technológiák pont ezt akarják kiküszöbölni – jelezte lapunknak Fórián Zoltán. Az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője kiemelte, hogy tavaly az aszály, a hőhullámok és az UV-sugárzás okozta károk – az ország egyes részein – súlyosan érintették a gazdákat. 

A Magyar Államkincstár adataira mutatva a szakértő megállapította, a 2022-es kárenyhítési évben minden eddigit meghaladó számban tettek kárbejelentést a gazdálkodók, összesen 51,5 ezer kárbejelentés érkezett, amelyből közel 48 ezer – a rendkívül csapadékmentes időjárásból adódóan – aszálykárra vonatkozott. 

– ismertette az agrárpiaci elemző, megjegyezve, hogy az árak alakulása a termelők szempontjából már kevésbé rózsás, ugyanis a szántóföldi növények árai jelentősen mérséklődtek. 

A mezőgazdaság idei kibocsátása a tavalyi évvel ellentétes hatások mentén alakulhat. 2022-ben az árak emelkedése növelte, a volumen csökkenése visszafogta a kibocsátás növekedését. Az egyenleg pozitív lett, a mezőgazdasági kibocsátás értéke 15 százalékkal, 4 ezer milliárd forintra nőtt. Idén ez fordítva lesz: az árak inkább lefelé, a mennyiségek inkább felfelé alakítják a kibocsátást

– állapította meg lapunknak a szakértő, aki szerint az árak hatása lesz erősebb. Ismertette, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint áprilisban a növényi termékek árai 19 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. 

A jelenleg folyó aratás eredményeiről elmondta, hogy ugyan kissé elmaradnak a várakozásoktól, de a tavalyi számokat jelentősen meghaladják. Árpából például nagymértékű volt a megdőlt állományok aránya, és a csapadékos idő kedvezett a növényi betegségeknek is. 

Ami a földeken lévő növényeket illeti, kedvező az állapotuk, de ha az erős UV és a hőhullám elhúzódik, akkor folyamatosan fog romlani. Az időjárási okok globálisan is rontják a terméskilátásokat

– világított rá Fórián Zoltán, kiemelve, hogy az időjárási anomáliák immár visszatérően a leggyakoribb abiotikus tényezők a szabadföldi növények esetében. A jelenség elleni védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet az ágazati szakértő, amelynek egyik módja, hogy szárazságtűrő fajokat termesztünk, de a talajélet, a termőképesség, a vízgazdálkodás javítása is elengedhetetlen.  

(Borítókép: Aratás 2022. június 26-án. Fotó: Oláh Tibor / MTI)