Magyar Péter csapdát állított magának, Orbán Viktor pedig most kér egy kávét

Hétfő reggel nyolc órától elindult a Tisza Párt konzultációja, a Nemzet Hangja. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke március 15-i beszédében beharangozta, hogy pártja minden 16 év feletti magyart megkérdez arról, milyen országot szeretnének az Orbán-rendszer után. A Nemzet Hangja-kezdeményezés keretében a kérdésekre április 11-ig lehet válaszolni online és személyesen egyaránt. A Tisza Párt elnökének a lépésére azután került sor, hogy Orbán Viktor március 7-én bejelentette, véleménynyilvánító népszavazást indít Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban. Magyar Péter egyébként nem csak a konzultációs ötletet, hanem magát a kérdést is átvette, amely 13. a Nemzet Hangja kérdéssorán.

Szavazás és népszavazás

Mindenekelőtt fontos tisztázni a véleménynyilvánító szavazás és a népszavazás közötti különbséget. Míg a véleménynyilvánító szavazás jogilag rugalmasabb, és bármiről meg lehet kérdezni az embereket, addig a népszavazásnak szigorúak a feltételei. Hiszen a politikusok már a francia forradalom óta Európa-szerte jól tudják, hogy a népakaratnak meg kell jelennie a közügyekben, de a népet mégsem lehet akármiről megkérdezni.

Ennek megfelelően Magyarországon – hasonlóan más uniós országokhoz – nem lehet népszavazást kezdeményezni például

Emellett az is tilos, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról döntsenek népszavazással, ahogy az Országgyűlés feloszlatása is tabu. A közkegyelem gyakorlását is tilos népszavazással megvitatni.

Van, amiről nem dönthet a nép

A véleménynyilvánító szavazásnak nincsenek ilyen kritériumai, hiszen semmiféle jogszabály nem rendezi ezt a kérdést. Bármiről lehet véleménynyilvánító szavazást tartani. Akár azt is fel lehetne tenni, hogy Novák Katalin hozza-e nyilvánosságra a kegyelmi üggyel kapcsolatos döntésének a hátterét, ahogy azt is, hogy legyen-e ingyenes a sör. Ez utóbbi kérdésben az Alkotmánybíróság 2007-ben amúgy elutasított egy népszavazási kezdeményezést. A határozat indoklása is tanulságos:

Az Alkotmánybíróság a jövőben az egyértelműség részének tekinti azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan.

Egy szó, mint száz, a véleménynyilvánító szavazásnak jogi következménye nincs, csak politikai jelentősége van. Így a mostani szavazás egy dolgot rögzít:

Ha nem nyeri meg a következő választásokat, akkor sincs hova hátrálnia, mostantól ezekre a kérdésekre adott válaszoknak a képviseletét várják majd el tőle. Hiszen gyakorlatilag most azt kérdezi a választóktól, hogy a kijelölt témákban hogyan kellene eljárnia a döntéshozónak. Azzal együtt, hogy a Tisza Párt elnöke maga is hangsúlyozta, hogy ezek a kérdések nem egyértelműek, és nem lesz mindenhol egyértelmű többsége az egyik oldalnak.

Márpedig ha most az emberek kiállnak például amellett, hogy az szja egységesen 9 százalékos legyen, és a Tisza jövőre megnyeri a választásokat, akkor nehezen lesz magyarázható, hogy miért nem alkalmazza ezt az adókulcsot. Ez azért is fontos, mert Orbán Viktor régóta egy számjegyű szja-t szeretne, de nem tudja államháztartási okokból megvalósítani. Magyar Péter ennek ellenére ezt úgy kérdezi meg most az emberektől, hogy jelenleg nincs minden információ a birtokában a költségvetés aktuális helyzetről.

Mindenki kevesebb adót szeretne fizetni

De térjünk vissza a népszavazásra. Magyar Péter most összesen tizenhárom kérdést tett fel, a mi értékelésünk szerint ebből hét gazdasági, hat pedig politikai felvetés. A hét gazdasági témakör közül hat pedig az adószabályzást, illetve a költségvetést érinti. Márpedig erről nem véletlen, hogy nem lehet népszavazást tartani.

Ugyanis a nép, akitől a közhatalom ered, nincs és nem is lehet a birtokában minden, ezzel kapcsolatos információnak, nincs szakmai rálátása ezekre a kérdésekre. Konkrét költségvetési és az adópolitikai kérdésekről nem lehet érzelmi alapon dönteni. Arról nem is beszélve, hogy nyilvánvalóan mindenki kevesebb adót szeretne fizetni. Ki nem szeretné, hogy az állam évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?

Ezt a levest Magyar Péter főzte

Tehát most úgy fognak igennel szavazni az emberek, hogy nincsenek információik arról – ahogyan Magyar Péternek sem –, hogy ezekbe a költségvetést érintő kérdésekbe beleroppan-e az ország. Maradjunk a példánál, körültekintően a kérdés így hangzana: Akkor is szeretné, hogy az állam 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére, ha ez esetleg az államháztartás csődjét okozná, és ön emiatt elveszítené a munkahelyét?

Ahogy azt levezettük, az alábbi kérdésekről nem is lehetne – legalábbis formális népszavazás keretében – megkérdezni az embereket, és ennek okai vannak:

1. Egyetért-e ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0 százalékra csökkenjen?
2. Egyetért-e ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magánegészségügyi beruházások támogatására, és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?
3. Egyetért-e ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5 százalék legyen?
4. Egyetért-e ön azzal, hogy az szja egységesen 9 százalékra csökkenjen?
5. Egyetért-e ön azzal, hogy újra bevezetésre kerüljön a korábbi területeken a kata adózási forma?
6. Egyetért-e ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön kiszabásra?

Persze ezekre mindenki igennel szavaz majd, de nem véletlen, hogy ezeket a kérdéseket egy népszavazáson nem lehetne feltenni. Abban az esetben feltehetően automatikusan nehéz helyzetbe kerülne a költségvetés, mert jogilag erre rákényszerülnének a döntéshozók. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek úgy kellene költségvetést készítenie 2026-ra, hogy nincs elég bevétele az államnak.

Ezt Magyar Péter is jól tudja, ezért indított véleménynyilvánító szavazást. Ám a Tisza Párt elnöke, ahogy azt korábban levezettük, kezdeményezésével most a saját  csapdájába sétált bele: a rá szavazók a konzultáció eredményét biztosan számon fogják kérni tőle.

(Borítókép: Budai Balázs / Index)