Matolcsy Györgyék elárulták, mi áll a meghökkentő adat hátterében

Áprilisban az infláció az MNB márciusi Inflációs jelentés előrejelzési sávjának közepén, míg a maginfláció az előrejelzési sáv alsó felében alakult. Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek . Az éves maginfláció 0,3 százalékponttal csökkent, ezen belül az iparcikkek támogatták a dezinflációt.

Meghaladta a historikus átlagot

A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, MNB által számolt éves mutatók szintén mérséklődtek. A ritkán változó árú termékek inflációja 0,3 százalékponttal, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció éves emelkedése 0,5 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest – olvasható a jelentésben.

A jegybank arra is kitért, a rövidebb bázisú (évesített három hónap/három hónap) összevetésben a maginfláció és az infláció emelkedett áprilisban az üzemanyagárak emelkedése és az egyes piaci szolgáltatások körében megvalósult visszatekintő átárazások következtében. Az MNB rámutatott:

Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés mértéke az infláció és a maginfláció esetében is meghaladta az év ezen időszakára jellemző historikus átlagot. Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár ára az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedett, míg az alapfolyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított havi maginfláció 1 százalékon alakult.

Az MNB szerint az áprilisi átárazások mértéke az iparcikkek és az élelmiszerek esetében a historikus átlag alatt, míg a piaci szolgáltatások esetében a historikus átlagnál magasabban alakult.

Mutatjuk a részleteket

Ahogy arról beszámoltunk, az élelmiszerek ára 1 százalékkal nőtt, ezen belül:

• leginkább a cukoré (30,4 százalék),
• a büféáruké (9,6 százalék),
• a csokoládé és kakaóé (9,2 százalék),
• a sertéshúsé (9,2 százalék),
• az éttermi étkezésé (8,4 százalék),
• valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (5,8 százalék).
• A termékcsoporton belül a tojás ára 20,3, a liszté 19,7, a száraztésztáé 12,5, a sajté 9,6, a tejé 9,3, a kenyéré 9,0, a baromfihúsé 6,5 százalékkal csökkent.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 14, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.

A szeszes italok, dohányáruk ára 3,8, ezen belül a dohányáruké 4,3 százalékkal emelkedett. A gyógyszerek, gyógyáruk ára 7,3, a mosó- és tisztítószereké 3,8, a testápolási cikkeké 2,1 százalékkal növekedett. A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,2, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett – áprilisban az előző év azonos hónapjához képest.

A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,8 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 4,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,5, az új személygépkocsiké 2,7, a szobabútoroké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal drágultak.

Érdemes az adatokat havi szinten is részletesen vizsgálni: áprilisban márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, míg a járműüzemanyagok ára 3,5 százalékkal nőtt.

(Borítókép: Matolcsy György 2020. április 16-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)