Előd
7 °C
16 °C

Akik megszívják a minimálbér-emelést

2016.12.02. 07:02

A minimálbér nem mindenhol fajsúlyos dolog, sok országban nincs is általános minimálbér. Nálunk viszont komolyan függ egy sereg másféle jövedelem is a szintjétől, illetve egész iparágak épülnek a papíron minimálbéres foglakoztatásra.

Mivel most jelentősen megemelik a minimálbért, érdemes tovább szálazni a várható hatásait. A minimálbér elméleti vonatkozásairól itt már írtunk bővebben, most azt nézzük meg, kik hogy járnak a béremeléssel.

Kicsit megint elszámoltuk magunkat

Bár eredetileg bruttó 127 650 forintról volt szó, az aláírt megállapodásba már csak 127 500 forint került.

   mostani jövőre 2018-tól
Bruttó közfoglalkoztatási bér 79155 79155 79155
Bruttó minimálbér 111 000 127 500 138 000
Bruttó garantált bérminimum 129 000 161 000 180 500
           
Nettó közfoglalkoztatási bér 51847      
Nettó minimálbér 73 815 84 788 91 770
Nettó garantált bérminimum 85 785 107 065 120 033

Lehetne azt várni a minimálbér-emeléstől, hogy ha drágább lesz minimálbéreseket foglalkoztatni a rájuk építő vállalatoknak, akkor sok embert elbocsátanak, illetve kevésbé vesznek fel újakat. Jól járnak viszont, akiknek megmarad az állásuk.

Hány minimálbéres van?

Az a vicc, hogy nem tudjuk pontosan. Az Áfeosz-Coop becslése alapján egymillióan dolgozhatnak nálunk a lehető legkisebb bérért, de ebben benne vannak a garantált bérminimumosok is, és ők lehetnek többen. A garantált bérminimum egy megemelt minimálbér azoknak, akik szakképzettek, és azon az adott szakterületen is dolgoznak. 

A tapasztalatok alapján a magyarországi cégekre a leginkább az jellemző, hogy inkább megemelik az áraikat, és viszonylag kevés embert rúgnak ki emiatt.

Tehát inkább jól járnak az alacsony keresetű dolgozók, az ő pluszpénzüket pedig várhatóan a gazdagabbak és a legszegényebbek fizetik majd ki. Ez utóbbiak, a munkanélküliek, nyugdíjasok például az alapvető élelmiszerek drágulása következtében, gazdagabbak más termékek és szolgáltatások árnövekedése miatt, itt olvashat erről bővebben. És érinti a minimálbér emelése bizonyos állami szociális juttatások szintjét is, ezek ugyanis nagyrészt mind a minimálbérhez vannak kötve, és Lázár János legutóbb azt mondta, nem merült fel, hogy ezen változtassanak.

Egy kicsit rosszabb lesz artistának lenni

Negatívan érinti viszont a minimálbér-emelés az ekhósokat. Az ekho egy sima adókedvezmény néhány önkényesen kiválasztott szakmának, mint a focistáknak, más sportolóknak, előadóművészeknek, artistáknak vagy mondjuk zenészeknek. Nekik 60 millió forintig jár ez a kedvezmény, viszont a bérükből a minimálbérig úgy adóznak, mint mindenki más. 

Az évi 60 milliónál sokszor jóval többet kereső sportolóknak, így feltehetően főképp az NB1-es focistáknak sem kell aggódniuk, nekik évi 125 millió forint a limit, addig ekhózhatnak. Ezt nemrég emelték fel 100 millióról, valószínűleg nem a birkózók elszállt fizetései miatt.

Most, ha 111 000 ezer forint helyett 16 500-zal többől kell szokásos módon adózni, akkor pár ezer forinttal rosszabbul járnak az ekhósok. Egészen pontosan

havi 3052 forintot

bukhatnak a tervezett minimálbér-emelésen. Az ekho kulcsát nem módosították, így értelemszerűen azoknál, ahol az ekhós fizetés közelebb esik a minimálbérhez, ott ez az évi 36 624 forintos veszteség is arányaiban fájóbb lehet. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy minél nagyobb a teljes nettó, a minimálbér és az azt érintő adók annál kisebb hányadát adják.

 

Ezzel párhuzamosan a munkáltatói költségek viszont azonos bér esetén csökkennének ezeknél a dolgozóknál, mivel a munkáltatók szociális hozzájárulási adóját 27 százalékról 22 százalékra csökkentik. Ez az öt százalékpontos csökkentés mindenképp több, mint a kérdéses 3052 forint. Ehhez viszont új bérmegállapodás kell, új szerződést kell kötni, ha ebből esetleg a nagylelkűbb munkaadók vissza kívánnák pótolni a dolgozók veszteségét.  

Hasonlóképp, ha nem változik az evás vállalkozók illetve az egyéni vállalkozók jövedelme, akkor a minimálbér (vagy tevékenységtől függően a garantált bérminimum) emelése nekik is azt jelenti, hogy kevesebbet visznek haza, azaz többet kell adózniuk. Itt sokféle eset lehetséges, de nekik is függ az adózásuk a minimálbér összegétől, és most nagyobb lesz hagyományos adózás alá eső rész.

A katánál viszont már nincs ilyen megkötés, aki meg tudja tenni, és oda is figyel ilyesmire, annak jó eséllyel érdemes lehet átmennie ebbe a kategóriába. Itt leginkább azt fontos észben tartania, hogy ne tényleges munkaviszonyt leplezzen az egész, itt elolvashatja (14. §), hogy mikortól tekinti a NAV bújtatott munkaviszonynak ezt a megoldást. Nagy vonalakban az ottani hét feltételből kell legalább kettőnek megfelelni, ezt érdemes a munkaszerződésben is kiemelni, és akkor a NAV számára is egyértelműbb lesz a helyzet. 

Mivel a kata bevételi értékhatárát szintén most ősszel megdupláztuk 6 millióról 12 millióra, egyébként sem lenne meglepő, ha számos jól kereső eddigi alkalmazott válna szép lassan minimálisan adózó katás vállalkozóvá.