Lukács
9 °C
22 °C

A cégtemetők túlmutatnak a NAV-on

2013.11.08. 12:22
A NAV azt mondja, hogy tudatában vannak a cégtemetők módszerének, de a megoldás túlmutat a jogköreiken. Szűrésekkel és vagyonosodási vizsgálattal azért ellenőrizgetik őket.

A köznyelvben „cégbedöntésként” ismert adóelkerülési módszer nem ismeretlen a NAV előtt, áll a NAV cégtemetőkre vontakozó kérdéseinkre adott válaszában.  

A módszer lényege, hogy a vagyonelemek kivonását követőena gazdasági társaság tulajdonjogát – és gyakran ügyvezetését is – átruházzák az úgynevezett „cégtemetőre”, amely gazdasági tevékenységet nem folytat a tulajdonába kerülő társaságokkal. A cégtemető gyakorlatilag a megvásárolt cég megszüntetését „menedzseli”, amely önmagában még nem jogellenes tevékenység, mint ahogy a köztartozással rendelkező cég megvásárlása sem.

Túlmutat a hatáskörükön

Azonban az ilyen tevékenységre épülő negatív jelenség felszámolása összetett probléma, amely túlmutat az adóhivatal hatáskörén. Okai visszavezethetők a cégalapítási, cégbejegyzési eljárás elmúlt évtizedben végbement jelentős liberalizálására, a vállalkozás szabadságát könnyítő jogszabályi rendelkezésekre.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jelenlegi jogszabályi környezetben rendelkezésére álló eszközöket alkalmazza. A cégbedöntésben érintett gazdasági társaságokkal kapcsolatos ellenőrzések tárgya egyebek mellett a korábbi tulajdonosok még élő cégkapcsolatainak feltárása, ellenőrzése. Összetett kockázatelemzéssel és kiválasztással a NAV legyűjti a legalább két céget cégtemetőbe átruházó megbízókat, illetve még működő cégeik listáját. A lista alapján kiválasztja azokat a vállalkozásokat, melyeket korábban, elévülési időn belüli időszakban nem vizsgált, és elrendeli az ellenőrzést.

Az ún. adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések célja az adózó vállalkozási tevékenységéhez használt eszközeinek, készleteinek, megrendelőinek, a vállalkozás körülményeinek, a vállalkozáshoz szükséges tárgyi (pénzügyi) és személyi feltételek vizsgálata és hasznosítható információk beszerzése. Ez egyrészt visszatarthatja a tulajdonost attól, hogy a cégvagyont a tartozások rendezése előtt kimentse, másrészt egy későbbi felszámolási eljárásban elősegítheti a hitelezői igények érvényesítését, illetve a korábbi tulajdonosokkal szembeni fellépést, büntető feljelentés megtételét.

A cégbedöntésben érdekelt korábbi tulajdonosok ugyanis rendszerint már a cégalapításkor számolnak a tartozások felhalmozását követő cégeladás lehetőségével. Ezt megelőzően a társasági vagyont saját vagy mások javára úgy csökkentik, hogy tudják, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kell, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyeknek nem lesz képes teljesíteni. Ennek észlelése esetén az adóhivatal csődbűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntető feljelentést tesz.

Az eladáskor már jelentős hátralékkal rendelkező gazdasági társaságok esetében a korábbi tulajdonosok mögöttes felelősségének érvényesítésére a NAV felszámolási és végrehajtási szakterülete jár el.

Vagyonosodási vizsgálattól kell leginkább csak tartaniuk

A cégtemető társaságokban tagként, ügyvezetőként részt vevő magánszemélyek, és a társaságokadás-vételében közreműködők (ügyvédek, a cégek ügyeit intéző könyvelők) körében – ha az előzetes kockázatelemzés indokolja – a NAV vagyonosodási vizsgálatokat indít, hogy feltárja, a cégeladásokból származó vagyoni előny kinél realizálódik.

Az adójogi következményeken túl a gazdasági társaságok értékesítésében történő közreműködés megalapozhatja az ügyvédek büntetőjogi felelősségét is (pl.: intellektuális közokirat hamisítás bűnsegédi alakzata). Amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak, a NAV soron kívül büntető feljelentést tesz ezekben az esetekben is.

Az ellenőrzések szempontjából nincs különösebb jelentősége a székhelyváltásnak, az ellenőrzés bármely régión belül elvégezhető, az ilyenkor alkalmazandó NAV-on belüli eljárási szabályok betartása mellett.